Jobbra húzzuk azt, aki pszichológushoz jár? – A terápia és az önismeret szerepe a randizáskor

Manapság egyre általánosabb a pszichológusi segítség igénybevételéről folytatott nyílt kommunikáció. Míg korábban a terápiába járás tényét sokan titkolni való tevékenységként vagy gyengeségként könyvelték el, addig mára már egyáltalán nem megy ritkaságszámba az, ha valaki vállaltan pszichológus vagy szakember segítségét veszi igénybe. Ez az egyébként pozitív változás hatást gyakorol a párkeresésre és a randevúzásra is. A mentális egészség megőrzésére, a gyógyulásra irányuló törekvések kifejezetten jó fényben tüntetik fel a potenciális partnert. Legalábbis ezt bizonyítja az az USA-ban végzett felmérés, amelynek alapjául a Bumble társkereső oldal vizsgálata szolgált.

A Bumble felületét eredetileg azzal a céllal hozták létre, hogy az emberek a randevúzás hagyományos formáitól eltérően a modernkori trendekhez igazodva keressenek párt. Az egyik különlegessége az applikációnak például az, hogy az első lépés megtétele heteroszexuális párok esetében a nők feladata. Ami azt jelenti, hogy a tradicionális forgatókönyvvel ellentétben ők kezdeményezik az ismerkedést, nem pedig a férfiak. Az applikáció ezenkívül nemcsak párkeresésre használható, hanem baráti és üzleti kapcsolatok kiépítésére is.  

Az önismeret vonzó megítélést mutatja, hogy a korábban említett Bumble felmérésében

a válaszadóknak több mint a fele egyetértett abban, hogy a nyílt és őszinte kommunikáció, valamint a terápiás tapasztalatok megosztása fontos az ismerkedés során.

E kutatás eredményeinek hatására az alkalmazást úgy fejlesztették tovább, hogy abban a felhasználók jelölhetik a profilukban a mentális egészséghez való viszonyukat és az önismeretben való jártasságukat. A fejlesztések hatására az applikációt használók már azt is jelezhetik a profilukon úgynevezett „jelvényekkel”, hogy érdeklődnek olyan önfejlesztő tevékenységek iránt, mint például a pszichológiai tanácsadás, a (pszicho)terápia, a mindfulness, azaz tudatos jelenlét vagy a mély, önfeltáró, intim beszélgetések. 

Vajon ez azt jelenti, hogy a párkapcsolatok és az ismerkedés világában – ahol a résztvevők szinte versenyeznek választottjukért – a pszichológushoz járás és a mentális egészséggel kapcsolatos, tabumentes önfeltárás lennének a mutatói annak, hogy az ember mennyit tesz személyes fejlődésért? A válasz erre a kérdésre összetettebb, mint gondolnánk. Több tényező is bonyolíthatja a szituációt. Például:

• A legtöbb embernek egyszerűen nincs lehetősége arra, hogy hozzáférjen magas színvonalú pszichológiai szolgáltatásokhoz.
• Az, hogy mennyire tekinthető „normálisnak” a pszichoterápiába vagy tanácsadásra járás, társadalmanként és kultúránként eltérő lehet. Például hazánkban gyakori az a megbélyegző vélekedés, főként az idősebb generáció oldaláról, hogy aki pszichológushoz jár, annak „baj van a fejében”.

Jó hír azonban, hogy a pszichológiai segítség igénybevételének negatív megítélése napjainkban egyre inkább pozitív irányba fordul. A negatív megítélés és a terápiába járás kerülése és titkolása ugyan mindkét nem esetében fennáll, és a férfiak esetében ez még intenzívebben megfigyelhető, mint a nőknél, szerencsére ez is átalakult az elmúlt időszakban. Azonban még mindig igaz az, hogy általánosságban a férfiak jelentősen kisebb arányban kérnek lelki segítséget, illetve ezzel összefüggésbe hozható az a szomorú tény is, hogy a férfiak esetében az öngyilkossági ráta is jóval magasabb. Noha a férfiak gyakran a szocializációs közeg és annak elvárásai hatására nehezebben kapcsolódnak saját érzéseikhez és nyilvánulnak meg érzelmi világukról, e tekintetben is pozitív változás figyelhető meg a párválasztás területén. Egyre inkább átalakulóban van az, hogy milyen képet szeretnének mutatni magukról a férfiak az ismerkedés során.

A férfiasság fogalma napjainkra sokkal komplexebbé vált, ami együtt jár a nemi sztereotípiák megkérdőjelezésével, azok fellazulásával. 

Egy másik, szintén a Bumble által készített felmérésben, amelyben világszerte 14 000 kitöltő vett részt, az az eredmény született, hogy a férfiaknak közel háromnegyede, azaz 74 százaléka, úgy vélte, az elmúlt egy évben jobban és tudatosabban figyelt a viselkedésére, mint korábban. Továbbá

a férfi válaszadóknak több mint a fele, 52 százaléka nyilatkozott úgy magáról, mint aki képes arra, hogy felvállalja mások előtt az érzelmeit.

Ez alapján is látszik tehát, hogy már éves szinten is megfigyelhető változás a mentális egészséghez való viszony tekintetében. A felmérésben résztvevők közel fele emellett azt a nézetet vallotta, hogy a kapcsolatuknak kifejezetten jót tenne, ha nem ragaszkodnának túlzottan a tradicionális maszkulin normákhoz. Világviszonylatban általános tendenciának tekinthető, hogy azon férfiak aránya, akik önismereti segítő beszélgetésre (tanácsadásra, terápiába) járnak, egyelőre elenyésző a nőkhöz képest. Fontos azonban megemlíteni, hogy egy 2019-ben az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint, ami a mentális egészség orvosi kezelését mérte fel a felnőttek körében, a pszichológusi szolgáltatásokat igénybe vevők száma a korábbi évek értékeihez képest mindkét nem esetében nőtt. A férfiak esetében 13,1 százalékról 17,8 százalékra, míg a nők esetében pedig 23,8 százalékról 28,6 százalékra emelkedett a pszichológust látogatók aránya. 

Pusztán az a tény, hogy valaki szakember kíséretében foglalkozik önmagával, már üzenetértékű. Ha egy olyan potenciális partnerrel ismerkedünk, aki jár(t) pszichológushoz, azt feltételezhetjük róla, hogy mind anyagilag, mind az időráfordítást illetően erőfeszítést tesz saját személyes növekedése és alaposabb önismerete érdekében. Amellett, hogy pszichoterápiába járni költséges, a megfelelő szakembert sem egyszerű megtalálni. Ezenfelül a pszichológushoz járás magában hordozza annak a reménykeltő valószínűségét is, hogy az azt igénybe vevő személy képes az önfeltárásra, vállalja az ezzel járó sebezhetőségét is, ezek pedig mind-mind olyan erénynek tekinthetők, amelyek fontosak egy egészséges párkapcsolat kialakításához és annak fenntartásához is.

Az önismeret hatására az érzelmeink azonosításában és azoknak a külvilág felé való kommunikációjában is fejlődhetünk, emiatt pedig általánosságban érzelmileg is elérhetőbbé válthatunk a partnerünk számára.

Egy terápiás folyamat során kimondásra és végiggondolásra kerülhetnek olyan berögzült, az életünket és a boldogságunkat szabotáló kapcsolati minták is, amelyek a velük történő intenzív lelki munka hatására átíródhatnak és a későbbiekben elkerülhetővé válhatnak. 

Természetesen nem kizárt, hogy ha valaki olyannal randizunk, aki jár vagy járt terápiába, az komolyabb problémákkal küzdhet, mint egy életvezetési nehézség. Ilyen esetekben a pszichológushoz való járás célja nem csupán a jobb önismeret megszerzése, hanem komplexebb, akár a párkapcsolódást gátló problémák kezelése is lehet. Fontos, hogy az ilyen jellegű nehézségeket nem érdemes elhallgatni az elől, akivel éppen ismerkedünk.

Összességében elmondható, hogy az éntudatosság és a mentális egészséggel való törődés egyre népszerűbb kvalitások a párválasztás során.

Az önismereti igényesség vonzóvá tesz, mert a személyes fejlődés iránti vágyról és elhivatottságról árulkodik. Azok a hagyományos társadalmi normák és elvárások, amelyek a férfiakat és a férfiasságot az érzelemmentességgel és túlzott racionalitással teszik egyenértékűvé, a valóságban többet ártanak, mint használnak. Arról nem is beszélve, hogy negatívan hathatnak a párkapcsolatokra, mert az érzelmek nyílt kifejezését direkt és indirekt módon is gátolják. Ezen segíthet a szakszerű kíséretben zajló önismeret, amely többek között fejlesztheti ezeket a párkapcsolatban is hasznos készségeket, elősegítve azt, hogy boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá és jobb partnerré váljunk. Ehhez elengedhetetlen, hogy a terápiába járás ténye iránti elfogadó, támogató hozzáállás, valamint az arról való kommunikációt egyre nagyobb elfogadottság és tisztelet övezze egyéni és társadalmi szinten egyaránt. 

Abban az esetben, ha úgy érzed, hogy igénybe vennéd egy pszichológus segítségét, mind a személyes, mind a párkapcsolati szinten való fejlődés érdekében, jelentkezz be szakemberünkhöz!