Kávészünet: a kedvenc feladatom!

Ebédszünet, kávészünet, esetleg egy gyors csocsóbajnokság a folyosó végi játékszobában. Mindannyian ismerjük a munkaidő olykor jobban, olykor kevésbé frissítő szüneteit. A hasznunkra válnak? Van olyan, hogy rossz szünet? Mit tehetünk a leghatásosabb felfrissülés érdekében? Cikkükben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A legjobb munkahelyi szünetek azok, amik egész hétvégén vagy akár tovább is tartanak, és szabadságnak hívjuk őket. Két nehéz tárgyalás vagy feladat közepette azonban más típusú energiaforrásra és feltöltődésre van szükségünk! És valljuk be, élni is szoktunk ezekkel! Csak egy gyors kávé – a harmadik, és még dél sincs. Ebédszünet, séta a parkban, cigaretta szünet, mosdókör, gyors Facebook-pörgetés, hírolvasás. Napi tevékenységeink, melyek arra hivatottak, hogy kikapcsolják agyunkat, kicsit eltereljék figyelmünket a munkahelyi problémákról és energizáljanak minket. De valóban ezt teszik?

Milyen a jó szünet?

Egy hasznos szünet kikapcsol, feltölt és motivál. Olyan tevékenység, mely eltereli a gondolatokat az aktuális nehézségekről, feladatokról – egy szóval kiránt a munkahelyi „gödörből”. Mindeközben persze az agyad a háttérben észrevétlenül dolgozik: megforgatja, értelmezi az információkat, összegzi a megszerzett tudást, a régi és új ismeretek között kapcsolódási pontokat keres. Így lehetőség nyílik arra, hogy a munkaidőbe szúrt rövid szünetek hozzák az igazi áttörést: innovatív megoldásokhoz juttathatnak el. Friss kutatások alapján az alábbiakra kell figyelned, hogy tényleg hatékony legyen a néhány perces kikapcsolódásod két feladat között:

• A délelőtti szünetek többet érnek, mint a délutániak

Habár gyakran azt gondoljuk, hogy reggel, friss lendülettel több dolgot is elintézhetünk ebédig, ez aztán rosszul is lecsapódhat. A reggeli pörgés ugyanis sok energiánkat felemészti, szünet nélkül pedig korán a végére érhetünk tartalékainknak.

• Hamis mítosz: bármi, ami nem munka, kikapcsol

Elterjedt, de korántsem igaz, hogy munka közben bármilyen tevékenység szünetként, feltöltődésként értelmezhető, ami nem a konkrét munkahelyi feladatokhoz kapcsolódik. „Gyorsan kiugrom a postára feladni a csekkeket.”, „Két meeting között írok egy bevásárló listát estére.” Azt hinnénk, hogy ezek a tevékenységek kikapcsolnak, hiszen elterelik figyelmünket a munkahelyi helyzetekről. Kutatások alapján azonban a kikapcsolódás eléréséhez arra van szükség, hogy élvezzük, amit csinálunk. Ez pedig nem feltétlenül áll távol a munkától. Két feladat között tehát érdemes olyan projekttel foglalkoznunk, amit pusztán örömből végzünk – akár munkával, akár magánélettel kapcsolatban. Ez pedig lehet egy szerelemprojekt is, amit a csapatodért vagy az irodáért vállalsz el – például közös program szervezése, az irodai növények megöntözése vagy CSR tevékenység –, nem pedig munkaköri kötelességből.

• Sok kicsi sokra megy

Emily M. Hunter kutató szerint „a mobiltelefonokkal ellentétben – ahol az elterjedt bölcsesség szerint teljesen le kell merítenünk a készüléket 0 százalékra mielőtt feltesszük a töltőre –, az embereknek ennék gyakoribb és rövidebb töltésre van szüksége.”  Több, rövid szünet tehát jobban visszaállítja az energiaszintünket egy munkanap folyamán. Ez persze nem azt jelenti, hogy az óránkénti cigarettaszünet helyettesítheti a családi nyaralást – mindkettő más-más célt szolgál. Míg a gyakori, napi szünetek az alapvető energiaszintünket igyekeznek fenntartani, addig a hosszabb pihenések ennek az alap szintnek a fő meghatározói. Úgy, ahogy az autóversenyzésben: az autó tunningja, felszereltsége az előzetes, hosszú munkálatoktól függ – esetünkben a hosszabb szabadságok magasabb alap energiaszintet biztosítanak –, a verseny eredményei a pilóta fókuszáltságán, felkészültségén múlnak az adott pillanatban. Utóbbi számunka az a fókuszált és összpontosított munkahelyi jelenlét, melyet a rövid szünetekkel támogathatunk.

• Tervezz, de ne vidd túlzásba!

A szünetek beütemezése és megtervezése friss kutatások szerint csökkenti azok élvezeti értékét. A naptár, az időhöz kötöttség és a beütemezés ugyanis agyunkban szorosan a munkával áll kapcsolatban. Ezzel szemben a szünetek és a szabadidő a szabadságról, a kötetlen időtöltésről kellene hogy szóljon. 13 kutatás alapján Tonietto és Malkoc azt találták, hogy egy nagy vonalakban megbeszélt közös kávészünet („Ma délután iszunk egy kávét?”) sokkal inkább energizáló hatású, mint a konkrétan megtervezett formájú hasonló időtöltés („Ma 15.00 és 15.30 között ráérek. Iszunk egy kávét a földszinti büfében?”). A legjobb szünetek tehát azok, amik nagyjából megtervezettek, de időben nem behatároltak.

A jó csapatmunka egy bögre kávéval kezdődik!

Együttműködés esetén nem elég, ha mi vagyunk egyedül kipihentek és frissek: egy egész csapat kell. Ezt pedig könnyű elősegíteni, hiszen elegendő lehet egy-egy bögre kávé is! Kutatások alapján azokban a munkacsoportokban, ahol a meeting előtt a csapattagok kávéztak, pozitívabb hangulat kerekedett és utólag hatékonyabbnak ítélték meg a közös munkát. Azok, akik koffeines kávét ittak, többet beszéltek a meeting során, de kevésbé tértek el a tárgytól, mint kávémentes munkatársaik. A kutatók megfogalmazták, hogy a kávénak köszönhetően magasabb éberségi szint volt megfigyelhető, ami nemcsak a hatékonyságra, de a csapat hangulatára és kedvére is pozitív hatást gyakorolt.