Az interneten rengeteg cikk és blogbejegyzés található arról, hogyan lépj ki a nárcisztikus személlyel való kapcsolatból. Viszont a kapcsolat végleges megszakítása bizonyos élethelyzetekben nem elképzelhető az érintettek számára. Cikkünkben támpontokat kaphatsz ahhoz, hogy mire figyelj, ha nárcisztikus személlyel kell együttműködnöd, hogyan tudod érdekeidet érvényesíteni, továbbá mit tehetsz annak érdekében, hogy saját önértékelésed ne sérüljön. 

Tudatosítsd, hogy mire nem képes egy nárcisztikus személy: Elvárásaid legyenek a személyiségműködéséhez mérten realisztikusak!

Jellemzően a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő személyek önmaguk kiterjesztéseként észlelik a másik személyt és így is viszonyulnak hozzá. Ebből következik, hogy nehezen vagy egyáltalán nem fogadják el a különbözőségeket. Például, hogy te másra vágysz, mint amit ő kigondolt.

Mivel szinte önmaguk meghosszabbításaként élik meg a másikat, a nárcisztikus személyek nem túl sikeresek abban, hogy megértően viszonyuljanak a másik fél övétől eltérő szükségleteihez, vágyaihoz.

Emiatt, ha negatív visszajelzést, kritikát adsz a tetteivel kapcsolatban, nehezen mutatnak megértést, elfogadást. A nárcisztikus személy határozott vagy dühödt ellenreakciója miatt sokan önmagukban bizonytalanodnak el: egyesek azt is megkérdőjelezik, hogy jogosak-e egyáltalán az érzéseik, vágyaik.

Ezen a ponton azonban neked kell tudatosítanod magadban azt, hogy ne várj el a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedőtől olyat, amit nem tud megadni.

Például, hogy megértse vagy akár támogassa az övétől eltérő véleményedet. Amíg megértést, empátiát, kölcsönösséget vársz tőle, addig gyakran elbizonytalanodásban, csalódásban vagy haragban lesz részed. Fontos tudatosítani, hogy nem azért egyoldalú a kapcsolat, mert az egyik fél valamit elhibázott, vagy nem érdemelne több kölcsönösséget, hanem mert a nárcisztikus személy önmaga kivetüléseként, vágyai kielégítőjeként tud csak a másikhoz viszonyulni. Ez az ő személyiségszerkezetéből fakad.

Tudatosítsd magadban, hogy nem vagy mindenható!

Sokan véget nem érő szélmalomharcot folytatnak nárcisztikus családtagjuk, barátjuk megváltoztatása reményében. Mások abba a reménysugárba kapaszkodnak, hogy szeretetük, kedvességük, elfogadásuk által a nárcisztikus személyiségzavarral élő személy végül jobb emberré válik. Fontos tisztában lenni vele, hogy szélmalomharcot vívunk, ha egy nárcisztikus embert szeretnénk érzelmi működésében változásra bírni. Sajnos abban sem érdemes reménykednünk, hogy az idő múlásával majd magától megoldódik a helyzet.

Mivel egy komoly személyiségműködésbeli problémáról van szó, a javuláshoz a baráti, testvéri, házastársi szeretet önmagában kevés, tartós változás több éves pszichoterápiás szaksegítség és az érintett saját motivációja mellett várható.

Tanuld meg függetleníteni az önértékelésedet a nárcisztikus személy pozitív és negatív véleménynyilvánításától!

A nárcisztikus személyiségzavar egyik jellemzője az idealizálás mechanizmusa, tehát a személyek, tárgyak, események felértékelése, szélsőséges módon pozitív színben való látása, akár rajongásig történő felmagasztalása. Párkapcsolatokban az idealizálás mechanizmusának köszönhető a “love-bombing” jelensége is megjelenhet: a nárcisztikus személy szerelmével, csodálatával halmozza el a másik felet, rajongása miatt gyakran gyorsan felpörögnek az események (pl.: rövid időn belül összeköltözés, házasság).

 

Az idealizálás mellett viszont jellemző a devalválás, tehát a leértékelés mechanizmusa is. Az idealizálásra és devalválásra való hajlamuk miatt a nárcisztikus személyek könnyen csalódnak másokban, hamar megharagszanak.

Ha az adott barát, családtag nem elégíti ki többé a nárcisztikus igényeit vagy nem az elvárásainak megfelelően viselkedik, akkor a nárcisztikus személy nagyon könnyen leértékeli a másik felet.

Ilyenkor a nárcisztikus személy dühe vagy érdektelensége mélyebb szinten gyakran arról szól, hogy a szükségletei, fantáziái nem lettek kielégítve a másik fél által. A devalválás többféle módon is megnyilvánulhat: kritizálás, szidalmak, verbális és fizikai agresszió, bosszúállás, a kommunikáció, törődés vagy odafigyelés megvonása általi büntetés, sértődés. Az idealizálás leértékelésbe való átváltása miatt a nárcisztikus személyiségzavaros személyek esetében gyakran előfordul fizikai bántalmazás is. Nehéz dolga van azoknak, akiknek az önértékelése instabil, önmagukban bizonytalanok és szükségük van a másik személy pozitív visszajelzésére ahhoz, hogy jól érezzék magukat a bőrükben.  Számukra megnyugtató, önbizalomnövelő lehet a nárcisztikus személy idealizálása, viszont csődtömegnek, rossz embernek, talajvesztettnek vagy zavarodottnak érezhetik magukat a devalválás fázisában.

Amikor egy nárcisztikus személy leértékeli a partnerét, sokan reflexszerűen magukban keresik a hibát: „Ha jobban igyekszem, biztosan kedvesebb lesz velem… Biztosan bennem van a hiba és azért viselkedik így velem, mert nem csinálom elég jól… Ha még jobban megfelelek az elképzeléseinek, akkor biztosan becsülni fog és meg fogja adni azt, amire fizikailag vagy érzelmileg szükségem van…”

Sokunknak nehéz elfogadni, hogy vannak olyan kapcsolatok, ahol a másik embernek a viselkedése korlátozottabb mértékben függ csak tőlünk.

A másik fél elhanyagolása, érzelmi vagy akár fizikai bántalmazása a nárcisztikus ember saját személyiségének működéséből következik. Tehát az ő viselkedése kizárólag saját magáról szól, nem pedig rólad. Te viszont megtanulhatod függetleníteni az önértékelésedet, önbizalmadat a nárcisztikus személy véleményétől. Első lépésként kezdd el megfigyelni a reakciódat, hogyan érzed magad, ha valaki megdicsér. Mennyire dobja fel a hangulatodat más pozitív visszajelzése? Hogyan befolyásolja a pozitív visszajelzés a motivációdat? Képes vagy-e függetlenül mások reakciójától önmagadat megdicsérni és akár megjutalmazni?

Milyen esetben érdemes problémáinkat jelezni a nárcisztikus személy felé?

Beszélgetés előtt fontos végiggondolni, hogy mi a célod, mit szeretnél elérni: minden áron kiadni a dühödet, beolvasni neki vagy valamiféle együttműködésre rávenni?

Valószínűleg dühvel és ellenállással fogod magadat szemben találni, ha szembesíted tetteinek  negatív aspektusaival vagy épp azzal, hogy nincs igaza.

Nem valószínű, hogy célod eléréséhez a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő hibáinak a felemlegetése fog közelebb vinni.

A konfrontáció hatására kevés a valószínűsége, hogy nárcisztikus partnered el fogja ismerni saját gyengeségét vagy együttérez veled az általa keltett szenvedés miatt. Sokkal valószínűbb, hogy különféle indokokkal megmagyarázza, hogy amivel konfrontálni próbálod, az nem igaz. Vagy teljesen összeomlik és a végén azon kapod magadat, hogy te vigasztalod őt.

A gyengeségeikkel való szembenézés túlságosan is szorongáskeltő számukra és mivel fenn kell tartaniuk az önmagukról alkotott grandiózus képet, a hibákkal való szembesítést a nárcisztikus személy nehezen viseli.  Ha mégis úgy döntesz, hogy a hibáival szeretnéd őt szembesíteni, akkor vedd figyelembe, hogy ennek ára esetlegesen valamilyen érzelmi, materiális vagy legrosszabb esetben fizikai büntetés is lehet.

A későbbi sikeres együttműködés érdekében kritika adásakor fontos szem előtt tartani, hogy a nárcisztikus személy önmagával kapcsolatos grandiózus megélése fenntartható maradjon.

Ezt legegyszerűbben dicséretekkel, a nárcisztikus személy érdemeinek, pozitív tetteinek felemlegetésével, elismerésével lehet elérni. Hibalista helyett sokkal célravezetőbb egy fontos probléma kiválasztása, illetve annak az egyszerű megfogalmazása, hogy milyen viselkedést vársz tőle a jövőben. Ha kedves, diplomatikus hangnemben jól tudsz egyensúlyozni a pozitív és a negatív visszajelzésekkel, egy-egy problémakörben elképzelhető, hogy érvényesítheted saját vágyaidat is.

Határok lefektetése: Légy következetes!

Bár a nárcisztikus ember személyiségműködését, érzelmi reakcióit egyedül Te magad nem fogod megváltoztatni, de megtanulhatod önmagad bizonyos szükségleteit érvényre juttatni egy-egy nagyon konkrét viselkedés, szokás esetében. Lényeges, hogy a kérésed ne elvont, érzelmi, hanem viselkedéses legyen. Mielőtt változtatásra kérnéd a személyiségzavaros partneredet, családtagodat gondold át, hogy az általad lefektetni kívánt új szabályt következetesen végig lehet-e vinni. Például:

  • Hétfőn hattól nyolcig jógázom, ezért biztosan nem veszem fel a telefont.
  • Ha már üvöltve veszekszünk három perce, akkor szünetessük a vitát és vonuljunk el külön helyiségbe.

Fontos, hogy tisztában legyél vele: a reakcióid megváltoztatása valószínűleg nehéz folyamat lesz.

Ha változtatsz, előfordulhat, hogy partnered ellenállással, kiborulással, erős érzelmekkel fog reagálni. Ezért fontos tudatosítanod, hogy részedről sok lelki energiát fog igényelni az új szabályok következetes fenntartása. Számíts arra, hogy nagy valószínűséggel kezdetben a másik fél harcolni fog vagy kibúvókat keres, emiatt pedig fárasztó és nehéz lehet a változtatás. Ahhoz hogy végig tudd csinálni, lelkileg meg kell erősödnöd.

Elengedhetetlen, hogy a szabályaidhoz minden esetben ragaszkodj. Akkor is, ha a másik fél felkavaró érzelmi reakciói, érzelmileg zsaroló vagy passzív-agresszív megnyilvánulásai miatt kellemetlenül érzed magad.

Elképzelhető, hogy partnered mindent bevet majd, hogy eltántorítson téged attól, hogy az újonnan megfogalmazott szabályaidat betartsd. Számíthatsz könyörgésre, fenyegetésre, de akár hízelgésre, udvarlásra, szívességek megtételére is, melyek által a partner próbálja elérni, hogy kivételesen mégse tartsd be a saját szabályaidat. Fontos tudatosítani, hogy a kivételek jószívű megengedése által hosszú távon a saját érzelmi és fizikai határaid megvédése válik nehezebbé vagy lehetetlenné.

Ha számodra túl megterhelőnek vagy lehetetlennek tűnik a vélhetően nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő barátoddal, családtagoddal, kollégáddal való együttműködés, javasolt lehet pszichológus szakember támogatásának igénybevétele. Ha úgy érzed, hasonló helyzetben vagy, akkor keresd fel Terápiás & Tanácsadó Központunkat, ahol tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében segítenek megküzdeni a problémával. Gyakran ugyanis nehéz külső támogatás nélkül észrevenni saját mozgásterünket és fejlődési lehetőségeinket. Önismereti belső munkával vagy pszichoterápiás segítséggel viszont megtanulhatod érzelmileg jobban függetleníteni magad és meghúzni a saját határaidat.

 

Felhasznált irodalom

Fjelstad, M. (2013) Stop Caretaking the Borderline or Narcissist. How to End the Drama and Get On with Life. Rowman & Littlefield Publishers

Lachkar, J. (2008) How to Talk to a Narcissist. Routledge, Taylor & Francis Group

Kernberg, O. F. (2011) Határeseti állapotok és patológiás narcizmus. Animula Kiadó