„A vezetői kompetenciák közül, az egyik legnehezebben fejleszthető a döntési képesség” – kezdte előadását a Dél-alföldi Talentum Akadémián dr. Somosi Mariann, a Miskolczi Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja július 21-én. A dékánasszony fiatal, vezetői alkattal rendelkező diáknak tartott előadásában bemutatta a döntéshozatal részfolyamatait, a döntések típusait. Vajon melyik a legeredményesebb vezetési-döntéshozói típus, és milyen tipikus hibákat ejthetünk a döntéshozatalban? Tudósításunkból kiderül!

A döntéshozatal variációk közötti választás, mely nem vonatkoztatható el a környezettől. Annak érdekében, hogy megismerjük a vezetői döntés természetét, annak folyamatait kell vizsgálnunk.

Az első fázis az akaratképzés folyamata. Ebben a szakaszban történik a döntési helyzet felismerése: érzékelnünk kell, hogy olyan szituáció van, amikor szükséges döntést hoznunk. Az ez utáni elismerési fázisban pedig konkrét cselekvési folyamatba kezdünk: információt gyűjtünk és elemezzük azt, hogy megoldási alternatívákat tudjunk kialakítani. Kidolgozásra és értékelésre kerülnek variációk, melyekből aztán megszületik a döntés. Ez után kezdődik csak a második fázis, az akaratérvényesítés, mely során megvalósításra kerül a kiválasztott alternatíva s végül megtörténik az ellenőrzés.

Az alábbiakban vázolt döntéshozás lefolyása statikus. Dinamikus döntéshozatali folyamatról akkor beszélhetünk, amikor a döntési folyamat valamely szakaszába a beosztott vagy a munkatárs bevonásra kerül. Ezzel azonban vigyáznunk kell, ugyanis ha a döntés előkészítési fázisba engedjük őt bele, akkor a beosztott lesz az informatív vezető.

Döntéshozatali összetevők

Somosi Mariann háromféle döntési fajtát mutatott be. Az előadó szerint döntéseink nagyjából 70-80%-a érzelmi. A vezetői döntéshozatal folyamán sem kerülhető el az érzelmi késztetések figyelembe vétele, ám ilyenkor fokozottan objektivitásra kell törekednünk. Ez valósul meg a racionális döntések során. Mikor racionálisan döntünk, a döntés eredményeire kritériumokat határozunk meg, melynek megfelelően hozzuk meg döntésünket.

Ám az agyi kapacitás túl kicsi viszont a racionális döntést igénylő esetek megoldásához, ezért kielégítő döntéshozatal fog lezajlani. Azaz nem mérlegeljük az összes alternatívát, hanem az első olyan megoldást választjuk, amely a minimális követelményeknek megfelel.

A döntéshozatal csapdái

Gyakran fordulnak elő a döntéshozatalban tipikus hibák, melyek tudatosításával növelhető azok elkerülésének esélye. A döntéshozatal csapdái a következők:

  • Élet-halál döntésnek való minősítés: tudnunk kell, hogy a döntések között is vannak fontosak és kevésbé fontosak, ehhez kell igazítani a megoldásukra szánt időt.

  • Másokkal való konzultáció elmulasztása: számos esetben a vezetőként félünk tanácsot kérni beosztottjaitól, mert tartunk attól, mit gondolnak rólunk.

  • Krízis szituáció teremtése: túldimenzionálása a döntési szituációnak.

  • Félelem a döntéshozataltól: döntési helyzetben nem célszerű merengenünk, mert értékes időt veszítünk.

  • Hibák beismerésének elkerülése: előnyös beismernünk a hibás döntéseket, hogy azokat aztán mihamarabb korrigálhassuk.

  • Korábbi tapasztalat felhasználása: döntéshozatali csapda, ha azt gondoljuk, minden múltban született döntés helytelen, jó döntést csak mi fogunk hozni.

  • Nem teljesíthető ígéretek: a népszerűség növelésének eszköze, de jelentős kárt okozhat az ígéret be nem tartása.

Döntéshozó típusok

A döntéshozó magatartás, a döntés minősége és a döntés fogadtatása az alkalmazottak szemszögéből dimenzió mentén négy típusra osztható.

A „Laisser-fair” típusú vezető ritkán hoz döntéseket, szabad kezet ad, vagy hagyja, hogy a problémák maguktól oldódjanak meg. Ennél a variánsnál alacsony mind a döntés hozatal minősége, mind a vezető munkájának elfogadása az alkalmazottak részéről.

A „Főnök vezetői” típus esetében magas döntési minőségről, viszont alacsony beosztotti elfogadásról beszélhetünk. Az ilyen típusú vezető tudatában van képességei, autokrata módon irányít.

A „Jófiú vezető” szeretné, ha mindenki megbecsülné és szeretné, a népszerűségre törekszik. Kínosan figyel arra, hogy az alkalmazottak elfogadják, ám döntéseinek minősége alacsony.

A „Team-vezető” jó minőségű döntéseket hoz, emellett magas elfogadottsággal bír. Előszeretettel hoz csoportos döntéseket, egyenlőként tekint munkavállalóira.

Az elismert és magas minőségű döntéseket hozó team-vezetői stílus tehát a legjobb? A Gazdaságtudományi Kar dékánasszonya szerint nem, ugyanis nem minden szervezetben működik az együtt dolgozás. Emiatt még mindig a főnök típusú vezetői/döntéshozó típus lesz a legeredményesebb. Ám hangsúlyozandó, hogy aki nem csapatjátékos, az nem tud jól vezetni.