Nem véletlen, hogy a kézműveskedés még mindig népszerű kikapcsolódásnak számít. Nagymamáink subáztak, mi pedig felnőtt színezőkkel kapcsolódunk ki, de a lényeg ugyanaz: oldjuk a stresszt és boldogabbak vagyunk tőle.

A pszichológia már régóta érdeklődéssel fordul a kézműves tevékenységek jótékony, lelkiegészség-megőrző hatása felé. Egy 2013-as kutatás szerint például a kötésnek számos pozitív hozománya van: megnyugtat, csökkenti a stresszt, sikerélményt ad, összeköt a hagyományokkal, növeli az önbizalmat, a koncentrációt és a problémamegoldó képességet. Azok az emberek, akik gyakrabban kötnek, boldogabbnak és nyugodtabbnak vallották magukat, emellett a kognitív funkcióik (mint például a memória vagy a figyelem) is jobban működtek. Az utóbbi eredményt más kutatások is megerősítették, azt állítva, hogy a kötés lelassítja a kognitív öregedést. Klinikai környezetbe ültetve a kötést, a kézműves tevékenység anorexiás betegeknek segített az evéssel kapcsolatos szorongásuk csökkentésében. A közös kötés pedig pozitívan hat a társas kapcsolatokra is.

Az olyan tevékenységek, mint a kötés,

az ismétlődő mozdulatok által megnyugtatóan hatnak ránk, aktivizálják a paraszimpatikus idegrendszert, így kikapcsolnak a mindennapi stresszből

– mint egy jó meditációs gyakorlat, segítenek elcsendesíteni a gondolatokat, és elmélyülni abban, amit csinálunk. Hasonló hatással bír a legtöbb kézműves tevékenység, de a főzés vagy a kertészkedés is (sőt, akár a teregetést vagy mosogatást is meg tudjuk így élni). Kevesen tudják, de a kézműveskedést már a II. világháborúból hazatért, veterán amerikai katonáknál is alkalmazták terápiás célokra, azt látták ugyanis, hogy segít csökkenteni a poszttraumás stressz zavar tüneteit.

Csíkszentmihályi Mihály szerint a stresszoldásban nagy szerepe van a flow-élménynek is, amit ilyenkor átélhetünk. Az alkotás folyamatos tanulást is jelent, kihívásokkal és gyakori sikerélményekkel – ez, a képesség és kihívás tökéletes egyensúlya a flow receptje. Egy kutatás szerint a foltvarrás idősebb korban növeli a jóllétet: a patchwork ugyanis kognitív kihívást jelent, folyamatos fejlődésre késztet, és az is számít, hogy sok színt használnak közben, ami pozitív hatással van a hangulatra, különösen a téli hónapokban. Férfiaknál inkább a barkácsolásban figyeltek meg hasonlót: a fa megmunkálása növeli a produktív gondolkodást, a problémamegoldást, emellett pedig a foltvarráshoz vagy kötéshez hasonló előnyökkel is bír.

A flow hatása az is, hogy ha elmerülünk a tevékenységben, amit végzünk, a teljes figyelmünk arra irányul, így megszűnnek a külvilág aggasztó gondjai, a testi panaszok, sokszor éhséget vagy szomjúságot sem érzünk. Persze ehhez fontos, hogy bármilyen kézműves hobbit is választunk, kis lépésekben haladjunk, a tudásunknak megfelelően – például ne a legbonyolultabb kötésmintával kezdjük, amikor még kötőtűt sem fogtunk a kezünkbe korábban, mert az garantáltan nem lesz egy stresszoldó kikapcsolódás. De ha megtaláljuk a hozzánk legjobban passzoló tevékenységet, amiben el tudunk merülni, és fejlődést, sikerélményt megélni, akkor mi is tapasztalhatjuk a pozitív hatásait.

 

Felhasznált irodalom: Burt, El, Atkinson, J. (2012). The relationship between quilting and wellbeing. J Public Health (Oxf). 2012 Mar;34(1):54-9. doi: 10.1093/pubmed/fdr041. Culph, J., Wilson, N., Cordier, R., Stancliffe, R. (2015). Men's Sheds and the experience of depression in older Australian men. Aust Occup Ther J. 2015 Oct;62(5):306-15. doi: 10.1111/1440-1630.12190. Riley, J., Corkhill, B., Morris, C. (2013). The Benefits of Knitting for Personal and Social Wellbeing in Adulthood: Findings from an International Survey. British Journak of Occupational Therapy, 2013. február 15.