A nőket semmilyen külső tényező nem gátolja annyira álmaik megvalósításában, mint a saját önkritikájuk – derült ki a Danone Activia által szervezett, 16 országot átölelő nemzetközi kutatás eredményeiből. Több mint 17000, 25 és 55 év közötti nőt kérdeztek meg önmagukról a munka, a párkapcsolat és a szabadidő terén. A magyar nők 97 százaléka érzi úgy, csakis a saját magával szemben támasztott elvárások gátolják meg abban, hogy sikeresek legyenek az életben. Ez egy megdöbbentően magas szám: 10-ből 8 magyar válaszadót például negatív énképe tartja leginkább vissza a kielégítő munkavégzésben. De mi is valójában ez az önkritikának nevezett mumus, és hogyan győzhetjük le? Hogyan válhatunk önazonossá? Hogyan kerülhetünk az úgynevezett InSync állapotba? Megtudhatja tudósításunkból.
A Danone Activia által szervezett kerekasztal-beszélgetésen jártunk, szeptember 27-én. A beszélgetés vezetője Várkonyi Andrea volt, társai pedig többek között Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus, Pataki Ági modell, filmproducer és Marozsák Szabolcs hivatásos női önbizalomedző, akik közösen boncolgatták a témát, és próbálták megfejteni a magyar nők önbizalom-problémáit.
A kutatás eredményeiről egy nagyon színes és érdekes videó is készült, amelynek a végén lévő linkre kattintva Ti is megtudhatjátok, hol álltok az átlaghoz képest önbizalom terén. A férfiak is bátran kitölthetik a tesztet, viszont mivel nőkkel készült a kutatás, így az ő értékeikhez lesz hasonlítva eredményük.
„Vajon miért van az, hogy a magyar nők kritikusabbak önmagukkal szemben a globális átlaghoz képest?”
Így hangzott Várkonyi Andrea első kérdése, amelyre rövidesen jött is a válasz. Dr. Almási Kitti szerint a legnagyobb probléma a mai magyar társadalomban és oktatásban van, hiszen gyermekeinket, – sajnos mi is a rossz példát követve – arra biztatjuk, ne lógjanak ki a sorból, mindig tegyék azt, amit elvárnak tőlük a tanárok vagy a tanulmányi rendszer. Hiszen akik új ötletekkel állnak elő, esetleg változtatnának az eddigi „jól bevált” módszereken, arra mindig csak kerek szemmel pislognak és különcnek tartják. Azt várják el tőlünk, hogy uniformizálódjunk,
„ne egyénieskedjünk”.
Így természetesen nehéz megtalálnunk önmagunkat és önbizalmunkat.
Pataki Ági szerint a gond abban is gyökerezhet, hogy mindig másokhoz mérten tekintünk önmagunkra. Ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz, és ami még fontosabb, gyermekeinket is biztassuk ennek elkerülésére! Dr. Almási Kitti hozzátette, általában az okoz szorongást az életünkben, ha egy nehezen elérhető bálványhoz szeretnénk hasonlítani. Így túl messzinek tűnhet a vágyott cél. Elveszíthetjük motivációnkat és kudarcként élhetjük meg, ha nem leszünk egy hét alatt szupermodell alkatúak. Ezen a rossz berögződésen úgy változtathatunk, ha
reális célokat tűzünk ki magunk elé!
Sokkal egészségesebb, ha sok, kisebb cél elérésével viszünk véghez egy nagyobb volumenű tervet.
Marozsák Szabolcs szerint a nők általában sajnos már annál a kérdésnél elakadnak: „Hogyan szeretnél élni?”. Már itt is azt várják, hogy mások mondják meg erre a választ, nem lassítanak le és gondolkodnak el. Ugyanígy, ha valamilyen kudarcot vagy negatív eseményt élnek át, sosem önmagukban keresik a hibát, hanem másokban. A szakértő úgy látja, a nők 98 százaléka a férfiakat, főnöküket vagy saját édesanyjukat hibáztatják önbizalmuk elvesztéséért.
Megoldás: próbáljátok meg csöndben, egyedül elképzelni önmagatokat az élet különböző területein. Ezenkívül, a sikereket magatok körül ne negatívan éljétek meg, ne irigykedjetek, hanem legyetek ösztönözve arra, hogy Ti is legalább olyan jók, vagy még jobbak legyetek. Szabolcs weboldalán rengeteg hasznos információt tudhattok meg az önbizalomról, és egy 45 kérdésből álló teszt is segíthet felmérni jelenlegi önbizalom szinteteket.
„Miből tudunk erőt meríteni a mindennapokban?”
Dr. Almási Kitti szerint a legfontosabb, hogy megtaláljuk ön-bizalmunkat, vagyis azt a belülről fakadó erőt, amely nem bizonytalanodik el semmilyen külső hatástól. Tehát, ha főnökünk lekorhol valamiért, ne érezzük azt, hogy haszontalanok vagyunk, csak annyit, hogy ez a megoldás éppen nem tetszett a főnöknek, de ettől függetlenül jól végezzük a munkánkat. Vagy, ha párunknak nem tetszik valamelyik „szettünk” nem érezzük azonnal azt, hogy rondák vagyunk, csak épp nem egyezik az ízlésünk. A legfontosabb tehát a szemléletváltás: azt kell megértenünk, hogy
tényleg minden tőlünk függ!
Pozitívan kell megélnünk, még azt is, ha éppen rossz helyzetbe kerültünk, hiszen akkor csak saját magunk lehet az, aki kiutat mutat. „Mi tehetünk arról, ahol most vagyunk, de mi döntjük el azt is merre tartunk.” – biztat minket Dr. Almási Kitti.
Gyakran azért nem merünk megtenni vagy kimondani valamit, mert félünk a következményektől, a kudarctól. A pszicholgusnő szerint ezekben a szituációkban meg kell vizsgálnunk, mi is az pontosan, amitől félünk és tényleg olyan hatalmas probléma-e, amennyire mi hisszük. Tökéletes példa volt erre saját maga a kerekasztal-beszélgetés alatt. Már 10 perce érezte, hogy kapar a torka, de nem mert vizet kérni, hisz akkor „megakasztja a beszélgetést”, „tolakodónak tűnhet”, aztán rájött, hogy ez mind badarság és neki innia kéne egy kicsit ahhoz, hogy jobban érezze magát. Amikor a beszélgetésben rákerült a sor, kért egy pohár vizet és nem dőlt össze a világ. Kiderült, hogy mindenki szomjas volt körülötte.
Pataki Ági elmondása szerint belülről fakadó önerejének köszönheti azt, ahol most tart. „Lehet, hogy kicsit túl is értékelem magam, de ez belefér, hiszen, ha én jól érzem magam, a mikrokörnyezetem is.”- vallotta be.
Útravaló
Mind a négy résztvevő azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a szülők vegyék észre, milyen nagy szerepük van gyermekeik egészséges önértékelésének kialakításában. Biztassuk őket, hogy merjenek önmaguk lenni, ne ijedjünk meg, ha kicsit kilógnak a sorból, sőt örüljünk neki! A gyermekek nem abból tanulnak a legtöbbet, amit mondanak nekik, hanem abból, amit látnak. Legyünk mi a pozitív példa! Így talán a legközelebbi felmérésen biztatóbb eredmények születnek majd!
