Az USA-ban készült egy rendkívül érdekes felmérés, amely a tavalyi elnökválasztás idején szavazói profilokat azonosított és csoportosított. A felmérésből több tanulmányt is írtak, amelyek rendre árnyalják, esetenként pedig cáfolják is a választásról kialakult furcsa képet. Ebben a cikkben azt a példát vesszük elő, amely Donald Trump szavazóit állítja középpontba és bebizonyítja, hogy a republikánus győzelmet közel sem egy 1x1-es képlet magyarázza.
2016-ban a Democracy Fund, a Washington D.C.-ben működő think tank több, mint húsz akadémikus és közvélemény-kutató szakember segítségével felmérést készített a 2016-os amerikai elnökválasztás apropóján. A kutatás alapját egy hosszabb kérdőív képezte, amely az amerikai választók politikai hovatartozására, gazdasági helyzetére és alapvető demográfiai jellemzőire kérdezett rá. A projektet az tette igazán értékessé, hogy a kérdéseket a mintában szereplő állampolgárok nagy részének már a 2012-es választás idején is feltették, ami összességében egy egészen egyedi elemzési helyzetet teremtett a kutatók számára.
Az eredményekből több tanulmány is készült, melyek közül az egyiket Dr. Emily Ekins, a Cato Intézet munkatársa írta, aki The five types of Trump voters című publikációjában megcáfolta, hogy Donald Trump szavazói egy nagy tömböt alkottak. Ekins elemzésében öt nagy csoportot azonosított és választott szét, amelyeket külön-külön is jellemzett az írásában:
Kőkonzervatívok:
Ekins kutatásában a legnépesebb csoportot a hűséges és stabil konzervatívok jelentették, akik összesen a Trump-szavazók 31%-át tették ki. Ők régóta a Republikánus Párt szavazói, biztos anyagi háttérrel rendelkeznek és inkább hagyományos értékeket vallanak. Jellemző még rájuk, hogy aktívan követik a politikát és bevándorlásellenesek. Általánosságban elmondható róluk, hogy kissé idősebbek, több köztük a férfi és magasabb társadalmi osztályba tartoznak, mint a Trump-szavazók másik négy csoportjának tagjai. Ekins elemzésében kitér arra is, hogy ebben a csoportban a legjellemzőbb a fegyvertartás.
Szabadpiac pártiak:
A második legnagyobb a szabadpiac pártiak csoportja, ahová az összes Trump-szavazó 25%-a tartozik Emily Ekins szerint. Ahogy a csoport neve is sugallja, a tagok a szabad piacban hisznek, azaz minél kevesebb állami beavatkozást, minél kisebb adókat szeretnének, a bevándorlás kérdésében pedig inkább liberálisok, hiszen jellemzően mindent a piaci teljesítménynek rendelnek alá. A kutatás rávilágít arra, hogy ebbe a csoportba olyan republikánusok tartoznak, akik
inkább Clinton ellen szavaztak, mint Trumpra.
Tagjai többnyire középkorú, közép-nyugati államokban élő férfiak, akik magasan képzettek és jól is keresnek.
Prezervacionisták
Az amerikai prezervacionisták – a maguk 20%-os arányával – a harmadik legnagyobb csoportot alkotják a Trump-szavazók között. Általánosságban elmondható róluk, hogy alacsonyabban iskolázottak és alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint más csoportok. A gazdagokat inkább, a szegényeket kevésbé adóztatnák meg. Több jóléti intézkedést szeretnének. Azon a véleményen vannak, hogy a politikai-gazdasági rendszerek rosszul működnek és háttérhatalmak irányítanak mindent. Szkeptikusak a szabad piaccal és a bevándorlással szemben is. Ekins szerint ők képezik Trump szavazói bázisát.
Gyakorlatilag ők nyerték meg neki a választást,
hiszen a demokraták baloldali jóléti intézkedései miatt korábban egyaránt szavaztak a Republikánus Pártra és a Demokrata Pártra.
Anti-elit csoport:
Az anti-elit csoport aránya 19% volt Ekins kutatásában az összes Trump-szavazóhoz képest. Gazdasági értelemben egyébként baloldali, tehát demokrata irányultságúak és jellemzően hisznek az összeesküvés elméletekben – háttérhatalmi irányítás a politikai és gazdasági rendszerben. Kissé fiatalabbak a többi Trump-szavazónál és érdekesség velük kapcsolatban, hogy 2012 még a demokratákat támogatták, 2016-ra azonban élesen elfordultak az establishmentet jelképező Clintontól.
Kiábrándultak:
Az ötödik Trump-szavazói csoportba a kiábrándultak tartoznak, 5%-al. A csoport tagjai nem követik a politikát, de szkeptikusak a bevándorlással kapcsolatban, az ideiglenes beutazási tilalmat is támogatják, aránylag fiatalok és több köztük a nő.
Forrás: Democracy Fund - Voter Study Group
A koordináta-rendszer alapján látható, hogy Trump szavazói között vegyesen vannak gazdasági tekintetben progresszív (baloldali) politikákra rezonáló és libertariánus (jobboldali) szemléletet követelő állampolgárok. Hasonló módon a nyitott- és zártgondolkodás tengelyén is nagy távolságok mutatkoznak a kutatásban azonosított szavazói csoportok között. Ekins ábrája tehát cáfolja a választás után médiában futó leegyszerűsítő magyarázatokat, melyek szerint Trump szavazói egyszerűen a globalizáció vesztesei. Ennél jóval sokszínűbb társadalmi rétegek szavaztak Donald Trumpra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új elnök társadalmi legitimációja is nagyobb, hiszen széles támogatói bázist szerzett magának tavaly novemberben.
Természetesen a csoportok között több ügy mentén is találhatunk átfedéseket. Az említett bevándorlás és adózás kérdései tipikusan azon megosztó szakpolitikai témák közé tartoznak, amelyek mentén érdekes véleménybeli hasonlóságokat – és különbségeket – lehet felfedezni a csoportok között.
Összességében elmondható tehát, hogy a Democracy Fund egy izgalmas projekttel állt elő, amelyből az Emily Ekinshez hasonló kutatók fontos és tudományosan alátámasztott eredményeket voltak képesek kihozni. Sokáig azt lehetett ugyanis olvasni, hogy a Trump-tábor bizony egy egybefüggő réteg, Ekins tanulmánya azonban egyértelművé teszi, hogy társadalmilag jóval sokszínűbb és szélesebb választói kört jelent, ami nagyobb társadalmi legitimációt eredményez az új elnök számára.
