Kirakó: tegyük helyre! – Az autizmus és az értelmi fogyatékosság

Az autizmus kialakulásáról számtalan elmélet született, fejlesztési és terápiás lehetőségei is szerteágazóak. Kevés szó esik azonban arról, hogy a fogyatékosságokban hol helyezhető el, és milyen más zavarokkal hozható összefüggésbe. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mi a különbség az értelmi fogyatékosság és az autizmus között, és hogy a többszörös fogyatékosság hogyan jelenhet meg az autizmussal élőknél. 

Mit is jelent a fogyatékosság?

A fogyatékosság fogalmát a 2013. évi LXII. törvény § (1) határozza meg. Eszerint a fogyatékosság alatt olyan tartós vagy végleges károsodást értünk, amely lehet veleszületett vagy szerzett és hatással van az érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi vagy pszichoszociális képességekre és gátolja, korlátozza a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt (Magyar Közlöny, 2013). Fogyatékos személyek közé soroljuk általában a mozgássérülteket, a látássérülteket, a hallássérülteket, az értelmi fogyatékosokat, a beszédfogyatékosokat és az autista személyeket is, de léteznek többszörös fogyatékosságok is, amikor egy embernél egyszerre több fogyatékossági típus is jelen van (pl. siketvakság).

Az értelmi fogyatékosság és az autizmus spektrum zavar egy-egy külön kategóriája a fogyatékosságnak, azonban társulhatnak többszörös fogyatékosság esetén.

De amíg az előbbi átlag alatti intellektuális működést feltételez (értelmi fogyatékosságról általában 70 alatti IQ-nál beszélhetünk), addig az autizmusban előfordulhat átlag feletti intelligencia is. Az autizmus egy olyan pervazív, vagyis az egész személyiséget érintő fejlődési zavar, amelynek megnyilvánulásában nagymértékű a változatosság. Így például az érintettek húsz százaléka rendelkezhet átlagos vagy átlag feletti intelligenciával is.

Folyamatos növekedés 

Tehát a fogyatékkal élő személyek egy nagy csoportját az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált személyek képezik, amely diagnózis folyamatos növekedést mutat az elmúlt években, ahogy egyre inkább finomodnak a diagnosztikai eszközök. Érdekesség, hogy Magyarországon először a népszámláláson is csak 2001-ben került elő a fogyatékosság kérdésköre, ahol ráadásul az autizmus még nem is szerepelt külön kategóriaként. A 2011. évi népszámláláson szerepelt először önállóan a pszichoszociális fogyatékosság és az autizmus is (KSH, 2014).

Többszörös fogyatékosság az autizmussal élőknél

Az autista személyek nagy részénél figyelhető meg valamilyen más betegség is, így nem ritka, hogy velük kapcsolatban többszörös fogyatékosságról beszélünk.

Ezek a különböző, járulékos jellegzetességek sokszor nehezíthetik a diagnózis felállítását, hiszen nagyon eltérővé teszik a személy képességprofilját. Fontos tudni, hogy az autizmushoz az esetek magas, 70 százalékában társulhat más zavar is, így a fent említett értelmi fogyatékosság az esetek 45 százalékában fordulhat elő. Az értelmi fogyatékosság egyik kritériuma a 70 alatti IQ. 50-69 közötti IQ-nál enyhe értelmi fogyatékosságról beszélhetünk, középsúlyos értelmi fogyatékosságról 35-49 IQ között, súlyos értelmi fogyatékosságról pedig 20-34-es IQ-nál.

Nézzük meg, melyek lehetnek emellett a leggyakoribb társuló zavarok!

Az autizmus mellett 30-40% eséllyel jelentkezhet ADHD, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, amelyet fontos elkülöníteni az autizmustól, hiszen tüneteik gyakran hasonlóak is lehetnek, így a figyelemzavar, a koordinációs és az emocionális nehézségek is jelen lehetnek mindkét kórképben.

Az általános egészséget meghatározó zavarok közül alvászavarok gyakran, akár 50-80%-ban is jelentkezhetnek. Az érintettek és a hozzátartozóik életének nagy részét befolyásolják az alvásproblémák, az alvás körüli rutinok.

A személyiségzavarok közül 19-32% eséllyel jelentkezhet kényszeres személyiségzavar. Ez megjelenhet ritualisztikus, kényszeres játékban, kommunikációban, merev viselkedésmintákban.

Pszichiátriai zavarok közül pedig a szorongás megjelenésének lehetősége magas (40−50%) (Lai és mtsai, 2014), amelyet okozhatnak a kommunikációs hiányosságok, az érzékelési zavarok, a szociális funkciók sérülése. Ezek a tünetek általában hosszabb távon jellemzők, így például a hangulati zavarok és a szorongás felnőtt korú autizmussal élőknél is 50% eséllyel van jelen.

Láthatjuk, hogy a számok magasak és ijesztőek, azonban nem szabad megfeledkezni az autizmus spektrum változatosságáról sem.

Ahány autizmussal élő, annyiféle tünet és előfordulás lehetséges. De fontos észrevenni a társuló zavarokat is, hogy minél szélesebb körű fejlesztésre legyen lehetőség.

Az autizmus és a hozzá kapcsolódó, változó zavarok a személyt egész életen át jellemzik, de különböző fejlesztésekkel, terápiákkal támogatható az érintett személy. Egyre több helyen elérhetők az autizmus specifikus fejlesztések, így például a viselkedésterápiák (Lovaas-módszer, ABA terápia), illetve a kiegészítő terápiák is, mint az állatasszisztált, művészeti, mozgásfejlesztő terápiás lehetőségek. Érdemes széles körben tájékozódni ezen lehetőségekről, hogy minél specifikusabb támogatást kaphassanak az érintettek.