Tudjuk, hogy az aerob sporttevékenység a kognitív funkciókra is jótékony hatással van, de vajon mi áll ennek a hátterében?
Ha csúcsfokozatba szeretnéd hozni az agyi teljesítőképességed, mit tennél: elmennél kocogni egy negyed órácskára, vagy inkább relaxálnál ugyanennyi ideig? Egy 101 egyetemistát bevonó vizsgálat arra jutott, hogy érdemesebb az előbbit választani.
Korábban született kutatásokból tudjuk, hogy a viszonylag rövid, mérsékelt aerob sporttevékenység, mint például a tempós séta és a kocogás, jótékony hatással vannak a mentális funkciókra, például a szellemi feldolgozási sebességre és a figyelemre. Ezzel párhuzamosan kutatók azt is kimutatták, hogy a hangulatunk is pozitív irányba változik, például energikusabbnak érezzük magunkat, még akkor is, ha erre nem is számítottunk. Egy 2018-as tanulmányban pedig feltették a kérdést: vajon a két dolog hogyan viszonyul egymáshoz, vagyis az érzelmekre gyakorolt hatás mekkora részben lehet felelős a kognitív nyereségekért is?
A vizsgálat résztvevőit arra kérték, hogy értékeljék egy skálán, mennyire érzik magukat energikusnak és élénknek, majd két tesztet töltettek ki velük, melyek a kognitív képességeket mérték. Ezt követően két csoportba osztották az embereket, akiknek az egyik felét elküldték egy 15 perces, kampusz körüli kocogásra, a másik csoport pedig ugyanennyi ideig relaxációs gyakorlatokat végzett. Végezetül mindkét csoport, két perccel a maga feladata után, ismét válaszolt az érzelmeire vonatkozó kérdésekre, és a tesztet is kitöltötte.
Azt találták, hogy azok, akiket kocogni küldtek, szignifikánsan jobban teljesítettek abban a tesztben, mely a mentális gyorsaságot és figyelmi funkciókat mérte. Az is kimutatható volt, hogy a kogníció mutatói a hangulat függvényében változtak, tehát ez utóbbi volt a közvetítő tényező: a kocogás az energetizáláson keresztül gyakorolhatott jótékony hatást az értelmi működésre – ezzel szemben a relaxációs csoport úgy érezte, hogy sokkal fáradtabb lett.
A kutatás korlátjaként megemlítik, hogy a két kísérleti helyzet nem volt teljesen ugyanaz, hiszen a kocogás kint, míg a relaxálás benti, zárt környezetben zajlott. Ezzel együtt a kutatók amellett érveltek, hogy vizsgálatuk felsorakozhat azok mellett az adatok mellett, melyek szerint az aerob testmozgás és a kognitív funkciójavulás között a test energetizálódása lehet a mediáló faktor.
Forrás: Research Digest
