A produktivitás központi szerepet játszik a legtöbb vállalat életében, legyen szó akár egy néhány fős kisvállalkozásról vagy egy több ezer embert foglalkoztató multiról. Azonban legyünk bármilyen lelkes és elhivatott munkavállalók, megesik, hogy időnként külső stimulánsokra van szükségünk ahhoz, hogy maradéktalanul el tudjuk végezni feladatainkat. Ebben van sokunk segítségére az a varázsital, ami nélkül többek között nekem sem indul el a napom – igen, jól sejted, a következőkben a kávéról lesz szó.
A kávé az egyik legelterjedtebb fogyasztási cikk a világon. Különféle formában és ízesítésben, de a földön mindenhol fogyasztják nap mint nap. Ezért nem is okoz nagy meglepetést, hogy óriási iparág épült köré, ami emberek millióit foglalkoztatja, a kávébabot leszüretelő munkásoktól kezdve egészen a reklámkampányokat tervező marketingigazgatókig. Én is tisztán emlékszem az első csésze kávéra, amit életemben ittam: egész egyszerűen borzalmas volt. Megégettem vele a nyelvemet, és számomra akkor még érthetetlen módon az elején rém keserű, majd a végén ihatatlanul édes volt. De mégis leküzdöttem a torkomon, mert a túlélés ígéretét hordozta magában egy alvás nélküli éjszaka után. Így kezdődött több mint tíz éve kettőnk azóta is lángoló szerelme. Mostanra eljutottam oda, hogy a napi két csésze a minimum, ami nélkül hatékonyságom egy szabadnapos lajháréval lenne azonos szintű. A kávéban az az igazán nagyszerű, hogy könnyen és gyorsan hozzá lehet jutni és bárhol fogyaszthatjuk: reggel az ágyban éledezve, a villamoson zötykölődve vagy a munkahelyen két meeting között.
Manapság a legtöbb helyen egyenesen
a munkahelyi kultúra szerves részét képezi a közös kávézás.
Amikor feltesszük a kérdést a kollégánknak, hogy nem ugrik-e le velünk a büfébe egy csésze feketéért, a koffeinpótlás mellett azért is hívjuk őt magunkkal, hogy tudjunk egymással pár szót váltani. Egy amerikai kutatásban a megkérdezettek 46 százaléka állította azt, hogy a kávé segít nekik a hatékony munkavégzésben. Egy másik felmérés szerint a válaszadók 20 százalékának segített a kapcsolatteremtésben és ismerkedésben a közös kávézás.
De mit is érdemes tudnunk a működéséről? A kávé alapjaiban véve a dopamin nevezetű neurotranszmitter felszabadulására hat az agyban. A dopaminnak számos funkciója van: szerepe lehet többek között a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalomérzés és a függőség kialakulásában. Az általa kiváltott euforikus érzést szokták fogyasztói a reggeli csésze kávéhoz társítani. Hasonló módon hatnak az olyan drogok is, mint például a kokain, az amfetamin és az ecstasy. Ezzel meg is kaptuk a választ arra a kérdésre, hogy miért lehet a kávé a legszélesebb körben fogyasztott pszichoaktív szer a világon. Nézzük akkor meg, hogyan is segít neked a kávé abban, hogy még produktívabb legyél a munkahelyeden!
Ébren tart, mint újdonsült szülőket a kisbaba
A koffein a közkeletű vélekedéssel ellentétben valójában nem felébreszt minket, hanem más módon energetizálja a központi idegrendszert, hogy hatékonyan tudjunk a feladatainkkal foglalkozni. Az adenozin egy olyan kémiai anyag, amely főleg alvási periódusban termelődik az agyban, és általa éri el a szervezet a pihenéshez szükséges állapotot. Ennek a szintje növekszik meg a nap folyamán, melynek következtében lecsökken a szervezet energiaszintje, vagyis elálmosodunk. A koffein éppen azt akadályozza meg, hogy ez a szer elárassza a testet: ezért vagyunk képesek általa felpörögni. Blokkolja az agyban a receptorokat, ezáltal megszünteti a fáradtság érzetét. Egy csésze kávé serkentőleg hat a memóriára, segít a fókuszálásban, valamint javítja a problémamegoldási készséget és az általános kognitív funkciókat.
Kell egy kis szünet
A kávészünet egy vérbeli 20. századi találmány, amelynek jelentősége igazán a II. világháború után nőtt meg. Az MIT egyik kutatása szerint azok a dolgozók,
akik közösen tartanak kávészünetet, produktívabbnak bizonyulnak társaiknál.
Ez a közösen töltött idő lehetőséget biztosít arra, hogy mind személyes, mind szakmai jellegű dolgokat osszanak meg egymással a kávézó emberek. És mint tudjuk, az információ hatalom – különösen a munka világában. Emellett a kávéfogyasztók sokszor jobb kedélyűek a munkahelyen, ezért könnyebben alakítanak ki társas kapcsolatokat kollégáikkal.
Elő az ötletekkel
A kávé szervezetre gyakorolt energetizáló hatása nemcsak a testet éleszti fel, hanem az elmét is. Több kutatásban is azt találták, hogy a kreativitás és a döntéshozói képesség összefüggésbe hozható a kávéfogyasztással. Talán ezért is lehet az, hogy a legtöbb kávét fogyasztó szakmák listáján
toplistások a marketingesek, a tudósok és az írók.
A kávé segít a kreativitás kibontakoztatásában mind egyéni, mind csoportos szinten. Egy közös kávézással egybekötött brainstorming segít lebontani mind a szociális, mind a szakmai gátakat. Ezáltal egy kötetlenebb és inspirálóbb légkör alakul ki, ami kedvezően hat a kreatív ötletek megszületésére.
Édes álmokat
Ha éppen agyon hajszol a főnök, és már az idejét sem tudod, mikor aludtál többet egyszerre négy óránál, akkor már a
kávé puszta illata is képes csökkenteni az alváshiány okozta stresszt.
Egy Szöulban végzett egyetemi kutatásban azt találták, hogy a kávé illatára patkányok agyában bizonyos fehérjék aktivizálódtak. Ezek a fehérjék olyan antioxidánsokat hordoznak magukban, amelyek megvédik az agyi idegeket a stressz okozta károktól.
Gyerünk, gyerünk
Nem véletlen, hogy vizsgaidőszak közeledtével a kávézók megtelnek tankönyveik fölött görnyedő egyetemistákkal. A koffeinnel megtámogatott agy tovább tud működni és jobban képes megtartani a beérkező információkat. Kutatások szerint 200 milligramm koffein hatására az agy gyorsabban tudja feldolgozni a szavakat és a mondatokat, és később is sikeresebbnek bizonyul azok előhívása. Azonban erre a képességre nemcsak az egyetemistáknak van szükségük, hanem mindenkinek, akinek gyorsan kell alkalmazkodnia a kialakult helyzethez.
Természetesen nagyon nem mindegy, hogy milyen minőségű kávét és milyen mennyiségben viszünk be a szervezetünkbe. Fontos megértenünk és tisztában lennünk azzal, milyen hatással van a testünkre és az agyi aktivitásunkra a koffein, mert a felelőtlen fogyasztása könnyen súlyos károkat okozhat. De hol van a határ, ami fölött már ártalmas? Napi öt csésze kávé, vagy
500-600 milligramm koffein már túlzottan megterhelő a szervezet számára,
könnyen túladagoláshoz vezethet. Ez megmutatkozhat például heves szívverésben, gyomorfájdalomban és izomremegésben is. Mint a kávé hithű rajongója éppen ezért arra intelek titeket, hogy vigyázzatok magatokra, és mindig mértékkel fogyasszátok ezt a remek fekete nedűt! Holnap pedig hívjátok meg az egyik kollégátokat egy csészére – hiszen ahogy olvashattátok, ez csak a hasznotokra válhat.