A koronavírus-járvány minden ember életét gyökeresen megváltoztatta, és rengeteg negatív következménnyel jár. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy az internetes zaklatás ugyancsak járványszerűen terjed, és a gyermekeink életében is megjelenhet? A következő cikkünkben azt járjuk körül, hogy mi jellemző az internetes zaklatásra, milyen lehetséges káros következményei vannak, illetve hogyan befolyásolta annak terjedését a járványhelyzet. Cikkünk végén arra is kitérünk, hogy szülőként mit tehetünk azért, hogy megvédjük gyermekeinket, és megelőzzük az internetes zaklatás megjelenését, illetve hogyan kezeljük, ha már jelen van gyermekünk életében.

Az internetes zaklatás fogalma

A digitális kor előrehaladtával az életünk nagy része online módon zajlik, például a közösségi médián keresztül. Ahogy a társadalom és az emberek egyre jobban hozzászoknak, és alkalmazkodnak ehhez az online világhoz, ezzel párhuzamosan a bullyingnak is megjelent az internetes formája, az úgynevezett cyberbullying. Bár a definíciója szerint ez a bullying online formája, az internetes zaklatás azonban sokkal súlyosabbnak tekinthető az általa okozott lehetséges károk miatt. A cyberbullying – általánosan használt fogalma szerint – olyan zaklatás és bántalmazás, amely digitális eszközön keresztül történik. Ez magában foglalja az áldozatról küldött, posztolt, és megosztott negatív, káros, megalázó és/vagy hamis tartalmakat, illetve ezekkel az információkkal az elkövető zsarolhatja is áldozatát. Internetes zaklatás leggyakrabban a közösségi médiában fordul elő, mint például Facebookon, Instagramon, Snapchaten vagy más szöveges üzenetküldő programon keresztül. Annak ellenére hogy a közösségimédia-felületekre való regisztráció korhatára 13-14 év, a gyakorlat azt mutatja, hogy már az ennél kisebb, 9-10 éves gyerekek is használják ezeket a platformokat.

Az internet használata pedig magával hozza azt a veszélyt, hogy már az általános iskolás gyerekek is áldozatává válhatnak az internetes zaklatásnak.

Az internetes zaklatás súlyossága és annak káros hatásai a gyerekekre

A bullying – a zaklatás személyes formában való megjelenése – is rengeteg káros következménnyel jár a gyermekek életére nézve, azonban a cyberbullying még ennél is súlyosabb károkat okozhat, amelynek hátterében több ok is áll. Az internet sokkal szélesebb körben képes terjeszteni a megalázó tartalmakat, így a gyermek zaklatása nemcsak néhány iskolástárs előtt zajlik, hanem az egész világhálón. A számítógépes zaklatás pszichológiai hatása gyakran traumatizálóbb a gyermekek számára, mint egy fizikai zaklatás, amelynek hátterében a megalázásnak ez a nyilvános jellege áll. A súlyosságát fokozza az is, hogy a gyermekek rengeteg időt töltenek az internetes térben, így a zaklatás gyakorlatilag a nap 24 órájában fennállhat, és a gyermek úgy érezheti, hogy nem tud elmenekülni a zaklatója elől. Fokozhatja a félelmet a gyermekben az is, hogy gyakran nem is tudja, hogy ki zaklatja és bántja őt az interneten keresztül.

Az internetes zaklatás súlyosabb következményekkel járhat, mint a bullying személyes formája

A cyberbullying azért is veszélyesebb, mert könnyebben válik valaki elkövetővé, hiszen a digitális térben névtelen és anonim maradhat, ami nagyobb biztonságot nyújt a zaklatónak, mert nem kell szembenéznie az áldozattal. Emiatt a zaklatók sokkal súlyosabb bántásokat követnek el interneten keresztül, mint személyesen. A cyberbullying áldozatainál tartós és súlyos érzelmi, koncentrációs, valamint viselkedéses problémák léphetnek fel. A gyermek életének minden területére negatívan hathat a zaklatás, amelynek következtében különböző pszichés zavarok jelenhetnek meg, mint például súlyos szorongás vagy depresszió. Ezeket a hatásokat tovább súlyosbítja a szégyen is, amely miatt a gyerekek nem mernek beszélni a zaklatásról és még jobban magukba fordulnak.

Az internetes zaklatás olyan mértékű szégyent és szenvedést okozhat a gyermekek életében, ami szélsőséges esetben a gyermek öngyilkosságával is végződhet. 

Bár a cyberbullyingot gyakran alábecsülik, és nem fordítanak rá kellő figyelmet, ezért is fontos felhívni rá a figyelmet, hogy tudatosítsuk magunkban ezeket a súlyos, és gyakran a gyermek életét is veszélyeztető következményeket.

A koronavírus-járvány hatása az internetes zaklatás terjedésére

A koronavírus-járvány és az ennek következtében hozott korlátozó rendeletek hatására a gyerekek még a szokásosnál is több időt töltenek az interneten, és a közösségi média különböző felületein. Az iskolák a kényszerű bezárások után olyan elvárásokat támasztanak a diákok felé, hogy az internetet, sőt a közösségi média különböző platformjait használják az iskolai munkájuk befejezéséhez, valamint a tanárokkal és az osztálytársakkal való kapcsolattartáshoz. A gyerekek a kijárási tilalom és a korlátozások miatt nem tudnak, vagy csak kevesebbet tudnak személyesen találkozni a barátaikkal, így rákényszerülnek arra, hogy az üzeneteken és a közösségi média különböző felületein keresztül lépjenek érintkezésbe társaikkal. A járvány következtében kialakult elszigeteltség pedig sok gyereket kiszolgáltatottabbá tesz a bántalmazók cselekedeteivel szemben. Tehát ezek az intézkedések nem meglepő módon a cyberbullying növekedését is magukkal hozzák. Azonban a statisztikai adatok így is meglepően drasztikus növekedést mutatnak.

2020 március-áprilisában, a kijárási tilalom és az iskolák bezárása után 70%-os növekedést regisztráltak a cyberbullying megjelenésében az egész világon.

Bár ez a növekedés valószínűleg csökkent a vírus megfékezésére irányuló intézkedések enyhítése után, azonban a második hullámban ismételten számítani kell a cyberbullying növekedésére. Emiatt nagyon fontos lenne, hogy megfontolt intézkedéseket hozzanak az internetes zaklatás csökkentésére annak érdekében, hogy a gyermekek jóllétét védjék, és támogassák őket ebben a különösen nehéz járványhelyzetben.

Mit lehet tenni szülőként?

Fontos kérdés, hogy ha a szülő már tisztában van a cyberbullying fogalmával, és ennek lehetséges káros következményeivel, akkor ilyen helyzetben mit is tehet gyermeke védelme érdekében. Szülőként gyakran nehéz felismerni, ha a gyermekünk internetes zaklatás áldozata. A gyerekek a legtöbb esetben vonakodnak beszélni a zaklatásról, a szülők pedig hiányos ismeretekkel rendelkezhetnek az internet világáról, és a közösségi média applikációinak működéséről. A statisztika szerint az internetes zaklatás áldozatává váló gyerekek csupán 38%-a vallja be magától szüleinek a bántalmazást, hiszen még előttük is szégyelli magát, ami gátolja a segítségkérést. Azonban ha a szülők tisztában vannak az internetes zaklatás fogalmával és annak káros következményeivel, akkor érzékenyebbé válhatnak és felismerhetik a jeleket a gyermekeiken.

Fontos lenne nyíltan és őszintén beszélgetni ezekről a gyerekekkel, hogy tudatosítsuk bennük az internetes zaklatás jellemzőit és hatásait, illetve biztosítsuk őket arról, hogy őszintén megoszthatják velünk, ha ilyesmit tapasztalnak.

Meg kell értetnünk a gyermekkel, hogy nem kell szégyellnie magát, hiszen nem tehet a zaklatásról, illetve hogy a szülő segíthet neki. Emellett fokozottan felügyelni kellene a gyerekek internet használatát, hogy szülőként tisztában legyünk azzal, hogy a gyermekünk milyen programokat használ. Itt azonban elengedhetetlen, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a túlzott betolakodás, és a gyermekek online részvételének megfelelő figyelemmel kísérése között. Segíthet az is, ha a szülők bővítik az ismereteiket a különböző közösségimédia-felületekről, amelyeket a gyermekük használ, és ezeknek a megfelelő használatáról is elbeszélgetnek a gyerekükkel. Ezek mellett gyermekünket arra kellene ösztönöznünk, hogy jelezze, ha őt magát vagy egy társát valaki bántja, hogy ennek véget tudjanak vetni. Ha már bekövetkezett az internetes zaklatás a gyermek életében, akkor a legjobb megközelítés az lehet, ha arra ösztönözzük, hogy hagyja el a zaklató által használt online platformot. 

Súlyosabb esetben érdemes lehet szakember segítségét is kérni, ha a szülő úgy érzi, hogy nem tud egyedül megbirkózni a helyzettel.

Fontos, hogy a szülő ezt ne érezze kudarcnak, és a képességei hiányának, hanem merjen szakmai segítséget kérni. A cyberbullying az egész világon veszélyezteti a gyermekek jóllétét és életét, így nem szabad figyelmen kívül hagynunk ennek veszélyeit. Szülőként mernünk kell beszélni gyermekeinkkel az internet veszélyeiről, és az internetes zaklatás jelenségéről, hiszen ezzel megelőzhetjük annak megjelenését, illetve lehetséges negatív következményeit.

Felhasznált irodalmak:

Babvey, P., Capela, F., Cappa, C., Lipizzi, C., Petrowski, N., & Ramirez-Marquez, J. (2020). Using social media data for assessing children’s exposure to violence during the COVID-19 pandemic. Child Abuse & Neglect, 104747.

Balachandran, A. K., Alagarsamy, S., & Mehrolia, S. (2020). Suicide among children during Covid-19 pandemic: an alarming social issue. Asian journal of psychiatry.

Tas’adi, R., Gistituati, N., & Ananda, A. (2020). Cyberbullying in the Digital Age: A Common Social Phenomenon. In 2nd International Conference Innovation in Education (ICoIE 2020) (pp. 196-200). Atlantis Press.

Van Tiel, J. (2020). Cyberbullying, an overlooked and ever growing danger to the development of children.