Ki ne hallott volna már az orbáncfű, a macskagyökér vagy épp a gingko biloba gyógyító erejéről? Ezeket a növényeket elsősorban olyan pszichés betegségek kezelésére használják, mint például a hangulatzavarok vagy a szorongásos rendellenességek. De vajon mennyire hatásosak? És ami talán még ennél is fontosabb: mennyire biztonságosak?

Németországban a hivatalos antidepresszánsoknál ma gyakrabban alkalmaznak orbáncfüvet a depresszió főbb tüneteinek enyhítésére. Ennekfeltehetően az az oka, hogy több német kutatás is igazolta már az említett növény enyhe és középsúlyos depresszióval szembeni hatékonyságát. Mivel azonban az utóbbi időben kétségek merültek fel az idézett vizsgálatok módszereit és eredményeit illetően, a Nemzeti Egészségvédő Intézet úgy döntött, hogy alaposabban is szemügyre veszi az orbáncfüvet. A szakértők egy átfogó kutatást indítottak annak érdekében, hogy összehasonlítsák a szóban forgó gyógynövény és egy semleges oldat depresszióra gyakorolt hatékonyságát. Az orbáncfű végső soron nem állta ki a próbát: semmivel sem bizonyult hatásosabbnak a placebónál.

A közönséges orbáncfű.

De akkor mégis miért hittek oly sokan benne? Nos, az egyik ok, ami miatt az emberek ilyen nagy reményeket fűztek a fenti növény sikerességéhez, az valószínűleg az, hogy az orbáncfűnek a legtöbb antidepresszánssal ellentétben nincsenek (vagy alig vannak) mellékhatásai. A belőle készített orvosságokat szedő embereknek mindössze három százaléka tapasztalt bármiféle kellemetlenséget (például bódultságot, szájszárazságot vagy fényérzékenységet). Nemrégiben azonban erősen megkérdőjeleződött az orbáncfű ártalmatlansága is, mivel felmerült a gyanú, hogy a benne lévő vegyületek könnyen interakcióba léphetnek más, orvosi javaslatra szedett gyógyszerekkel. Több olyan esetről is érkezett bejelentés, amely szerint a gyógynövény legyengítette a szervátültetésen frissen átesett emberek immunrendszerét szabályozó gyógyszereket, így

az orbáncfű az új szervek kilökődését eredményezte.

A növény alkalmazásának rohamos terjedése elsősorban azért ad okot az aggodalomra, mert fogyasztóik rendszerint anélkül teszik ki magukat kiszámíthatatlan és veszélyes kémiai kölcsönhatásoknak, hogy depressziós tüneteik mindeközben kicsit is javulnának. De vajon más „csodaszerekkel” is hasonló a helyzet? A kutatók három további, különösen hatásosnak tartott gyógynövényt is próbára tettek. Lássuk, ők vajon hogyan teljesítettek a tudományos teszteken!

A kava-kava, a macskagyökér és a gingko biloba ereje

Az első növényt mindenekelőtt az álmatlanság kezelésére és a szorongás csillapítására használják Európában és az Egyesült Államokban. A kava-kava kis adagokban szedve többnyire nem okoz kellemtelen szövődményeket, enyhébb gyomorpanaszokról és allergiás reakciókról számolnak csak be az érintettek. A macskagyökér ehhez képest bizonyos adatok tanúsága szerint hatékonyan rendezi az álmatlanságot, különösebb mellékhatásai ugyanakkor ennek sincsenek. Allergián, fejfájáson, nyugtalan alváson, valamint emésztőrendszeri problémákon kívül legalábbis nem hallani súlyosabb komplikációkról. Kérdéses hatékonysága ellenére sajnos mindkét gyógynövény képes a gyógyszertárban kapható nyugtatók erejének megsokszorozására, így a súlyosabb következmények elkerülése érdekében sosem szabad alkohollal vagy valamilyen benzodiazepinnel (például Xanax-szal) együtt alkalmazni őket!

A kava-kava, a macskagyökér és a gingko biloba.

Na és a gingko bilobának hogy áll a szénája? A tömegmédia egyre többet foglalkozik az említett csodaszer memóriajavító hatásával. Tényleg igaz volna? Nos, egy széles körben ismertté vált amerikai kutatás szerint a szóban forgó gyógynövény valóban kedvezően hat az Alzheimer-kórban és az ahhoz hasonló neurodegeneratív betegségekben szenvedők mentális működéseire. A mellékhatásai ugyan ennek a szernek is elhanyagolhatóak, csakhogy véralvadásgátló hatása miatt olykor vérzékenységi problémákat okozhat. Különösen azoknál, akik valamilyen okból kifolyólag már alapvetően is véralvadásgátló készítményeket fogyasztanak.

Jobb kerülni hát az efféle „természetes megoldásokat”?

Teljesen azért nem kell még száműznünk házi patikánkból az említett gyógymódokat, mindig jobb azonban résen lennünk, ha nem valódi szakértő javasolja azokat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a különféle gyógynövények első ránézésre ugyan veszélytelen hatóanyagoknak látszanak, valójában azonban őket is igen sok és sokféle kémiai vegyület alkotja. Magyarországon ráadásul (Németországhoz képest) sokkal kevésbé ellenőrzik az efféle készítményeket! Az egyes gyógynövény-terápiák legnagyobb veszélye éppen ezért az, hogy a kezeltek zöme sajnos mindenféle orvosi felügyelet nélkül kísérletezik azokkal.

 

Felhasznált szakirodalom:

Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., & Loftus, G. R. (2005). Atkinson & Hilgard Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.