A művészet és a kreativitás gyökerei mindig is foglalkoztatták az embereket. Miben térnek el a nagy festők, szobrászok vagy éppen a zenészek a többi embertől, és hogyan lehetséges, hogy ők képesek megalkotni olyan dolgokat, amik korábban még senkinek sem jutottak az eszébe? A válasz minden bizonnyal az agyi működésben keresendő, egy friss kutatás pedig arra is rávilágít, hogy bizonyos zavarok is kreatívabbá tehetnek.
A fókuszálását és a koncentrációt általában az emberi működés előnyös attribútumaiként tartjuk számon, leszámítva, ha a kreativitás kibontakoztatásáról van szó. A kreatív alkotó folyamat lényege pont az elszakadás a megszokottól, a rendhagyó gondolkodás és korábban még meg nem valósított ötletek beteljesítése. Ezt alapul véve,
az igazán kreatív elme eltér a hagyományos működéstől, és a káoszban bontakozik ki.
A kaotikus gondolkodásra jó példák az ADHD-osakra (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) jellemző mentális folyamatok, amik sok esetben megnehezítik a mindennapi működést, ám a kreativitást elősegítik, azáltal, hogy eltérnek korábbi mintázatoktól. Az ADHD-ról korábban már itt írtunk részletesebben.
Figyelemhiány és kreativitás kéz a kézben jár
Holly White, a Michigan Egyetem kutatója ezt az elméleti feltevést vizsgálta meg a gyakorlatban: huszonhat ADHD-val diagnosztizált egyetemista nő és férfi, valamint ugyanennyi kontrollcsoportként szolgáló egészséges személy bevonásával, akikkel különféle kreativitást mérő tesztet vett fel.
A résztvevőknek először egy kitalált, földön kívüli gyümölcsöt kellett leírniuk, valamint lerajzolniuk. A feladat során teljesen szabadjára engedhették a fantáziájukat, az egyetlen kikötés az volt, hogy próbáljanak olyan gyümölcsöt elképzelni, ami semmi korábban létezőhöz nem hasonlítható. Két teljesen független bíra (az alkotók betégségéről mit sem sejtve) pedig kiértékelte ezeket az alkotásokat. Az ADHD-s helyzet csinálta művészek rajzait rendre sokkal eredetibbre és atipikusabbra ítélték a bírák. White szerint ez az ADHD-val diagnosztizált személyek nagymértékű konceptuális szabadságával magyarázható.
Az ADHD-s elme kitörik az általános felfogás állította keretekből, és túllép a megszokott határain.
A második feladat során a személyek egy kreatív ügynökség dolgozóinak helyébe képzelték magukat, és termékneveken kellett ötletelniük. Az ötletbörze kezdete előtt a kutatók minden önkéntesnek bemutattak hat példát a három termékkategóriára lebontva – fájdalomcsillapító, kémiai elemek és tészta. Minden egyes példa hasonló betűkből állt, és rendre hasonló betűkombinációkkal végződött. Például a fájdalomcsillapító „ol”, illetve „in” végződésű neveket kapott, mint Tylenol, Panadol, Aspirin és Bufferin. A kémiai elemek -on vagy -ium-ra végződtek, míg a tészták nevei -i vagy -a végződést kaptak.
Önjelölt kreatívok
Ezt követően a tanulóknak tíz percük állt rendelkezésre, hogy előálljanak kreatív névötletekkel a három kategóriára lebontva, anélkül, hogy lemásolnák a korábban példaként említett neveket. Az értékelők ezúttal is az önjelölt kreatív szakemberek mentális állapotától függetlenül értékelték az ötletek eredetiségét. Az ADHD-s résztvevők ez esetben is jobban elengedték a fantáziájukat, elrugaszkodtak a már régóta bevett végződésektől a terméknevek kapcsán.
A kutatás eredményei alapján bár az ADHD-val küzdők élete sok esetben nehezebb, mint teljesen egészséges társaiké, a művészetek és a kreativitás talaján egyértelmű előnnyel indulnak. Ugyanakkor jelen kutatás eredményei mindössze iránymutatásul szolgálhatnak későbbi vizsgálatokhoz, hiszen a viszgált minta rendkívül kicsi volt, valamint magasan funkcionáló ADHD-sok bevonásával történt. A teljes kreatív alkotói folyamat pedig messze túlmutat a szabad ötletelésen: nagyfokú koncentrációt és belemélyedést követel meg a folyamatba, amire az ADHD-sok sok esetben képtelenek.
Felhasznált szakirodalom: White, H. A. (2018). Thinking “Outside the Box”: Unconstrained Creative Generation in Adults with Attention Deficit Hyperactivity Disorder. The Journal of Creative Behavior.
