A nyári szünet a gyerekeknek az önfeledt játékot, a hosszú alvást, a szabályok nélküli időszakot jelenti, amikor nem kell tanulni, nem kell tanárokkal találkozni, anya és apa is több mindent megenged, ráadásul olyan helyekre is eljuthatnak, ahova iskolaidőben nem. Miért lenne ez a kalandokkal teli időszak rossz hatással bárkire?
Több országban is fel-felbukkant a nyári szünet lerövidítésének lehetősége, a digitális oktatás miatt az utóbbi években még hangsúlyosabban is. Több oktatási miniszter is úgy gondolta, hogy az online oktatásból adódó lemaradásokat leginkább úgy lehetne behozni, ha a szokásos hosszú nyári szünet kicsit rövidebb lesz. Hollandia flamand oktatási vezetője például bejelentette, hogy 2022-től két héttel rövidebb lesz a nyári szünet, cserébe pedig egy héttel meghosszabbítják az őszi és a tavaszi szünetet is.
A nyári szünet hatása a kognitív képességekre
Bár minden országban eltérő a nyári szünet hossza (míg az olasz diákok három hónapig lehetnek otthon, addig Hollandiában alig másfél hónapig), a kutatások egyetértenek abban, hogy a hosszú leállás nem tesz jót a gyermekek képességeinek.
Az év közbeni folyamatos leterheltség után a gyermekeknek egy hirtelen lezárással, leállással kell szembenézniük. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyermekek ilyenkor sokat veszítenek korábbi tudásukból.
A Missouri-Columbia egyetem kutatója, Dr. Harris Cooper és munkatársai 39 tanulmányt tekintettek át, amelyek azt mutatták, hogy a teljesítményteszteken elért pontszámok csökkennek a nyári vakáció során. A vizsgálatok alapján a gyermekek nyaranta 1 hónapnyi állapotot veszítenek korábbi tudásukból. A nyári szünetben jobban romlik a matematikatudás, mint az olvasás, és leginkább a matematikai számításokra és a helyesírásra lehet káros. Ezt azzal magyarázzák, hogy nyáron több lehetőség nyílik az olvasást gyakorolni, mint a matematikai feladatokat.
Mindezek mellett a figyelmi képesség, a munkamemória, a beszédértés is romlik. Ezek a szintek ráadásul összeadódnak, és ha egy gyermek minden nyáron elszenvedi ezeket a veszteségeket, egyre hátrébb kerül majd a társaitól, és egyre nehezebb lesz felzárkóznia. Ez főleg az amúgy is alacsony társadalmi státuszú családokat érinti, akik gazdaságilag sem tudják megteremteni a nyári szünetben a gyermeknek az elfoglaltságot például táborok, nyaralás, sportolás formájában.
Egy újabb kutatás szerint, melyet Allison Atteberry és munkatársai végeztek el, a gyerekek az iskolaidőben elért, megszerzett tudásuk 40%-át veszítik el a nyári szünetben, de egyes gyermekeknél ez a szám akár 90% is lehet.
Mit ad az iskola, ami hiányzik a nyáron?
Az iskola elsődleges terepe a tanulásnak, az ismeretek elsajátításának. Jó esetben nemcsak magolnak a gyermekek, hanem kognitív készségeik egész tárházát használják, fejlesztik egész nap. Nemcsak lexikális tudásuk gyarapodik, amivel könnyebben tudnak a világban tájékozódni, hanem a gondolkodásuk is egyre rugalmasabbá válik.
Az iskola emellett szabályrendszert is jelent, olyan kereteket és határokat, amik szilárdak, éppen ezért kiismerhetők és biztonságosak. Sok gyermek egyedül intézményi kereteken belül találkozik szabályokkal, amik így megnehezítik későbbi alkalmazkodását a felnőtt helyzetekhez.
Az iskola a másodlagos szociális szféra a gyermekek számára, ahol a pedagógus mintaként van jelen, a többi diák pedig olyan kortárs kapcsolatként, amely meghatározza mindennapjaikat. Az iskolában barátok és ellenségek vannak és olyan megoldandó helyzetek, amelyre alapozhatják későbbi társas interakcióikat is.
A hosszú nyári szünetben ezek a lehetőségek csökkennek, így nemcsoda, ha úgy érezzük, negatív hatással van gyermekünkre az iskola hiánya. Érdemes ezért a szünetet úgy alakítani, hogy az ne váljon egy hosszú semmittevéssé, hanem legyen a gyermeknek továbbra is célja, feladata és társasága.
Hogyan legyen játékos, de hatékony a szünet?
Szülőként nagyon nehéz megszervezni, logisztikázni a nyári programot, hiszen a munka nem áll meg, nagyon kevesen vannak, akik megtehetik, hogy ilyenkor otthon maradjnaka a gyermekeikkel.
A hatékony nyári szünetet érdemes úgy kialakítani, hogy beleférjen a közös, minőségi együtt töltött idő, illetve a gyermek egyedül töltött ideje, szabadsága is.
Érdemes facilitálni, hogy minél többet kint legyen a szabadban, csináljon olyat, ami feltölti, tanuljon érdekes, új dolgokat, amiket az iskola falain belül nem lehetett. Fontos, hogy a gyermeknek meglegyen a tere a pihenésre, akár az unatkozásra is, de a parttalanságot elkerülve jó, ha közös programokat találunk ki, vagy felvetjük a tábor lehetőségét.
Felhasznált irodalom
Allison Atteberry, Andrew McEachin (2020). School’s Out: The Role of Summers in Understanding Achievement Disparities, American Educational Research Journal, Vol. 58, No. 2, pp. 239–282
Harris Cooper, Barbara Nye (1996). The Effects of Summer Vacation on Achievement Test Scores: A Narrative and Meta-Analytic Review, Review of educational research, 66(3), 227-268.