Lehet-e öröm a munka? Segíts te is kideríteni!

Életünk egyharmadát munkával töltjük. Nagyban meghatározza a jóllétünket, hogy hogyan telik el ez az idő. Lehetséges örömmel végezni a munkát? Szerintünk igen, azonban arra keressük a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják, hogy valaki megtalálja-e az örömét a munkában. Egy kitöltéssel te is segíthetsz most nekünk!

Számos korábbi szakirodalom foglalkozott már a munkában való pozitív érzések megtalálásával. Egyaránt lehet nagy elméletalkotókat találni a menedzsment, a gazdaság, a rendszerszervezés, a szervezetfejlesztés és a pozitív pszichológia oldaláról is (ld pl. Csíkszentmihályi, 1996; Greiner 1997; Seligman, 2012). Azonban egyik elmélet sem teljes, mintha megtorpantak volna egy ponton.

A szervezet mi magunk vagyunk!

A munka öröméhez rengeteg tényező járul hozzá. Kell, hogy legyen megbecsülés: mindenki számára legyen biztosítva a méltó munkafeltétel, legyen anyagi és morális elismerés. Fontos a rend: legyenek folyamatok, szabályok, legyenek keretek, pont megfelelő mértékű kontroll. Elengedhetetlen, hogy rendelkezzünk a feladatok végrehajtásához szükséges kompetenciával.

Fontos, hogy a munkában találjunk értelmes, az egyén számára is távlatot nyújtó, sőt, maga a cég keretrendszerén is túlmutató célt. Egy másik kulcsfontosságú tényező a kapcsolódás: folyamatos, nyílt kommunikáció, kölcsönös odafordulás és visszajelzés a munkatársak között. Végül ne hagyjuk ki a megújulást! Fontos, hogy legyen helye és tere az újnak, és mindennek, ami ezzel jár.

A szakirodalmakban ismertetett tényezőket érdemes rendszerbe foglalni és keresni a köztük lévő dinamikát és egyensúlyt. Ezek nem különálló konstrukciók, hanem összefüggésben állnak egymással. Ami pedig összetartja őket az a kontextus. És mi adja a keretet? A folyamatos változással járó fejlődés.

Változó világ, változó munkahelyek

Minden szervezetnek van egy természetes növekedési/fejlődési görbéje. Vannak meredekebb fejlődési fázisok (van olyan elmélet, ahol ennek revolution a neve, ld. Grenier, 1997) ilyenkor minőségi ugrás észlelhető a szervezeten belül és vannak stabilizációs időszakok (ugyanaz az elmélet evolution-nak hívja), amikor a rendszer megtalálja újra az egyensúlyát.

Mindkét fázis más és más működés módot kíván az egyéntől és szervezettől is. Amennyiben ezt nem vesszük észre és nem kezeljük tudatosan, akkor diszkomfort és zavar keletkezik. Például a cég már nem lesz egy vonzó munkahely, a jó szakemberek távoznak, a menedzsment rossz rövidtávú célokra lő – hibás eszközökkel és a teljesítmény visszaesik.

Változás, fejlődés érhető el a stabilitás irányába mutató tényezők erősítése vagy a dinamikát mobilizáló tényezők erősítése révén is. Mindkét esetben figyelembe kell venni az egyén vagy a szervezet karakterét (ami az előbbi esetében maga a személyiség, az utóbbi esetben a szervezeti kultúra). Ettől lesz élettel teli a munka és fenntartható a változás.

Te örömmel végzed a munkád?

A Gallup (2010) felmérése szerint jelenleg az emberek mindössze tizenhárom százaléka ad pozitív választ erre a kérdésre. A munka öröme azon az elégedettségen van túl egy mosollyal, amit akkor érzünk, amikor

A HELYÜNKÖN VAGYUNK,

azt csináljuk, amit szeretünk és amihez igazán értünk. Amikor tehetségünkkel szolgálhatjuk a világot, és ezért megfelelő jutalomban is részesülünk. Amikor olyasvalamit csinálunk, ami miatt reggelente örömmel kelünk fel, amiben igazán el tudunk mélyedni, és amit soha nem szeretnénk abbahagyni. A munka öröme az is, amikor bármit csináljunk is, teljes jelenléttel, tudatossággal és elégedettséggel végezzük azt. Egyre több felmérés (Achor, 2011; Gallup, 2010) is bizonyítja, hogy

AHOL AZ ÖRÖM, OTT A TELJESÍTMÉNY.

Ahol a kollégákat nem erőforrásnak tekintik, hanem embereknek a szervezetben és a szervezet működése mellett az emberek „működése” is fontos, ott nő a hatékonyság. Most arra keressük a választ, hogy hogyan érhetjük ezt el.

A kutatáshoz kapcsolódó kérdőívet ide kattintva töltheted ki!

Köszönjük, ha kitöltéseddel hozzájárulsz munkánkhoz!