A COVID-19 járvány harmadik hullámára több mint kétszeresére nőtt a bejelentett, valószínűleg kezelést igénylő depressziós tünetek aránya azok körében, akik nagyon gyakran osztanak meg magukról képeket vagy videókat a közösségi médiában - derül ki a The International Journal of Interdisciplinary Social and Community Studies című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányból.
A közösségi médiahasználatot, az önmegjelenítési szokásokat és a mentális egészségi állapotot egy háromlépcsős online kérdőíves felmérés segítségével vizsgálták. Ugyanazt a 20 kérdést tartalmazó kérdőívet küldték ki a világjárvány három különböző hulláma alatt, 2020. április 22. és 2021. április 4. között, amikor korlátozó intézkedéseket léptettek érvénybe Magyarországon.
Az eredmények azt mutatták, hogy a közösségi média böngészésével töltött idő és az önmegjelenítő tartalmak megosztására való hajlam egyaránt nőtt a világjárvány hullámai alatt. A legaktívabb megosztók körében ez együtt járt a súlyos depressziós zavar magasabb és egyre növekvő kockázatával.
Az első és második hullám során mért tendencia a harmadik hullámra tovább erősödött. Már a korábbi eredmények is azt mutatták, hogy a közösségi média használata és az önmegjelenítő fotók és videók közzétételére való hajlam jelentősen megnőtt a járvány előtti időszakhoz képest.
Azok körében, akik az első hullámban naponta legalább egyszer küldtek képeket és videókat magukról vagy közeli hozzátartozóikról a Messengeren – ahol az ilyen tartalmak megosztásának gyakorisága a leginkább megnőtt –, a depresszió kockázatának kitettek aránya 19% volt, amíg a teljes mintában ez az arány 16% volt.
A második hullám során már jelentős növekedés volt látható: a naponta megosztók kétötöde mutatta a súlyos depressziós zavar jeleit, szemben az összes résztvevő eredményeivel, aminek negyedénél volt ez megfigyelhető.
„A harmadik hullám során a napi megosztók 45 százaléka számolt be depressziós zavar tüneteiről, szemben a teljes minta 27 százalékával"
- mondta Sándor Alexandra Valéria kommunikációs és médiaszakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Doktori Iskolájának doktorandusza.
A magyar nyelvű kérdőív a válaszadók közösségi médiahasználati szokásait és önreprezentációs hajlandóságát mérte. A Messengeren például a résztvevők közel 18%-a osztott meg naponta többször önmegjelenítő képeket vagy videókat a világjárvány első hullámában, míg a járvány előtti időszakban ez az arány mindössze 8% volt. Érdekes módon az önmegjelenítő tartalmak megosztására való hajlam az első két hullám között a felére csökkent, majd ismét nőtt.
A válaszadók körében az összes vizsgált platformon a szelfik és az együtt készített portrék aránya volt a legmagasabb, de gyakoriak voltak az utazásokon és kirándulásokon készült képek és videók is (amik önmagukat vagy közeli hozzátartozóikat ábrázolták, beleértve a háziállataikat is).
Az ilyen tartalmakra adott reakciók (lájkok, egykattintásos reakciók és a kommentek) mennyiségére vonatkozó leggyakoribb válasz az első hullám alatt és után az volt, hogy "nem változott" vagy "valamelyest nőtt".
Később azonban, a második és harmadik hullám során a "valamelyest nőtt" és a "nagymértékben nőtt" válaszok voltak a leggyakoribbak. A világjárvány kezdetén többen voltak azok, akik arról számoltak be, hogy arányában több reakciót adnak, mint kapnak.
A kérdőív nyitott kérdéseket tartalmazott a világjárvány alatti közösségi médiahasználatra vonatkozóan. Az egyik válaszadó arról számolt be, hogy a harmadik hullám alatt átlagosan másfél órán keresztül szerkesztette saját képeit, főként szelfiket. Egy másik válaszadó pedig azt írta, hogy "nem volt jobb dolguk" a koronavírus-járvány miatti korlátozások ideje alatt.
Egy válaszadó szerint a társadalom tagjai egyre több időt töltenek a közösségi oldalakon és többen hangsúlyozták, hogy az emberek "egyre többet posztolnak". Egyikük pedig kijelentette, hogy a korlátozó intézkedések idején csak "a közösségi média köti össze az embereket a külvilággal".
Az online felmérés a Beteg Egészségi Állapot Kérdőív-2 (PHQ-2) segítségével mérte fel a válaszadók mentális egészségi állapotát, amelyben négyfokozatú skálán válaszoltak arra, hogy mennyire csökkent az érdeklődésük és az örömük a tevékenységeik során, és milyen gyakran éreztek szomorúságot, depressziót vagy reménytelenséget az elmúlt két hétben.
Az a tény, hogy a teljes minta több mint egynegyede és az önmegjelenítő tartalmakat legalább naponta megosztók közel fele számolt be depressziós tünetekről a világjárvány harmadik hulláma során, azt mutatja, hogy érdemes lenne kiemelt népegészségügyi problémaként kezelni a járvány és a korlátozó intézkedések mentális egészségre gyakorolt negatív hatását.
"Emellett hasznos lenne felhívni a figyelmet a közösségi média tudatos használatának fontosságára" - foglalta össze Sándor Alexandra Valéria, aki a hivatalos megjelenés előtt bemutatta az eredményeket az oxfordi Sixteenth International Conference on Interdisciplinary Social Sciences konferencián.
A jelenlegi tanulmány jelentősen hozzájárul a COVID-19 világjárvány pszichoszociális hatásainak és más globális jelenségekkel, például a közösségi média használatának bővülésével és az önmegjelenítés változó mintáival való kölcsönhatásának kutatásához.
Forrás: neurosciencenews.com
