Hamarosan itt a tavaszi állásbörze-szezon. Reménykedve vágnak neki a munkakeresők, hátha most meglelik álmaik állását. Azonban börzékre nem csak a pozíciók miatt érdemes járni. Hogy mi más miatt ajánlott erősen a részvétel? Cikkünkből kiderül.

Sokak álma, hogy jól szerepeljenek az állásinterjún, ám ehhez nem elegendő a portálok álláskínálatát böngészni. A hirdetések sokszor tömörek és általánosak, kellő rutin nélkül nehezen tudjuk csak kihámozni a lényeget, hogy nekünk való-e egy állás vagy sem. Na, de hol szerezzen tapasztalatokat az, aki ideje nagy részét az iskolapadban tölti?

Miniinterjúk feszengés nélkül

A karriertréningeken az állásinterjú számos fontos aspektusára felkészítik a jelölteket, azonban arról kevés szó esik, hogyan csökkenthetik a szorongásukat az ilyesfajta megmérettetések előtt. Gyakorlással – hangzik a megoldás, melyet többnyire csoportdemonstrációkkal, szituációs feladatokkal igyekeznek megvalósítani, több-kevesebb sikerrel.

A tréningen elpróbált mesterséges helyzetek ugyan kellő alapot teremtenek a különféle technikák kidolgozására, ám ezekből még mindig hiányzik egy nagyon fontos összetevő. A jelölteknek élesben is gyakorolniuk kell, hogy a majdani tényleges állásinterjújukon el tudják magukat annyira engedni, hogy valódi erősségeiket érdemben meg tudják mutatni leendő munkaadóiknak.

Az állásbörzék hatalmas előnye, hogy rövid idő alatt rengeteg munkáltatóval van módunk személyesen is találkozni. Néhány gyors, fesztelen kérdés, vizsgadrukk nélküli érdeklődés jó keretet biztosít arra, hogy miközben tájékozódunk,

kvázi élesben gyakorolhatjuk a kommunikációs helyzeteket

a munkáltatói oldallal.

Szinte észrevétlenül és hihetetlen gyorsan szerzünk felbecsülhetetlen tapasztalatokat, melyeket kiválóan tudunk kamatoztatni egy-egy éles bevetésen. Képet kaphatunk az aktuális trendekről, a szakzsargonról és néhány számunkra is kulcsfontosságú információról vagy támpontról – főleg, ha tudatosan készülünk, mondjuk egy előzetesen megfogalmazott kérdéslistával (például, hogy hogyan néz ki egy munkanap, milyen juttatási csomagot kínál a cég, mely pozíciókban mennyi náluk egy pályakezdő fizetése). Arról nem is beszélve, hogy mennyivel könnyebb lesz ezután a sorok között olvasni egy-egy álláshirdetést.

A személyes találkozások nyomán, ha csak résnyire is, de bepillantást nyerhetünk különféle szervezeti kultúrákba is. Ezek akkor képeznek igazán jó összehasonlítási alapot és válnak különösen fontossá, ha életünk állásinterjúján számunkra is csak ugyanaz a harminc-hatvanperces beszélgetés áll a rendelkezésünkre annak eldöntésére, hogy szívesen dolgoznánk-e az adott munkáltatóval hosszabb távon is.

Támpontok az elinduláshoz

Mára az állásbörzék többségén a standok kínálata mellett lehetőségünk van számtalan szakmai programon is részt venni. Az előadások, kerekasztal-beszélgetések és tréningdemonstrációk során izgalmas témafelvetéseket,

ajánlásokat szerezhetünk, hogy hogyan lássunk neki az álláskeresésnek,

merre induljunk, mely témáknak érdemes mélyebben is utánajárnunk.

A csoportos programok mellett rengeteg lehetőség van egyéni konzultációkra is. A legtöbb álláskeresőt foglalkoztatja, hogyan tud kitűnni az önéletrajzával, motivációs levelével, mely készségei fejlesztésével szerezhet versenyelőnyt a többi jelentkezőhöz képest. A személyes coaching alkalmak (például önéletrajz, self-branding, karriertervezés, életpályatanácsadás) mellett készségeink felmérésére is van több alkalom. Több szolgáltató tesztkitöltéssel is készül, amely szintén egy kihagyhatatlan alkalom minden pályakezdő számára.

Minden a kapcsolatokon múlik

A rutinos jelöltek nem bíznak semmit a véletlenre, és már a keresés fázisában igyekeznek mozgósítani kapcsolati tőkéjüket. Az ismerősök nemcsak az úgynevezett rejtett, még meg nem hirdetett pozíciókról informálhatnak bennünket, hanem segítségükkel további tippeket is szerezhetünk. Az egyetem alatt mindenkinek lehetősége van csoporttársaival, kollégiumi társaival a saját kapcsolati hálóját építgetni, azonban a sor ezzel nem kell, hogy véget érjen. Munkatapasztalatok híján is

számos névjegyet söpörhetünk be,

ha csak egy kis időt eltöltünk a bennünket jobban érdeklő standoknál. Az ismeretségen túl ezek a közös alkalmak jó apropóval szolgálhatnak egy későbbi beszélgetés kezdeményezésére is.

Önbizalomtuning

A karriertréningek általában felhívják a figyelmet arra, hogy milyen fontos az első benyomás kialakítása, azonban arra kevéssé van lehetőség, hogy ezt érdemben gyakorolni is tudják a résztvevők. Nem így egy börzén. A standokat végiglátogatva több tucatszor is alkalom nyílhat a figyelemfelkeltő, frappáns bemutatkozás, a szemkontaktus vagy a határozott kézfogás gyakorlására, miközben valós munkáltatók valós reakciót tudjuk begyűjteni.

Álláskeresési helyzetben az sem elhanyagolható szempont, hogy nehezen vagyunk képesek objektíven megítélni, hogy pályakezdőként a végzettségeinkkel, kompetenciáinkkal milyen esélyeink vannak a munkaerőpiacon. Ebben is nagy segítség, ha át tudjuk tekinteni a börzék kínálatát, és a személyes beszélgetések tapasztalataival árnyalni tudjuk az elképzeléseinket.

A börzéken könnyebben lép ki az ember a komfortzónájából, hiszen ezek a rendezvények keretet teremtenek a jelöltek és a munkáltatók kötetlenebb találkozására. Ide mindenki azért jön, hogy álláslehetőségekről beszélgessen: tájékozódjon vagy tájékoztasson. Nincsen okunk tehát a szemérmességre. Nyugodtan kérdezzünk, vegyünk részt minél több programon, hiszen

valós tapasztalatokat nem a könyvek mögött, hanem életszerű helyzetekben tudunk csak szerezni.

Az állásbörzék tehát kiváló gyakorlóterepként szolgálhatnak, és az sem kizárt, hogy a nap végére szélesebb látókörrel vagy állásajánlattal a zsebünkben térünk haza.

 

Felhasznált irodalom: Bolles, R. N. (2013): Karrieriránytű. Álláskeresők és pályamódosítók kézikönyve. HVG Kiadó Zrt, Budapest Tóth É. M. (2008). Karrieriskola. HVG Kiadó Zrt, Budapest Smith, E. R., Mackie, D. M. (2001): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest Klein S. (2005): Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kiadó, Budapest és itt.