Matatófal – avagy az otthoni, játékos fejlődés

Játékboltban már biztos láthattunk olyan helyzetet, hogy szülőpárok vagy nagyszülők tanácstalanul álltak a roskadozásig megrakodott játékos polcok előtt, hogy kiválasszák a tökéletes játékot a családba érkezett csecsemőnek. Általában cél, hogy olyan játékot vegyünk, ami a leginkább fejleszti a csecsemő vagy kisgyermek kognitív és motoros készségeit. Hogyan készíthetünk kisgyermekünk számára fejlesztő játékot? Milyen készségek fejlesztését tudjuk egy matatótáblával megsegíteni? Cikkünkből kiderül. 

A kisgyermek mozgás által fedezi fel a világot. A számunkra játéknak tűnő tevékenység neki rengeteg ismerettel és új tapasztalattal jár. Már Piaget is arra mutatott rá, hogy a kisgyermek születésétől a 2 éves koráig tartó időszak az úgynevezett szenzomotoros szakasz. Ebben a szakaszban a különböző mozgások által végez kísérleteket és így tapasztalja meg saját és a környezete határait és tulajdonságait.

Piaget szerint a gyermek úgy ismeri meg a világot, hogy tevékenykedik benne. Aktívan törekszik arra, hogy a környezetéről szerzett tapasztalatát létező cselekvési sémáiba asszimilálja. Ha tapasztalatai nem illeszkednek a létező sémákba, akkor azokat a tapasztalatokat akkomodálja, hozzáigazítja az éppen megtapasztalt környezeti tényekhez. Szerinte ezek által tudja elérni a gyermek a kognitív fejlődés magasabb szintjeit.

Finommotorika fejlődése

Az észlelés és a cselekvés röviddel a születés után kapcsolatba kerül. Először a nyúlás és a fogás esetében láthatjuk ezt. A csecsemők fogóreflexszel látják meg a napvilágot. Ez a reflex nagyjából 8-12 hetes korban tűnik el, ezt váltja fel az akaratlagos fogás. Ekkor még ez a cselekvés nem koordinált, vagyis a csecsemő a tárgy után nyúl, de nem képes még összezárni a kezeit körülötte. Két és fél hónapos korban sikerül számára az a művelet, hogy a tárgy után nyúljon és meg is tudja ragadni. Ekkor már koordináltabb a mozgása.

7 és 12 hónapos kora körül láthatjuk azt, hogy a kéz és ujjak finommotoros mozgása már koordinált és kifinomult lesz. Egy 7 hónapos még nem tudja a hüvelyujját szembe fordítani a többi ujjával, annak a célnak az érdekében, hogy megfelelően meg tudja fogni a tárgyakat.12 hónapos korukra a hüvelykujja szembefordítását is sikeresen kivitelezi. Idővel a nyúlás és fogás cselekvése is egyre összehangoltabb, koordináltabb és kifinomultabb lesz. Ezek azért szükségesek, hogy a kisgyermek meg tudja vizsgálni a különféle tárgyakat és egyre komplexebb cselekvés sorokat hajtson végre. A tárgyak megragadása mellett a fejlődés folyamatában legalább annyira fontos a tárgyak akaratlagos elengedése is.

Egy meghatározott sorrendet mutat a csecsemők finommozgásos készségeinek fejlődése az első 9 hónapban

– állapította meg Rachel Karniol (1989). Azt figyelte meg, hogy a csecsemők először csak forgatják a tárgyat, és utána már mozgatják, rázzák. Ezek után látható, hogy már két kézzel tartják és idővel már egy cél elérése érdekében végrehajtott cselekvés sorozat részeként is tudják a tárgyakat használni.

A babák kipróbálják, felfedezik és tesztelik a környezetükben fellelhető tárgyakat. Megtapogatják, megízlelik, észlelik a tárgy mozgatása, nyomogatása által kiadott hangjait, szagokat. Nagyon ügyesek és hamar megtalálják, hogyan is lehet megvizsgálni a tárgyakat, hogy minél több információt szerezzenek róla.

Az első 9 hónap után

Később azt láthatjuk, hogy 9 hónapos gyermekünk milyen ügyesen és tervezetten végez finommotorikus tevékenységeket, hogy meg tudjon vizsgálni egy előre kiszemelt tárgyat. Egyre gyakrabban vesszük észre, hogy a dolgokat kóstolással is próbálja minél alaposabban megismerni. Elsősorban nem is az íz miatt kóstol meg a kisgyerek mindent, hanem inkább le szeretné a szájával és nyelvével tapogatni a tárgyat, hogy megtudja a tárgyak formáit és állagát. 1 éves korára már célirányosan meg tudja fogni a tárgyakat, úgy hogy ujjait hozzá igazítja a tárgy formájához. Ezek után sem áll le a finommotorikus fejlődés, hiszen fontos, hogy harmonikusan együttműködjön az egyensúlyrendszerrel és a nagymozgásokkal. Így ebben a korban láthatjuk, hogy a kisebb és nagyobb mozgásokat ügyesen össze tudja hangolni, például ügyesen labdázik, azt tudja gurítani és dobni is és építőkockákból egyre nagyobb várat épít. Ezek a játékok alapozzák meg, hogy később ügyesen tudjon egyedül enni és inni, és később öltözködni.

Ahogy láthatjuk, a finommotorika fejlődésében minden egymásra épül és mire a gyermek iskoláskorú lesz, olyan készségekkel kell rendelkeznie, amelyet nagyban meghatároz a finommotorika fejlettsége: hogyan fogja a ceruzát, megfelelő-e a szem-kéz összehangolt munkája.

Szülőként ezért nagyon fontos odafigyelni, hogy gyermekünknek legyen lehetősége fejleszteni a finommotorikus képességeit. Adjunk neki lehetőséget, hogy szabadon rajzolhasson, alkothasson, gyurmázhasson, gyöngyöt fűzhessen, építőkockákkal játszhasson és kicsi alkotóelemekből nagyobb építményeket hozhasson létre. Teremtsünk hozzá boldog, felszabadult légkört és hagyjuk, hogy kiválassza azt a játékos formáját az alkotásnak, amelyik a legtöbb örömet rejt számára. Ezek a helyzetek fogják a legjobban elősegíteni a hatékony fejlesztést.

Hogyan tudunk akár saját magunk olyan játékokat készíteni, ami hasznos lehet a kisgyerekek fejlődésében? Itt jön a képbe a matatófal vagy matató tábla készítése. Az interneten elég sok példát láthatunk, hogyan is érdemes egy ilyen táblát elkészíteni. Ügyes apukák és anyukák akár egy hétvége alatt nagyszerű fejlesztő táblákat tudnak létrehozni, akár otthon a szekrény mélyén megbúvó eszközökből, anyagokból.

Fedezzük fel együtt!

Először egy nagyobb táblára van szükség, amelyen több játék is elfér. Ezeket ragasztóval vagy pár csavarral fel tudjuk erősíteni a táblára. Figyeljünk a biztonságra és olyan táblát használjunk, amelynek kerekítettek a sarkai. A táblára ezek után felkerülhetnek zárak, cipőfűző, csapfejek, reteszek, különböző kapcsolók, gombocskák, ajtók, cipzár, tépőzár és a lehetőségeknek csak a képzeletünk szabhat határt. Ez a sok megtapintható, kihúzható, forgatható, matatható eszköz lehetőséget ad a kisgyermeknek, hogy olyan mozdulatokat végezzen, amelyekhez szüksége van az ujjainak a különbözőképpen való megmozgatására. Ez nagyban fejleszti a finommotorikáját, amely később még pozitív hatást fejthet ki az iskolai szépírás során is. Tehetjük színessé és meseszerűvé is a táblát, hogy mint egy mese részeként minden egyes matatható eszközt még izgalmasabbá és élvezetesebbé tegyünk. Így a színekkel is ismerkedhet gyermekünk. Egy ilyen matatótábla nagyjából 10-12 hónapos kortól ajánlott, de a kisebbeknek is építhetünk már táblát más anyagokkal. Ezeket a táblákat szenzoros tábláknak nevezhetjük, hiszen különböző tapintású és színű anyagokkal tudják megtanulni a csecsemők például a puha, érdesebb vagy csúszós felületek közötti különbséget.

A kisgyermekek játék során megtapasztalhatják, hogy hatással vannak a környezetükre és így felderíthetik az összefüggéseket. Például hogy ha megnyomnak egy gombot, akkor felkapcsolódik egy lámpa vagy ha egy cső felső bejáratába beledobnak egy labdát, akkor az alján fog kiesni. Ha a matatófal több, naponta használt tárgyat tartalmaz, mint például cipzár, tépőzár, cipőfűző vagy egy anyagra vart gombot, akkor ezzel már most tudja gyakorolni azokat a készségeket, amelyeket később az önkiszolgálás során elengedhetetlen fontosságúak lesznek.