Kövessem a megbeszélt taktikát, vagy adjam bele most minden erőmet? Lecseréljem ezt a játékost, vagy adjak még neki egy kis időt? Tényleg szabálytalanságot követett el, vagy csak ebből a pozícióból láttam úgy? A döntéshozatal, ahogy a mindennapokban, úgy a sport világában is sarkalatos kérdés a versenyzők, az edzők és a bírók számára is. Cikkünk e folyamatok háttérmechanizmusait, módszereit és ezen a területen megjelenő általánosságait tekinti át.
Pszichológiai szempontból akkor beszélhetünk döntésről, ha a cselekvés alternatívái közötti választás valamiféle élménnyel társul. A klasszikus döntés-elméletek szerint a döntéshozatal a hasznosság és a valószínűség szempontjából jellemezhető. Ez azt jelenti, hogy a döntéshozónak figyelembe kell vennie azt, hogy a lehetségesen bekövetkező események közül melyik jár számára a legnagyobb kárral vagy haszonnal. Mindemellett azt is számításba kell vennie, hogy mekkora a valószínűsége az esemény bekövetkeztének. E modell kialakítása lehetővé tette, hogy a helyes döntések meghozatalára a kutatók matematikai természetű szabályokat dolgozzanak ki, és azt feltételezzék, hogy a döntések ezek alapján születnek. A valóságban ez azonban nem így történik, hiszen a döntési folyamatokra
személyes, társadalmi és környezeti tényezők egyaránt hatnak.
Habár a döntéshozatal életünk minden területén jelen van, kezdve azt az egyszerűbb választásoktól, a magánéletünkön át egészen a munkánkig, a sport területén is érdemes vele foglalkozni. De vajon miért?
Egy-egy edzés vagy megmérettetés során az edzők, a bírók, a játékosok, de még a sportfogadók is számos döntési helyzetbe kerülnek. Csak hogy egy párat említsünk ezek közül: sportolók játékba hívása vagy cseréje, a labda helyének megítélése, büntetőrúgás kiosztása, időkérés.
Az említett tényezők különféle kombinációja az elemek egyedi interakcióját hozza létre, mely a döntéshozatalra is hatással van. Adem Kaya, az észak-karolinai egyetem kutatója tanulmányában azokra az edzői és sportolói technikai és taktikai stratégiákra fókuszált, melyekkel választ kaphat a következő kérdésekre: melyek azok a tényezők, amelyek jobb döntéshez vezetnek? Hogyan használják fel a döntéshozatal során korábbi tapasztalataikat? Léteznek-e általánosnak tekinthető döntéshozatali stílusok?
Az edzői oldal
Az edzők döntéseit a szurkolók és a média is kritikus szemmel figyeli. Kiértékelésük legtöbbször a kimenetelen múlik, nem pedig azon, hogy vajon milyen benyomások és megérzések vezettek azok meghozatalához. Egy eredményes edző olyan pedagógiai képességekkel rendelkezik, mint egy tanár, ért valamelyest a pszichológiához és olyan vezetői tulajdonságokkal jellemezhető, akár egy vállalatvezető.
Korábbi kutatások három különböző edzői döntéshozatali stílust írtak le, melyek a következők:
- autokratikus: minden esetben az edző hozza a döntéseket a meglévő információ alapján.
- participatív: az edző csapattag minőségben van jelen, így együtt döntenek.
- delegatív: az edző választja ki a döntéshozó sportolót. Feladata csupán végrehajtatni a megállapodást.
Az általános vélemény szerint azonban a szituációs vezetési stílus a legcélravezetőbb az edzők esetében, mert úgy hiszik, hogy különböző helyzetekben, és más-más személyek esetében különböző hozzáállás vezet célra.
A döntéshozatal technikai aspektusa
Ahhoz, hogy egy csapat teljesítményét maximalizálni tudjuk, a technikai készségeket és képességeket a játékhoz vagy megmérettetéshez leginkább hasonló szituációban kell pontosítani. A döntéshozatal technikai aspektusának tárgyalása esetén három fő szintet különböztethetünk meg. Először is tudnunk kell, hogy a kezdő sportolók legtöbbször nincsenek tisztában azzal, hogy mit rontottak el, és hogyan javítsanak rajta.
Alapvető és specifikus visszajelzésre van szükségük
ahhoz, hogy tökéletesíteni tudjanak játékukon. Amennyiben a gyakorlás következetesen zajlik, a versenyzők megtanulják, hogy egy adott helyzetben mi vezet eredményre és mi az, ami nem. A technikai tanulás utolsó fázisának pedig azt tekintjük, amikor a sportoló már egy dinamikusabb téthelyzetben is képes automatikusan végrehajtani a korábban begyakorolt mechanizmust.
A döntéshozatal taktikai aspektusa
A taktikai oldalhoz tartoznak mindazok a cselekvések és döntések, melyeket az ellenfél legyőzése érdekében visz véghez a sportoló. Döntések sorozata arról, hogyan, mikor, merre mozdul a sportoló egy nem várt szituációban. Ahhoz, hogy jobban megértsük a sportolók és edzők taktikai döntéshozatalát, fontos tudnunk, hogy az adott taktika mennyire specifikus és praktikus. Az éppen használatos taktikák kiválasztása és végrehajtása legtöbbször szoros idői korlátok mellett és nagy nyomás alatt történik. Ezzel szemben a stratégiák több részletesen kidolgozott kognitív folyamatot tartalmaznak, és nincsenek idői korláthoz kötve, hiszen legtöbbször már a verseny kezdete előtt kiválasztották az adott játékhoz legjobban illeszkedőt.
Ennek az aspektusnak a különlegességét azonban az adja, hogy a taktikai tanulás nem valósulhat meg a technikai tanulás nélkül, hiszen
egy taktika nem lehet sikeres a megfelelő készségek megléte nélkül.
A sportolói oldal
A sportolókat döntéshozatalra ösztönözni leginkább úgy lehet, ha tudja, követhet el hibákat, melyeket az edzője segítségével belát, hogy a jövőben többször ne forduljon elő. Ehhez azonban bizalmi légkör szükséges. A gyakorlat azt mutatja, hogy a sportoló-központú edzők nagyobb valószínűséggel nevelnek olyan sportolót, akik megfelelő öntudattal és döntéshozatali képességgel rendelkeznek nemcsak az edzéseken, hanem versenyhelyzetben is.
Egy nemrégiben végzett kutatás négy karaktert írt le a sportolók viselkedési stílusa alapján:
- A domináns típus különböző kritériumok alapján hoz gyors döntéseket.
- Az interaktív típus ösztönös érzésekre alapozva alkotja meg gyors döntéseit. Figyelmen kívül hagyja a tényeket és a nyers adatokat.
- A szilárd vagy merev stílusú sportoló nehezebben jut döntésre, inkább a status quo helyzeteket kedveli. Amennyiben mégis döntést hoz, érzéseire és társas kapcsolataira támaszkodik.
- A szabálykövető stílusú versenyző pedig kellően kirészletezett logikai döntéseket alkot, mely hosszú időt igényel.
Láthatjuk tehát, hogy a döntéshozatal komplex folyamat, melyet számos tényező befolyásol. Cikkünk csupán betekintést nyújt a sportolói döntéshozatallal foglalkozó korábbi tanulmányok eredményeibe, mely azóta is a népszerű kutatási témák közé tartozik.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s
