Melyiket válasszam? - I. rész Coach vagy pszichológus?

Balázs 20 éves, pályaválasztáson gondolkodik. Jelenleg másodéves joghallgató, mert a szülei is ügyvédként dolgoznak. Gyerekkorától kezdve tudta, hogy az ő feladata, hogy jogi végzettséget szerezzen, ezzel biztosítva, hogy átvehesse szüleitől a praxist, így stabil munkahelye, kliensköre legyen. Ő azonban úgy érzi, talán mégsem ez a pálya lenne számára a megfelelő. Inkább reál beállítottságúnak érzi magát, úgy gondolja, szívesebben kutatna, akár biológia-kémia vonalon. Ahogy keresgélt a lehetőségek között, arra jutott, hogy karriertanácsadóhoz, business coach-hoz vagy life-coach-hoz fordulhatna. Elképzelhető lenne, hogy pszichológus, vagy terapeuta segítségét kell kérnie? 

Melyiket válasszam? cikksorozatunkban végigvesszük az összes tanácsadó/tanácsadás kategóriát. Hol válik el a coach, a tanácsadás, a pszichológus, terápia és pszichoterápia? Mit csinál pontosan egy klinikai szakpszichológus és pszichiáter, hogyan dolgoznak együtt? Mint Balázs, mi is sokszor keveredünk el a tanácsadás irányai között. Cikksorozatunkban szeretnénk megkülönböztetni a lehető legtöbb tanácsadási típust, hogy könnyebb legyen megtalálnia mindenkinek a saját útját.

A coaching, mint útmutatás

A hétköznapi beszédben a coaching és a pszichológia kezd összemosódni, pedig éles a határvonal. Mindkettő esetében tudjuk, hogy az egyén a saját életének a legjobb ismerője, azonban a két módszer máshogy segíti az egyént nehézségeiben. A coaching során azonban már abban is megjelenik a különbség, hogy a kliens szót sem használják, az ügyfelek a coachee-k. A coaching a jelenre és a jövőre koncentrál, nem tárja fel az ügyfél személyiségét, hanem ösztönzi az ügyfél személyes és szakmai fejlődését. Coaching során egy bizonyos célt kell meghatározni, és ennek elérése érdekében közösen stratégiát és akciótervet dolgoznak ki. A figyelem központjában a coachee tanulása és fejlődése áll, amelyet az önként vállalt feladatok és határidők betartása, nyomon követése révén érhet el. A változás, fejlődés eredménye a kitűzött cél megvalósítása. A coaching során kéthetente, 60-90 perces, strukturált beszélgetés zajlik. Mindkét félt szerződés köti, amelyben a közös cél, a stratégia és a pontos alkalomszám is meg van határozva.

A coaching alkalmak mindössze 5-10 alkalmasak. Ha további alkalomra lenne szükség a cél eléréséig, akkor új szerződést kötnek a felek. Az alkalmakon folyamatos kreatív feladatokkal és házi feladatokkal próbálják megoldani az aktuális problémát, elakadást, dilemmát. Ha a coachee olyan személyes témát hoz be, amely nem a célhoz kapcsolódik, a coach finoman jelzi számára, hogy ez egy másik téma, amin érdemes dolgoznia, most viszont az eredeti célját jelenleg nem segíti. Ebben az esetben ajánlhatja a pszichológus igénybevételét.

A pszichológiai tanácsadás ezzel szemben évekig tarthat, mindig újabb és újabb mélységeket megélve, „sebeket feltépve”. Ennek során választási, döntési, problémamegoldó képességet fejleszt a szakember a klienssel együttműködve, fókuszában az aktuális élethelyzeti probléma áll, amely sokszor visszanyúlhat a múltba.

Mégis miért keverjük a kettőt?

Fontos tudni, hogy coaching és tanácsadás nem zajlik párhuzamosan, ugyanis hátráltatják egymást. Minden esetben az első 1-3 ülésen a probléma feltárása zajlik, és a téma szabja meg a módszert is, amelyet használ egy szakember. Akár megbízható, releváns végzettséggel rendelkező coach szakemberhez, akár pszichológushoz, tanácsadóhoz fordulunk, meg tudja állapítani, mi a megfelelő irány, nyugodtan kérdezzünk is tőle. Coach is irányíthat a problémafeltárás után pszichológushoz, és ez fordítva is megtörténik.

A coaching inkább aktuális, pár alkalom alatt megváltoztatható problémáknál lehet jó választás, amelyek leginkább a szakmai életben zajlanak. Ilyen lehet a karrier tanácsadás, vezetői dilemmák megvitatása, új szakmai szerepkör kihívásai. A vezetői hang megtalálása, szakmai konfliktus feloldása, változásmenedzsment témákban is ideális a coaching választása. Életvezetési nehézség, krízis, stresszkezelés, önismeret fejlesztése esetén pszichológiai tanácsadás javasolt. A coaching során nem próbálják meg feldolgozni a múltbéli eseményeket, csakis a kitűzött cél elérésén dolgozik a coach és coachee közösen, együttműködve, kitűzve annak lépéseit. 

Pszichológiai tanácsadást tanácsadó szakpszichológus, valamint pszichológus mesterképzést végzett személy tarthat, utóbbi rendszeres szupervízió mellett. Jelenleg azonban nincs szakmai felügyelő bizottság, aki a pszichológusok képesítéseit és kompetenciáját rendszeresen felülvizsgálná, éppen emiatt sokan, akik pedagógiát, szociális szférához tartozó szakmát végeztek, a „tanácsadás” szót használják tevékenységükre. Amennyiben tudjuk, hogy problémánk súlyosabb (például traumát vagy gyászt dolgoznánk fel, szexuális gondjaink vannak) akkor pszichológia mesterdiplomával rendelkező szakembert válasszunk.

A pszichológia alapdiplomával rendelkezők nem végezhetnek sem tanácsadást, sem terápiát, sem pszichoterápiát, így ilyen tanácsadót ne válasszunk. A pszichológus alap- és mesterdiploma megszerzése után szakpszichológusi minősítést lehet szerezni. Bármelyiket is választja a végzett pszichológus, az az általa választott alkalmazási területre való speciális felkészítést jelenti. Bármelyik szakirányt választja valaki a pszichológián belül, a klinikai szakpszichológus képzésen kívül egyik irányzat sem helyezi el a klienst egészség-betegség skálán.  

A megfelelő szakember kiválasztása előtt:

• Mindig tájékozódjunk a diplomák és plusz szakirányok meglétéről. A pszichológiai alap- és mesterdiploma együttesen nyújt garanciát a megfelelő kompetenciára.

• Mérlegeljük a probléma súlyosságát. Amennyiben karriert érintő döntésről van szó, elég lehet a coach igénybevétele, de ne feledjük: pszichológus diplomával is rendelkező coach biztosabban méri fel a saját kompetenciáját. Ennek fényében biztosabban dönti el, mire van szükségünk.

• Általános választásként érdemes lehet mesterdiplomával rendelkező pszichológust, vagy szakosodott szakpszichológust felkeresni. Ő könnyebben el tudja dönteni, milyen irány javasolt számunkra, és abban is tanácsot adhat, hogy kit tartana ő megfelelő szakembernek. 

Bármelyiket választod, mindig bizalomra és összhangra épül a közös munka, így ha nem érzed magad biztonságban a szakembernél, és azt, hogy megnyílhatsz neki, akkor válts nyugodtan!

Balázs esetén úgy látjuk, hogy nem csak a saját véleménye lehet döntő a választásában, inkább a családja szava az irányadó. Ilyen esetben érdemes feltérképeznie azt, hogy ő maga valójában mit szeretne, és döntését támogatná-e a családja. Ha úgy érzi nem, akkor érdemes lehet először egyéni terápiára járnia. A pszichológusi tanácsadás során feltérképezhetjük az eredeti választása okát, a családi viszonyokat. Amennyiben családja nyitott a probléma elfogadására és megoldására, választhat családterápiát is. Ennek során a család összes tagja jelen van, felfedhetik a probléma mélyén húzódó frusztrációt vagy konfliktust. A terapeuta segítségével megjeleníthetik, és megoldhatják a problémát közösen, így építve a kapcsolatot és családi viszonyokat.

A terápia, családterápia lezárása után igénybe veheti a coachingot. Coach segítségével feltérképezik a képességeit, megfelelő stratégiát kidolgozva pedig elérhetik Balázs célját. Amennyiben Balázs célja a jogi képzés elhagyása, másik egyetemre jelentkezés, a megfelelő szakma kiválasztása, akkor egy business coach segíthet neki mindebben eligazodni. Sem a pszichológus, sem a coach nem fog konkrét tanácsot adni, hogy merre induljon el. Megfelelő kérdéseket feltéve azonban Balázs önmaga fogja felfedezni a válaszokat. Bárhogy is dönt, a legelső lépés, hogy felismerje a problémáját, már megtörtént. A következő lépés, hogy hol kérjen segítséget,  erre pedig cikkünk alapján már kap iránymutatást. Természetesen minden eset és minden személy más és más.

Melyiket válasszam? cikksorozatunk következő részében részletesen megnézzük, mikor szükséges tanácsadás vagy pszichoterápia, illetve, hogy mi a különbség a kettő között. Mélyebben megvizsgáljuk a kliens – terapeuta kapcsolatot, és hogy melyik milyen elakadásokban segíthet.