Melyiket válasszam? - II. rész Pszichológus, de melyik?

Cikksorozatunk legújabb részében megvizsgáljuk, milyen pszichológusokkal találkozhatsz, és hogy melyikükhoz milyen problémával fordulhatsz. Mai cikkünk alanya pedig Anna, akinek a példáján keresztül bemutatjuk, hova forduljon a segítségért.  Anna az utóbbi időben úgy érzi, önértékelési problémái lehetnek, ugyanis nehezen fogadja el önmagát és a testét. Nem elégedett az életével, emiatt sokszor lehangolt, de nem tudja, merre induljon el. Tudja, hogy segítségre van szüksége, mert egyedül nem képes túllendülni ezeken az érzéseken. Próbálta már kibeszélni érzéseit a barátaival, a szüleivel, de a legtöbben nem tudnak érdemben segíteni. A meghallgatáson kívül a tanácsok kimerülnek abban, hogy „ő érzi igazán, mit szeretne az élettől”, és hogy bármit választ, támogatják. Úgy döntött, eljött az ideje annak, hogy segítséget kérjen egy szakembertől, egy pszichológustól, de látva, hogy mennyire sokágú ez a szakma, elbizonytalanodott, hogy milyen szakember lenne számára a megfelelő.  

Amikor pszichológusi segítséget választunk, akárcsak Anna, mi is azzal szembesülhetünk, hogy rengeteg megnevezéssel, titulussal, specifikációval rendelkeznek a pszichológusok. Ez elbizonytalaníthat minket, hiszen nem tudjuk, pontosan mire is van szükségünk, és hogy miben különböznek egymástól az egyes megnevezések. Melyiket válasszam? cikksorozatunkban konkrét példákon át bemutatjuk, milyen problémákkal lehet az egyes szakágakhoz fordulni, hogy tisztább képet kaphassunk arról, milyen segítségre van szükségünk. Ma a pszichológusok között teszünk különbséget, hiszen mást jelent egy pszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus, vagy egészségpszichológus megnevezés.  

Az alap- és mesterképzés

Ahhoz, hogy átláthassuk a pszichológiai képzések kesze-kusza rendszerét, amely külső, laikus szemmel nézve kissé bonyolultnak tűnhet, kezdjük az egyetemi képzéssel. A legfontosabb, hogy bár a bolognai-rendszer szerint ketté van választva az összesen 5 éves pszichológusi képzés, csak az alap- és mesterképzés együttes elvégzése jogosít fel a pszichológus megnevezésre. A 3 éves alapképzés, másnéven BA képzés után a diplomán csak a viselkedéselemző megnevezés szerepel, így azzal tanácsadást a végzett hallgató nem végezhet, pszichológus megnevezésre nem jogosult. A ráépülő, kétéves mesterképzés elvégzése után válik valaki pszichológussá. Ha pszichológiát végzett, akkor társadalomtudományi képesítést kapott, ha egészpszichológiát, akkor pedig egészségügyi képesítést.  

Ha laikusként kell választanod egészségpszichológus és pszichológus között, akkor nagy általánosságban elmondható, hogy valójában nincs igazán számottevő különbség közöttük. Az egészségpszichológusok képzésén nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudományok tanítására, így ők később szenvedélybetegekkel is foglalkozhatnak, elhelyezkedhetnek egészségügyi intézményben, de ugyanúgy praktizálhatnak, mint a pszichológus oklevéllel rendelkezők.

A pszichológus vagy egészségpszichológus így jogosult lesz arra, hogy életmódbeli és életviteli változtatásokban, feldolgozásban, az önismeret fejlesztésében és önértékelés helyreállításában segítsen. 

A mesterdiploma után

A mesterdiploma megszerzése után a pszichológusok már önálló magánpraxist vezethetnek, de érdemes előtte pár évet családsegítő szolgálatnál, nevelési tanácsadóban dolgozni, hogy kellő tapasztalattal rendelkezzenek a tanácsadás területén. Csak ezután jön az igazán nagy útvesztő, hiszen itt már szerteágazó a pszichológiai szakirányok száma. A mesterdiplomával rendelkező pszichológus továbbtanulhat a pszichológiai szakirányú képzések bármelyikén. A szakpszichológus és a pszichológus között a legnagyobb különbség, hogy az előbbi terápiás tevékenységet végezhet, utóbbi pedig a tanácsadás eszközeit használhatja, a közös pont pedig, hogy bármilyen szakirányon is végez egy pszichológus a későbbiekben, gyógyszert nem írhat fel.

A szakpszichológusi képzések minden esetben felsőoktatási intézményben, vagyis egyetemen történnek, és elvégzésük feltétele az, hogy a szakember mesterdiplomával rendelkezzen. A pszichológiai szakma akár egy életen át tartó tanulást, fejlődést, és nem utolsósorban önismeretet igényel, így aki ezt a pályát választja, kellő mértékű tudással fog rendelkezni a személyiség mozgatórugóit illetően.

A tanácsadó szakpszichológus a tanácsadás eszközeivel nyújthat segítséget a krízisekben, a munkában, vagy a családi és párkapcsolati problémákban, önértékelési zavarokban, azonban nem nyithat egészségügyi rendelőt. Családterapeuta módszerspecifikus képzés elvégzése után pedig családterápiát és párterápiát is tarthat.

A klinikai szakpszichológus pedig olyan szakember, aki a pszichés betegségek diagnosztikájával és gyógyításával foglalkozhat. Klinikai szakpszichológushoz járnak terápiára a különböző személyiségzavarokkal rendelkező személyek, például skizofréniával, depresszióval küzdők, nárcisztikus vagy bipoláris személyiségzavarban szenvedők. Míg a pszichológus nem végez gyógyítást, a klinikai szakpszichológus már igen. Emellett a klinikai szakpszichológushoz is bátran lehet fordulni párkapcsolati problémák, családi problémák, munkahelyi elakadások, pályaválasztás vagy kiégés esetén.

Számít-e, hogy valakinek van-e doktori címe?

A válasz az, hogy tanácsadás vagy terápia esetén nem. A doktori címet egy frissen végzett mesterdiplomás hallgató vagy szakpszichológus is abban az esetben kaphat, ha elvégez egy doktori iskolát. Ebben az esetben a hazai egyetemi oktatás legmagasabb szintjéről beszélünk, amely a tudományos kutatásra és a felsőfokú oktatásra készíti elő a hallgatókat. Azok a pszichológusok, akiknek a neve előtt ott áll a Dr. vagy PhD rövidítés, jelentős eredményeket érhetnek el később a kutatások területén, képesek lesznek különböző kutatások végzésére és irányítására, de ez nem befolyásolja a terápiás vagy tanácsadói munkásságukat.  

Anna önértékelési problémái miatt sokszor lehangolt, üresnek érzi magát. Munkahelyére bejár, feladatait elvégzi, csak úgy érzi, kevés a motivációja ahhoz, hogy mindig a maximumot nyújtsa. Ilyen jellegű önértékelési problémák esetén érdemes felkeresni egy klinikai szakpszichológust, hiszen elképzelhető, hogy a tanácsadás már nem nyújt megfelelő támogatást, és terápiára van szüksége. A terápia a legtöbb esetben évekig tartó folyamat, így hosszútávú elköteleződést jelent majd számára is. Ha Annának azonban már öngyilkossági gondolatai, esetleg nagyon erős hangulatingadozásai lennének, vagy már nem lenne képes a munkáját sem ellátni, akkor felmerülhet pszichiátriai betegség. Ebben az esetben mindenképp érdemes klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta segítségét kérni.  

Milyen szakembert ne válassz?  

Olyan szakembert, aki pszichológiai képesítését nem államilag elismert diplomával, az alap- és mesterképzés elvégzésével szerezte meg, ne válasszunk pszichológiai tanácsadásra vagy terápiára. Sajnos rengeteg OKJ-s képzés biztosított lehetőséget egy 1 éves pszichológiai „gyorstalpaló” elvégzésére, de ezek a szakemberek nem rendelkeznek sem kellő ismerettel, sem kompetenciával a lelki elakadások, krízisek feltárásához és a megfelelő tanácsadás tartásához. A természetgyógyász, kineziológus sem pszichológiai szakember, így ha valóban pszichológusi segítségre van szükséged, akkor ezek a foglalkozások sem megfelelőek számodra.  

A legfontosabb, hogy minden szakember, tehát a pszichológus is tisztában vanaz zal, hogy mik a határai, mi az, amiben még tud segíteni, így bármilyen szakemberhez is fordulunk, ő biztosan tud segíteni. Ha másban nem, akkor abban, hogy a megfelelő segítőhöz irányít, így biztosítva, hogy a legjobb kezekben legyünk. Minden szakembernek más a szakterülete, és ez nemcsak a titulus megnevezésével változik, hanem személyenként is. Vannak szakemberek, akik egyikben több tapasztalattal és nagyobb érdeklődéssel rendelkeznek, mint a másikban, így érdemes ezt is figyelembe venni.

Nézz szét pszichológusaink között, ahol a problémádra, vagy egy-egy problématerületre is szűkíthetsz, hogy a megfelelő támogatást kaphasd meg. Ha pedig nem Budapesten élsz, akkor sem kell lemondanod a segítségről, válaszd online formában a tanácsadást. Esetleg érdemes szétnézni a helyi nevelési tanácsadóban, családsegítő szolgálatban, vagy ilyen esetben meg lehet kérni egy már pszichológushoz járó barátunkat, hogy kérjen ajánlást a saját segítő szakemberétől. Mindig tartsuk észben, hogy sajnos nem járhatunk ugyanahhoz a pszichológushoz, ahová a családtagjaink, barátaink, de a segítségüket kérhetjük a megfelelő szakember megválasztásához.

A Melyiket válasszam? sorozatunk következő részében megvizsgáljuk a klinikai szakpszichológus és pszichiáter közötti hasonlóságokat és különbségeket, és hogy hogyan segítik, támogatják egymás munkáját.