Magyarország 2015 őszén soha nem látott méretű menekülthullámmal találkozott. A válság kezdeti perceitől hazánk lakossága negatívan viszonyult a menekültekhez: a sokkoló párizsi terrortámadást követően év végére – megdöntve az 1995-ös 40%-os arányt – a megkérdezettek 53%-a válaszolta azt, hogy egyáltalán nem fogadna be menekülteket az országba. Szociálpszichológiai kutatások tömkelege taglalja a konzervatív orientációjú emberek erősen előítéletes világnézetét és idegengyűlöletét, azonban ha hihetünk a közvélemény-kutatások eredményeinek, felmerül a kérdés: vajon tényleg csak a konzervatív emberek ellenszenvesek a menekültekkel szemben? Léteznek-e olyan, menekültekkel kapcsolatos tartalmak, amelyek mindkét szekértábor számára félelemkeltőek? Mitől fél a konzervatív, és mitől a liberális a menekültkérdés kapcsán? Demeter András, pszichológus írása.
A szakdolgozati kutatásomhoz* használt online kérdőívet a szokásos fórumokon kívül megosztottuk a témában erősen érintett csoportokban, így a menekültekkel szolidáris és elutasító csatornákon is. Az ezzel a módszerrel elért 393 kitöltő számára egyértelműen a menekültek csoportja volt a legellenszenvesebb (M=2,61), a romákat is megelőzve (M=2,67). A korai adatgyűjtés során egyértelművé vált, hogy a menekültek és a romák között sok rokon tulajdonságot vélnek felfedezni a megkérdezettek: nem dolgoznak, nem integrálhatóak, ellátásra szorulnak és rendezetlen életvitelt folytatnak. A mindezek mellett megjelenő, a terrortól való félelem lehet az a plusz tényező, amely miatt alacsonyabb szimpátia értékeket ért el a menekültek csoportja a megkérdezettek körében.
A politikai orientáció és a menekültek iránti szimpátia egymással közepesen erős, negatív kapcsolatban áll, tehát a minta inkább konzervatív orientációjú tagjai tekintenek ellenszenvvel a menekültekre. Nem hozott más eredményt a politikai orientáció csoportonkénti vizsgálata sem. A magukat inkább liberálisnak vallók (129 fő), az inkább bizonytalanok (110 fő), és az inkább konzervatívok (154 fő) csoportjainak menekültek iránti szimpátia értékei is jelentős eltérést mutattak, így elmondható, hogy a politikai orientáció ebben a kérdésben is mérvadó: minél konzervatívabb valaki, annál kevésbé szimpatizál a menekültekkel.
A kutatás azonban arra a kérdésre is kereste a választ, hogy vannak-e olyan témák, amelyeket nemcsak a konzervatívak észlelnek fenyegetésként,
hanem a liberális értékrendűek is.
Ennek feltárására hoztunk létre egy kérdőívet, amely a hagyományosan konzervatív értékeket fenyegető tételek mellett (terrorizmus, betegségek, kulturális és vallási különbségek, jóléti sovinizmus) a liberális értékeket fenyegető tételeket (véleménynyilvánítás korlátozása, szólásszabadság, kisebbségek jogi és fizikai védelme) is tartalmazott.
A vizsgálat egyértelműen rámutatott, hogy a magukat konzervatívnak vallók azok, akik inkább valószínűsítik a fenyegető jelenségek bekövetkezését abban az esetben, ha a menekültek visszatérnének hazánkba.
A csoportok közti átlagok összevetése is megmutatta, hogy a liberálisok értenek legkevésbé egyet nemcsak a saját, hanem a konzervatív értékeket fenyegető tételekkel is. A menekültkérdés kapcsán felmerülő fenyegető kijelentéssekkel – legyen az liberális vagy konzervatív értékrendet veszélyeztető kijelentés – a magukat inkább konzervatívnak vallók értenek egyet.
Ez az összefüggés igazodik a zárt gondolkodás, az előítéletek és a konzervativizmus összefüggéseit kutató korábbi kutatások eredményeihez, de felveti azt a lehetőséget is, hogy egyes félelemkeltő események (pl. terrorista cselekmények) általánosan növelik a konzervativizmus mértékét egy társadalomban. Bizonyított, hogy jelentős eltérés lehet önmagunk politikai dimenziók mentén történő címkézése, a ténylegesen vallott nézetek és a preferált cselekedetek között.
Ezt igazolja a szakdolgozati kutatás adatainak elemzése is, amely alapján elmondható, hogy bár statisztikailag elkülöníthetőek a magukat inkább liberálisnak vallók válaszai a bizonytalanok és a konzervatívok válaszaitól, bizonyos kérdésekkel átlagérték feletti egyetértést mutattak ők is.
Ilyen állítás például: a menekültek között terroristák vannak; a menekültek jelenléte tettlegesen veszélyeztetné a nőket; a menekültek kulturális és vallási mássága konfliktust fog szülni; a jelenlétük túl nagy gazdasági teher illetve hogy a menekültek félelemkeltőek és veszélyeztetik a közbiztonságot.
A menekültkérdés kapcsán felmerülő veszélyekkel kapcsolatosan ezek alapján két paradox összefüggés is kirajzolódik előttünk:
Egyfelől a liberális válaszadók bár szimpatizálnak a menekültekkel nem jelenthető ki, hogy nem észlelnek veszélyt velük kapcsolatban, másfelől a konzervatív válaszadók olyan liberális-értékeket veszélyeztető állítások mentén is képesek menekültellenesek lenni, amelyekkel alaphelyzetben valószínűleg nem azonosulnak (pl. a menekültek fizikálisan veszélyeztetik a zsidókat, melegeket). Ez azonban nem teszi egyértelművé, hogy a korábban előítélet tárgyát képező társadalmi csoportok iránt milyen attitűddel bírnak, inkább csak azt mutatja, hogy a menekültek kerültek a kirekesztés fókuszába.
*= A szakdolgozat az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékén készült, eredeti címe: „Mitől fél a konzervatív és mitől a liberális? – A menekültekkel szembeni attitűdök alakulása az észlelt veszély és a politikai orientáció tükrében Magyarországon”. Részletesebb statisztikai eredményekért és kérdésekkel a demeter.andras92@gmail.com e-mail címen lehet keresni.
