Fogyasztói társadalmunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az anyagiasság jelenségének tudományos vizsgálata a pszichológusok és piackutatók részéről. Egy 2001-es kutatásból az is kiderült, hogy az álmaink is árulkodóak lehetnek arról, mennyire forog életünk a pénz körül. Mit is értünk anyagiasság alatt? Milyen tényezők állnak a hátterében? Miben különböznek az erősen pénz által vezetett emberek álmai a kevésbé anyagiasakétól? Cikkünkből kiderül!

Az anyagiasság fogalmát sokféleképpen definiálják a szakirodalomban. Tim Kasser, amerikai pszichológus professzor, aki már évtizedek óta kutat ebben a témakörben, a lapunk számára adott korábbi interjújában az alábbiak szerint magyarázta a fogalmat: „Az anyagiasság az az érték, amely magában foglalja a pénz, a tulajdon, az imázs, valamint a státusz fontosságát. Ez egyfajta hiedelem arról, mi a fontos az életben, mi tesz minket boldoggá, mik a siker tényezői, és ez kifejezésre jut az attitűdünkben valamint a viselkedésünkben egyaránt… Mindnyájunkban megvan, ez egy fontos alapeleme az emberi természetnek. A kérdés az, hogy kinél mennyire hangsúlyos.”

Mitől lesz valaki erősen anyagias?

A kutatók tudományos bizonyítékok alapján az erős anyagiasság kialakulásáért számottevően a személy koragyerekkori negatív élményeit teszik felelőssé az olyan környezeti hatások mellett, mint a kultúra, különböző tévé műsorok és reklámok. A nem megfelelő, túlzottan kontrolláló nevelési stílus ahhoz vezet, hogy a gyermek elbizonytalanodik annak kapcsán, hogy mennyire értékes ő maga mint ember. Emiatt később a pénz és egyéb anyagi javak megszerzésére törekedhet és ebben kezdheti el mérni, hogy ki mennyire sikeres az életben. Ez negatív hatással van az emberi kapcsolataira, valamint saját önbecsülésére is, melyet külső feltételekhez köt.

Az anyagiasság vizsgálata álmok által

Az anyagiasság kapcsán történt kutatásokat korábban kérdőíves és mennyiségi adatokon alapuló módszerekkel végezték. Tim Kasser és felesége, Virginia Grow Kasser 2001-ben álomelemzést alkalmaztak, hogy feltárják azokat a lelki dinamikákat, amelyeket az előzetes tanulmányok összefüggésbe hoztak az anyagelvű tendenciákkal (bizonytalanság, nem megfelelő kapcsolatok, törékeny önbecsülés). Céljuk ezzel az volt, hogy egy új módszerrel is megerősítsék a már létező eredményeket. A jelenlegi kutatásban az álmok értelmezésében a szerzők Freud és az utána következő elméletalkotók munkájára támaszkodnak. Szerintük az álom az alvó állapotban lévő elme azon törekvése, hogy rengeteg különböző gondolatot, érzést, élményt és emléket integráljon. Ez alapján az álmok olyan erőteljes motivációkat, egymással konfliktusban álló érzelmeket jelenítenek meg, melyekhez az egyén nem fér hozzá tudatosan. Témájuk az álmodó számára kiemelt fontossággal bír.

Hogyan árulkodnak az álmok az anyagiasságról?

A vizsgálatban két csoportot hasonlítottak össze egymással az álmaik tartalma alapján. Itt fontos hangsúlyozni, hogy ezek alvás közben megélt álmok és nem nappali álmodozások vagy ábrándok. Mielőtt kialakították a csoportokat, a kutatók minden résztvevővel kitöltettek egy anyagiasságot mérő tesztet. A pontszámok alapján elkülönítették a felső és alsó 10 százalékot, vagyis az átlagnál anyagiasabb és kevésbé anyagias résztvevőket. Ők kerültek be csak a tényleges kutatásban, és ez alapján lettek két külön csoportra osztva. Előbbiek azok, akiknek céljaik középpontjában a pénzügyi sikerek és az anyagi javak megszerzése áll, míg az utóbbiak ezt kevésbé tartják fontosnak. A vizsgálatban arra kérték a résztvevőket, hogy idézzék fel két olyan álmukat, mely a legtöbb jelentést magában hordozó és legnagyobb hatást kiváltó volt számukra. Mivel az álmok az álmodó számára fontos témákat jelenítik meg, így a kutatók arra számítottak, hogy az erősen anyagias személyek gyakrabban álmodnak a bizonytalansághoz, rossz kapcsolatokhoz és gyenge önértékeléshez köthető témákban, mint a kevésbé anyagias alanyok.

Az erősen és kevésbé anyagias személyek álmainak összehasonlítása

Mivel az erősen anyagias emberek kevésbé bíznak meg önmagukban, ez álmaikban gyakran megjelenik halál vagy zuhanás formájában, vagy olyan álomképekben, ahol nem tudják irányítani a sorsukat, és nem kívánt események bekövetkezése kapcsán szorongást élnek meg. Ezzel szemben

a kevésbé anyagias személyek a veszélyes és fenyegető álmaikat egészségesebben tudták kezelni,

átfordították humoros és érdekes helyzetekké azáltal, hogy szembesülni tudtak saját belső bizonytalanságukkal.

Az anyagias személyek emberi kapcsolatok iránti szükséglete kevésbé elégül ki – az álmok erre visszautaltak. Gyakran számoltak be családi konfliktusokról, párkapcsolati bizalmatlanságról vagy a korábbi rossz tapasztalatok miatti intim kapcsolat kialakításától való félelemről, melyet álmaikban éltek meg. A kevésbé anyagias kutatási alanyoknál a pozitív, támogató családi kapcsolatok voltak inkább jellemzőek, valamint a még több intimitás utáni vágyakozás.

Az erősen anyagias személyek gyakrabban álmodtak olyan helyzetekről, ahol a kompetencia kiemelkedő fontosságú volt. Iskolai, munkahelyi és sportban megélt versenyszituációkról számoltak be, ahol mások általi elismertségre törekedtek. Ez az alacsony és feltételektől függő önbecsülés miatt jelent meg.

Hasonlóságok az álmokban

Azon számottevő különbségek mellett, melyek megerősítették a kutatók előzetes feltevéseit, fontos említést tenni arról is, hogy hasonlóságokat is felfedeztek a két csoport között.

Mind az anyagias, mind a kevésbé anyagias emberek azonos Arányban számoltak be rémálmokról.

Ugyanúgy álmodtak üldözésről és megcsalásról is. Ezzel szemben mindkét csoport tagjai meséltek kellemesebb dolgokról is, mint például, hogy jól érezték magukat barátaik körében. Az anyagias emberek is álmodnak pozitív történésekről, és a kevésbé anyagias személyek is szoronganak olykor álmukban. A különbség tehát csupán abban rejlik, hogy az erősen anyagelvű emberek gyakrabban álmodtak az anyagiasság kialakulásához köthető tényezők témáival kapcsolatban. Többször álmodtak a bizonytalanság, konfliktusos emberi kapcsolatok és önbecsülés témájában, mint a kevésbé anyagias emberek.

 

Felhasznált szakirodalom: Kasser, T., & Kasser, V. G. (2001). The dreams of people high and low in materialism. Journal of Economic Psychology22(6), 693-719.

•••

Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform! [embed]https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE[/embed]