„Minden sportban két fajta ember van, az egyik valami felé, a másik pedig valami elől fut. Mint az életben, itt is vannak csúcsok és mélypontok, én gyűlölöm a mélypontokat, de ezek azok, amik a jó dolgokat értékessé teszik. És amikor mélyponton vagy, akkor kell erősnek és pozitívnak maradnod” – Jenson Button Forma-1-es pilóta hitvallása kiválóan szemlélteti, hogy egy sikeres sportolót mi különbözteti meg egy kevésbé sikerestől. A lényeg abban rejlik, hogy a nehézségek esetén, amit ő mélypontnak nevez, a sportoló cselekvőképes és céljai eléréséért szüntelenül törekvő optimista szemléletű maradjon, és mindez voltaképpen a mentális állóképesség alappilléreit foglalják magukban.
Egy sportoló karrierje során számos kihívással és megpróbáltatással néz szembe. Fontos, hogy a mindenkori sportteljesítményét szem előtt tartva ezeket a megpróbáltatásokat jól kezelje és hatékonyan oldja meg. A mentális állóképesség és a rugalmas alkalmazkodóképesség fogalma az elmúlt két évtizedben került a kutatások középpontjába. Paul G. Stoltz pszichológus (2003) elmélete alapján
a mentális állóképesség az a képességünk, aminek segítségével felül tudunk kerekedni az akadályokon és a nehézségeken úgy, hogy a megterhelést reálisan közelítjük meg és teljes mértékben átlátjuk.
Továbbá a legnehezebb körülmények között is képesek vagyunk döntés- és cselekvőképességünket megőrizni, a problémák megoldásán aktívan dolgozni. A magas szintű mentális állóképesség a kontroll érzettel, tenni akarással, aktív felelősségtudattal, optimista gondolkodással és célorientáltsággal jár együtt. Az ilyen sportolók képesek pályafutásuk során konkrétan meghatározni, hogy mit és hogyan akarnak elérni, igyekeznek hibáikból levonni a megfelelő következtetéseket és azokból tanulni.
A mentális állóképesség vizsgálata során alapvető cél volt az utánpótlás korosztály célkitűzéseinek megismerése. A célcsoport azért az utánpótlás korosztály, mivel ha már itt elkezdjük a pszichológiai felméréseket, megismerhetjük azokat a sportolókat, akikre a jövőben nagyobb terhet lehet tenni, húzóemberek lehetnek és megfelelő külső támogatással kimagasló tehetségekké válhatnak.
A célok kitartásra biztatják a sportolót
A célok állítása a sportcsapatoknál gyakran alkalmazott technika, irányítják a sportolók figyelmét, erőfeszítéseket mozgósítanak meg, kitartásra biztatnak a kudarcok megtapasztalása esetén is, és megkönnyítik a feladathoz kapcsolódó új stratégiák beépítését. A célok elérése után a sportolók újabb célokat tűznek ki, amik még nagyobb kihívást és még nagyobb erőfeszítést igényelnek. Minél több ilyen célt értek el, annál nagyobb lesz a sportoló önmagába vetett hite és önbizalma. A közepesen nehéz, reális, de ugyanakkor kihívást jelentő célállítás esetén fog a sportoló teljesítménye nőni, amit adott szituációban egyénileg eltérően lehet értelmezni.
A kutatást 2015 nyarán indítottuk el a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének kutatócsoportjában, Dr. Csukonyi Csilla egyetemi adjunktus vezetésével. A mentális állóképesség vizsgálatát saját fejlesztésű mérőeszközzel kezdtük meg a kézilabda és kosárlabda játékosok felmérésérésével, kiegészítve a sportolók céljainak önbevalláson alapuló beszámolóival, valamint saját teljesítményük szubjektív értékelésével. A vizsgálatban részt vevő 154 kézilabda és kosárlabda utánpótlás játékos eredményei alapján megállapítható, hogy azok a sportolók, akik fiatal korukhoz képest már konkrétan meg tudják határozni, hogy mit szeretnének elérni, hova szeretnének eljutni sportpályafutásuk során,
magasabb mentális állóképesség szinttel rendelkeznek, hatékonyabban tudnak megküzdeni a kihívásokkal, és kiválóan tudnak alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez.
Cselekvőképesebbek, nem érzik magukat tehetetlennek, passzívnak egy megpróbáltatásokkal teli időszakban és a megoldásokon aktívan dolgoznak. Ezen felül a nagyot, merészet álmodó sportolók magasabb mentális állóképesség szinttel rendelkeznek, stresszel teli pillanatokban is magas a győzelembe vetett hitük és képesek megőrizni optimizmusukat.
Merjünk nagyot álmodni!
Végül a sportág-specifikusan meghatározott fizikai teljesítménymutatók vizsgálatánál arra jutottunk, hogy a gyors reakcióidővel, jobb mozgáskoordinációval, az ellenfél hibáinak hatékony észlelésével és adekvát reagálásával jellemezhető sportoló magas szintjével rendelkezik a mentális állóképességnek. További célunk a kutatás minél szélesebb körű kiterjesztése további egyéni- és csapatsportokat felmérő mérőeszközök kifejlesztésével (futball, vízilabda, vívás, díjlovaglás, súlyemelés és kajak sportágak területén már elkezdtük az elővizsgálatokat) az utánpótlás korosztály mentális állóképességének feltérképezésére.
Konklúzióként kiemelnénk a fiatal sportolók számára, hogy merjenek nagyot álmodni, tűzzenek ki maguk elé kihívást jelentő célokat, és azok eléréséért ne sajnáljanak erőfeszítéseket tenni és a felmerülő nehézségek esetén se hátráljanak meg, hiszen a siker gyümölcse csak így fog beérni!
