Az Alkalmazott Sportpszichológiai Egyesület (AASP) 2024 októberében tartotta 39. alkalommal éves konferenciáját. A konferencia központi témája a sportpszichológia eszközeinek és módszereinek széles körű alkalmazása volt. Emellett a modern AI és VR technológiák segítségével olyan mesterséges környezetet komponáltak, amely egy újfajta sportélmény és csapatdinamika megtapasztalásához vezetett.

A konferencia elsődleges célja összekapcsolni a teljesítménypszichológia különböző területein (pl. sport, előadóművészet, katonaság, rendészet, tűzoltóság stb.) dolgozó kutatókat és gyakorlati szakembereket. Ehhez kapcsolódva a kiemelt előadók között szerepelt Mustafa Sarkar, a Nottinghami Trent munkatársa, aki felhívta a figyelmet a kutatás és a gyakorlati pszichológia közti távolság csökkentésének közös felelősségére.

Előadásának kiindulópontja, hogy a kutatás és gyakorlat között megjelenő szakadék törvényszerűen növekszik, ami elsősorban a két terület fókuszának különbségeire vezethető vissza. Ennek értelmében a kutatások leginkább a pszichológiai jelenségek magyarázatára, új elméletek kidolgozására koncentrálnak, mindezt pedig szisztematikus módszertannal, standardizált körülmények között teszik. Ezzel szemben a gyakorló szakemberek az egyéni vagy csoportos szinten működő megoldások kidolgozására törekszenek, amelyek a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazhatóak változó körülmények között is.

Első lépésként az előadó hangsúlyozta az evidenciaalapú és az evidenciainformált gyakorlat közti különbséget. Előbbi szigorúan követi a bevált kutatási módszereket és érvényesített eredményeket, szabvány megközelítésekre alapozva. Ez a fajta kötöttség gyakran az alkalmazhatóság rugalmasságát és egyéni igényekre történő alakítását is korlátozza az olyan teljesítménykörnyezetekben, melyeknek résztvevői messze eltérő követelményekkel kell szembenézniük, mint az átlagpopulációnak. Az evidenciainformált gyakorlat a kutatási eredményeket vegyítve használja a szakemberek korábbi tapasztalataival, és a formálni kívánt környezet egyedi kontextusával tesz lehetővé egy rugalmasabb, személyre szabottabb alkalmazást.

Mustafa további lépésként fogalmazta meg a gyakorló és elméleti szakemberek közti közeledés szükségességét. Ez úgy teremthető meg, hogyha a szakemberek nem kizárólagosan az egyik területen tevékenykednek, hanem win-win kapcsolódásokon keresztül, szoros együttműködésben dolgoznak más szakemberekkel. Ezen felül lehetőség szerint a közös munkába bevonnak olyan végső felhasználókat, akik valamilyen szempontból érdekeltek a kutatási eredmények felhasználásában. Ennek a fajta hozzáállásnak elkerülhetetlen része mindegyik fél részéről a kompromisszumok meghozatala, ugyanis a praktizáló szakembereknek felhasználható publikációkat kell készíteniük, a kutatóknak felhasználóbarát kutatási kivonatokat, a végfelhasználóknak pedig belátást kell nyerniük a kutatások módszertanába.

Taktikai populációk

A konferencia során a sport mellett a taktikai populációk (pl. rendőrök, katonák, pilóták) támogatása is kiemelt területként jelent meg, mivel az élsporthoz hasonlóan ezeknél a szakmáknál is rendkívül intenzív mentális terhelés van jelen. Ide tartoznak az életet veszélyeztető helyzetek, a stressz alatti gyors döntéshozatal szükségessége vagy a különböző helyzetekben végzett precíz mintázatfelismerés.

Az előadások kapcsán olyan fejlesztési program rajzolódott ki, amely épít a teljesítmény és a személyiség egyidejű fejlesztésére. Ez úgy valósulhat meg, hogyha a hivatáshoz szorosan kapcsolódó skillek fejlesztésével párhuzamosan hangsúly kerül a különböző életkészségek támogatására is pl. kapcsolatok fenntartása, regeneráció, táplálkozás stb. Az itt dolgozó szakemberek esetében az egyik legfontosabb készség a rugalmas alkalmazkodás, mivel a munkavégzés során gyakran áll be változás a rendelkezésre álló állomány elérhetőségében. Ennek okán javasolt kevesebb limitált készségkészletre, de arra nagyobb hangsúllyal összpontosítani, illetve nagyobb rugalmasságot biztosítani a konzultációs alkalmak időtartamában.

Sportpszichológia alkalmazása vállalati környezetben

A flow elmélete és alkalmazásának lehetőségei már régóta szerepet játszanak a sportban. Az idei konferencián a teamflow koncepciójának vállalati adaptációja jelentős potenciált kínált a munkacsoportok teljesítményének növelésében és az elégedettség javításában.

Team flow alkotóelemei

A teamflow olyan állapotot ír le, amelyben a csapattagok egységesen, az egyéni feladataikon keresztül közös cél érdekében dolgoznak, amit optimalizált csapatdinamika támogat. Ennek elérése érdekében kulcsfontosságú a kölcsönös bizalom, a biztonságos munkahelyi légkör, az őszinte kommunikáció és a személyes célok összehangolása a közös célokkal.

A team flow létrejöttéhez a cégek számára ajánlott a csapatdinamika olyan előfeltételeinek fejlesztése, mint a kollektív ambíció, a szakmai autonómia és a nyílt kommunikáció. Ezek elősegítik a bizalom és az elkötelezettség kialakulását, amely szükséges a magas teljesítményű, kreatív és harmonikus munkavégzéshez. A vezetők kulcsszerepet játszanak abban, hogy támogató munkakörnyezetet teremtsenek, amely lehetővé teszi a csapattagok számára a folyamatos fejlődést, és ezzel előmozdítsák a teamflow élményét.​ A team flow bevezetésével a vállalatok hatékonyabb, együttműködőbb és innovatívabb csapatokat hozhatnak létre, amelyek képesek alkalmazkodni a változó kihívásokhoz, és fenntartani a motivációt, ezzel hozzájárulva a szervezet sikeréhez és a munkavállalói jólléthez.

Új megközelítések és technológiák alkalmazása a teljesítményoptimalizáláshoz

A sportteljesítmény növelésére szolgáló új technológiák között jelentős figyelmet kapott az AI és a különböző virtuális terek. Ezek segítségével a pszichológusok valós időben nyomon követhetik a sportolók mentális és érzelmi állapotát, valamint kidolgozhatnak személyre szabott intervenciót a teljesítmény optimalizálása érdekében. Erre példaként a szenzoros imagináció gyakorlatának fejlesztésére (Stoll és Buning) olyan képgeneráló alkalmazásokat mutattak be, melyek a különböző érzékszervi modalitások mentén használt scriptek gyártásával képesek megjeleníteni a különböző érzéseket. Ez egyrészt a szakemberek és a kliensek között egy közös platformot hoz létre az érzelmek leírására, megkülönböztetésére és megjelenítésére. Ezen felül pedig lehetővé teszik a különböző érzések manipulációját.

AI által generált képek az érzések megjelenítéséhez

Egy másik érdekes tanulmány keretén belül azt vizsgálták, milyen hatással van a virtuális valóság (VR) a sportteljesítményre és az edzés élményére. A kísérletben három különböző környezetet teszteltek: 360 fokos VR-szemüveges, kétdimenziós VR-képernyős és hagyományos (kontroll) evezési módot. Az eredmények azt mutatták, hogy a 360 fokos VR használata nagyobb örömérzetet és alacsonyabb észlelt erőfeszítési szintet eredményezett, továbbá a résztvevők jobban el tudtak távolodni a fizikai erőfeszítés tudatától. A VR hatékonyabb figyelemelterelést nyújtott, amely hozzájárult a pozitívabb edzésélményhez, bár a teljesítménymutatók nem javultak jelentősen a hagyományos módszerhez képest. Az eredmények alapján a VR ígéretes eszköz lehet a fizikai aktivitás élvezetesebbé tételében és a sportteljesítmény támogatásában.

Az Alkalmazott Sportpszichológiai Egyesület (AASP) éves konferenciájának fő üzenete az volt, hogy a sportpszichológia módszerei és eszközei egyre nagyobb szerepet kapnak nemcsak a sportban, hanem más teljesítményorientált területeken is, mint a vállalati szféra vagy a taktikai populáció. A konferencia előadásai és workshopjai rávilágítottak, hogy a csapatmunka optimalizálása, a mentális ellenálló képesség növelése és az új technológiák, például a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság alkalmazása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a különböző szakmákban dolgozók jobban teljesítsenek – mindezt a mentális egészségük megőrzése mellett.

A rendezvény több mint 100 workshopot, előadást, panelbeszélgetést és szimpóziumot kínált, amelyek a sportpszichológia legújabb technikáit és gyakorlatait mutatták be.