Jól tudjuk, hogy a mesékben a főhős nehéz próbatételen keresztül jut el a végső céljáig. Gyermekünknek szintén számos nehézséggel kell megküzdenie fejlődése során. Szülőként és pedagógusként az a feladatunk, hogy a negatív érzelmek megértése és megélése által segítsünk neki ebben. De hogyan is támogathatjuk a csöppségeket a gyakorlatban? Miként hatnak történeteink gyermekeinkre? És mit tehetünk pedagógusként? Kádár Annamária és Kerekes Valéria ezekre a kérdésekre keresi a választ Mesepszichológia a gyakorlatban című könyvében. Könyvajánlónk.
A gyermekek számos próbatételnek vannak kitéve fejlődésük során. A külvilág kihívásaival és a saját belső félelmeikkel, szorongásaikkal egyaránt meg kell küzdeniük. Ahogy az a mesehősökkel is történik, ők is az élet próbái alatt fejlődnek, személyiségük pedig egyre gazdagabbá válik. Az évek során megtanulják azt is, hogy ugyanazt a küzdelmet számos módon meg lehet vívni.
A múlt év végén Mesepszichológia a gyakorlatban címmel jelent meg Kádár Annamária és Kerekes Valéria legújabb könyve az önbecsülés és a küzdőképesség kialakulásáról a mesepszichológia tükrében. A szerzők a könyvben arra keresik a választ, hogy az élet- és családtörténetünk megismerése miként járul hozzá az önbecsülésünk fejlesztéséhez, valamint hogy a rítusok, szokások kialakításával hogyan vagyunk képesek megküzdeni a külső és belső „sárkányainkkal”.
Az önbecsülés és a küzdőképesség érzelmi intelligenciánk részét képezik, így azzal együtt fejlődnek. A hiedelmekkel ellentétben az érzelmi intelligencia fejlesztése nem arra irányul, hogy az örök boldogság illúzióját kergessük, hanem arra, hogy megtanuljunk megküzdeni a nehézségekkel, és az öröm mellett megéljük a negatív érzelmeket is. Az érzelmi intelligencia fejlesztése a megfelelő egymásra hangolódásról szól, mely során egy közös történet alakul ki. Szülőként, pedagógusként a helyes vezetési technikát kell alkalmaznunk, amely biztonságérzetet nyújt a gyermekek számára. A jó nevelő ismérve, hogy megfelelő szerénységgel viszonyul magához, nem gondolja magát tévedhetetlennek.
Mesék a családról
A könyv első fejezete a Családi történetek címet kapta. Ebben a részben a szerzők megmutatják, hogy az élet- és családtörténetek hogyan járulnak hozzá az önbecsülés és a rugalmas alkalmazkodóképesség kialakulásához. A szerzőpáros szerint
A CSALÁDTÖRTÉNET EGY VÉDŐHÁLÓ,
amelyre nehéz élethelyzetekben támaszkodunk. A közös élménymegosztás segít a gyermeknek megérteni a kihívások és akadályok természetét, illetve mintát ad a megküzdéshez. A szerzők abban nyújtanak segítséget, hogy szülőként, pedagógusként hogyan támogathatjuk a gyermekeket a családi történetek megalkotásával. Egy gyermeknek minél többet tud a családjáról, annál erősebb a belső kontrollérzése, vagyis a meggyőződése arról, hogy ő maga irányítja az életét. A családról való tudással növekszik továbbá a gyermek önbecsülése és csökken a szorongásszintje.
A szerzők néhány hasznos tanáccsal látják el a szülőket. Arra biztatnak, meséljünk történeteket mind a pozitív, mind a negatív családi eseményekről. Az esetleges negatív események megoldásából sokat tanulhatnak a gyermekek. Színesíthetjük a történetmesélést családi fényképek bevonásával vagy naplókészítéssel. Érdemes a nem mindennapi közös eseményeket felemlegetni, mint például a nyaralások, a kirándulások emlékeit.
A második fejezet a Különleges napok és hétköznapi rituálék címet viseli. Ebben a részben a családi szokások és szertartások szerepéről szólnak a szerzők. Arra keresik a választ, hogy a rítusok miként játszanak szerepet az érzelmi biztonság, az önbecsülés, a küzdőképesség kialakulásában és fejlesztésében. A mindennapokba érdemes például a reggeli felkeléshez vagy az esti lefekvéshez kapcsolódó szertartásokat bevezetni – javasolja a szerzőpáros. A szertartások a biztonság érzését keltik a gyermekekben, keretet adnak a mindennapoknak – magyarázzák. Szó esik a mesemondás rítusáról, valamint arról is, hogy mire kell odafigyelnünk, ha gyermekünknek mesélünk.
A hatékony mesefeldolgozás és kommunikáció titka
A harmadik fejezet címe a Mesélj Másképp! Számos mesefeldolgozási tippeket kaphatunk olyan témákhoz, mint a boldogság, a bizalom, a harag vagy az irigység.
„A MESÉBEN MEGMARADT MINDAZ, AMI EGYÉBKÉNT ÖRÖKRE ELVESZETT VOLNA SZÁMUNKRA”
– ezzel a Nógrády László idézettel vezetik fel a témát a szerzők. A fejezetben javaslatokat kaphatunk arra, hogyan lehet a népmeséket az érzelmi fókuszból kiindulva feldolgozni. Sőt, konkrét foglalkozásvázlatokat is olvashatunk.
A negyedik fejezet játékötleteket kínál Kádár Annamária Lilla és Tündérbogyó című mesekönyvének érzelmi intelligenciát fejlesztő történeteihez.
Az ötödik, Hatékony kommunikáció című fejezetben David Merill és Roger Reid négy szociális stílusának jellemzőit mutatják be a szerzők. Ez a négy stílus nem más, mint az elemző, a fenntartó, a promoter és a kontrolláló.
A SZOCIÁLIS STÍLUS MAGYARÁZZA AZ EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEKET
az önbecsülés és a küzdőképesség kialakulásában. Tippeket kaphatunk ahhoz is, hogy a különböző típusú gyermekekkel miként tudunk hatékonyan kommunikálni.
A könyv jól strukturált és gyakorlatias mivoltának köszönhetően igen olvasmányos. Tovább színesíti a művet, hogy a gyakorlati tanácsokat személyes történetekkel egészítik ki a szerzők. Rengeteg ötletével és mesefeldolgozási módjával szülőknek és pedagógusoknak egyaránt kiváló olvasmány.
