Mi a hosztilitás, és hogyan hat az egészségi állapotunkra?

Napjainkra tudományos kutatások által is bizonyítottá vált az a több évezredre visszanyúló „ősi tudás”, amely szerint az egészségi állapotunk alakulásában az élettani folyamatok mellett a lelki tényezőknek is jelentős szerepe van. A WHO meghatározása szerint az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség hiánya. A betegségek megelőzése és a gyógyítás hatékonyságának növelése érdekében ezért folyamatosan szükség van a szomatikus, a pszichés és a szociális folyamatok egymásra gyakorolt hatásainak, valamint az egészségi állapot alakulásában betöltött szerepüknek minél szélesebb körű vizsgálatára és a feltárt összefüggések megismertetésére.

A hosztilitás olyan többdimenziós attitűd, amelyben a mások felé irányuló negatív viszonyuláshoz (kognitív összetevő) gyakran harag (érzelmi összetevő) és a haragot kifejező agresszivitás (viselkedéses összetevő) is társul. A hosztilis személyeket továbbá fokozott gyanakvás, sértettség, bizalmatlanság és – a társadalmi értékek lebecsülését, kiábrándultságot, keserűséget is magában foglaló – cinizmus jellemzi.

Az ellenséges beállítódással rendelkező személyek az embereket általában aljasnak, önzőnek minősítik, akik ki akarják használni a többieket, ezért véleményük szerint az a legbiztosabb, ha nem bíznak senkiben. A Big Five, azaz az ötfaktoros személyiség modell (extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi instabilitás és nyitottság) szempontjából vizsgálva az ellenségesség magas érzelmi instabilitás (neurocitizmus) és alacsony barátságosság együttese.

A hosztilitás kapcsolata az egészségi állapottal

Több mint fél évszázada folynak olyan kutatások, amelyek a harag és az ellenségesség egészségre gyakorolt hatásait vizsgálták, illetve vizsgálják. A vezető halálokok közé tartozó szív- és érrendszeri betegségek körében például számos kutatási eredmény jelzett összefüggést a betegség kialakulása és az ellenséges viszonyulás között. Ilyen volt többek között az Almanda és munkatársai által 1991-ben végzett kutatás, amely szerint

a hosztilitás szoros korrelációt mutatott a szívbetegségekkel,

a cinizmus pedig a koszorúér eredetű halál előrejelzője volt. Az infarktuson átesett betegeknél az ismételt „koronária esemény” bekövetkezése is szignifikáns kapcsolatot jelzett az ellenségességgel. A Coronary Artery Risk Developmentin Young Adults (CARDIA) elnevezésű kutatásban 18 és 30 év közötti személyeket vizsgáltak, akiknél felmérték a tartós ellenségesség jelenlétét és a mértékét. Tíz év elteltével a kutatók azt tapasztalták, hogy a koszorúerek elmeszesedése kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki az erős ellenséges hajlammal rendelkező személyek körében. Magyarországon Lippai László Lajos és Szász Károly 2013-ban közétett kutatási eredményei szerint is jellemző a hosztilitás a szív- és érrendszeri betegek körében‚ a vizsgálatban résztvevő férfiak esetében a három leggyakoribb attitűd között szerepelt (22,58 százalék), illetve a női betegek körében is viszonylag jelentős arányban fordult elő (17, 65 százalék).

Születtek olyan kutatási eredmények is, amelyek nem bizonyították az ellenségesség, a gyűlölet oki rizikófaktor voltát a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, azonban a szakmai vélemények szerint ezek a negatív érzelmi állapotok mégis igen jelentős tényezőknek számítanak.

További fontos szempont, hogy az ellenséges beállítódással jellemezhető személyeknél

gyakran megfigyelhetők bizonyos önkárosító magatartásformák,

például a dohányzás, a kóros alkoholfogyasztás, a rosszabb együttműködés a kezelőorvossal, amelyek szintén növelik az egészségi állapot romlásának a kockázatát. A Barefoot és munkatársai, valamint a Shekelle és munkatársai által publikált tanulmányok adatai szerint is összefüggés mutatkozott az ellenségesség és az egyéb bármilyen ok miatt bekövetkezett halálozás között is.

Milyen folyamatokkal magyarázható az ellenségesség egészségi állapotot befolyásoló hatása?

A negatív érzelmi viszonyulás, az alacsony barátságosság gyakran vezet a társas kapcsolatok terén konfliktushoz, amelyre a szervezet fokozott fiziológiai aktivitással reagál. A hosztilis személyek többször konfrontálódnak más emberekkel, az ellenséges viszonyulás gyakrabban vezet agresszív viselkedéshez, amely

a társas támogatás csökkenését vonja maga után.

A bizalmatlan, gyanakvó, cinikus  beállítódású egyének könnyen egyedül maradnak a fokozódó negatív érzelmeikkel. A társas kapcsolataik révén nem oldódik, hanem inkább erősödik a frusztrációjuk. Az ilyen stresszel terhelt helyzetben nagyobb mértékű lesz a szimpatikus idegrendszer aktivitása, megemelkedik a pulzus és a vérnyomás, növekszik a vérben a katekolamin szintje. Mindez hosszabb távon az érfalak károsodásához és érelmeszesedéshez vezethet.

Milyen lehetőségeink vannak a negatív pszichés hatások csökkentésére?

Első lépésként célszerű

az önismeret mélyítésére törekedni,

hiszen mindenkinek fontos, hogy tisztában legyen az alapvető lelki folyamataival, azok külső és belső megnyilvánulásaival. Ha szükséges, szakember segítségével lehetőség van a korábbi életszakaszokban elszenvedett sérelmek, traumák feldolgozására, továbbá a bizalmatlanságot, a gyanakvást, az ellenséges viszonyulást tápláló belső folyamatok oldására. Hatékonyabb stresszkezelési módszerek sajátíthatók el és jól fejleszthető a kommunikációs stílus. Mindezek együttesen – egymás hatását erősítve – kedvező változásokat eredményezhetnek a pszichés működésben és a társas kapcsolatokban, összességében pedig jelentős javulás érhető el a testi, szellemi és szociális állapot (azaz az egészség) terén is.