„A XXI. században a szexuális kultúra változása ellenére a szexuális diszfunkciók száma nem csökkent” – hangsúlyozta a Dr. Barát Katalin pszichiáter, pszichoterapeuta, kiképző családterapeuta Debrecenben, a Magyar Családterápiás Egyesület XXXI. Vándorgyűlésén. Napjainkban a média, az internet, valamint az önsegítő könyvek túlhangsúlyozzák a szexualitás jelentőségét, a tökéletes szexet idealizálják; ami irreális elvárásokat és félelmeket generálhat. De tulajdonképpen mi áll a szexuális zavarok hátterében? Hogyan küzdhető le a libidóhiány? Ezekre a kérdésekre válaszolt az előadónő. Tudósításunk.
Dr. Barát Katalin szerint a szexualitás értelmezésének legfontosabb elméleti keretét a Mary Ainsworth (1913 – 1999) nevéhez fűződő kötődéselmélet adja. Ainsworth háromféle kötődési mintázatot figyelt meg az egy év körüli gyermekek esetén. Ez a három: a biztonságos, a bizonytalan-ambivalens és a bizonytalan-elkerülő kötődés. A bizonytalanság kialakulása tehát kora gyermekkora tehető, majd megjelenik a párkapcsolatban, s ezáltal a szexuális életben is.
Az előadónő a szexuális zavarokat a felnőttkori kötődés tükrében mutatta be, s elmondása szerint: „A bizonytalan kötődés gyakran jár együtt diszfunkcionális párkapcsolati szexuális élettel, melynek legfőbb oka az önértékelési problémákban keresendő.”
A bizonytalan szorongó, ambivalens kötődésű személy esetén a vágyzavar oka, hogy érzékeny az elérhetetlenségre. Ha a bizonytalan egyén azt érzi, hogy a társa elhanyagolja (folyton a gép előtt ül, a barátokkal lóg stb.), akkor hiperaktiválódik a szex iránti vágya. Úgy érzi, csak a szex segítségével élheti át újra a partnere közelségét, tehát gyakorlatilag az egyedülléttől való félelme generálja a vágyat. A szakértő szerint például a bizonytalan ambivalens kötődésű személy párkapcsolati szexualitását gyakran fellendíti párja hűtlensége. Ez az elhanyagolás ugyanis hiperaktivizálja a szexvágyat. Minél szorongóbb a személy, annál fontosabbá válik a megnyugtatás. A megnyugtatás egyik formája pedig a szex. A hiperaktív időszakot azonban minden esetben vágycsökkenés követi.
A bizonytalan szorongó személyek esetén fontos tényező továbbá a hipervigilancia. Folyton monitorozzák tehát, hogy mennyire tetszenek a partnerüknek. Minden negatív, vagy negatívnak vélt impulzus (kritika, harag, frusztráció, figyelmetlenség stb.) fokozza a bizonytalanságukat.
A bizonytalan elkerülő kötődésű személy a saját érzelmi jeleit és szexuális szükségleteit is nehezen ismeri fel. Alacsony érzelmi hőfokon ég, és általában csak megfigyelő attitűddel van jelen a szexben. Nagyon érzékeny a visszautasításra, emellett az önmaga elvesztésétől való félelme miatt a szex számára kapcsolatorientált helyett feladatorientált cselekvéssé válik. A másik fél szükségleteit, kívánságait negatívan értékeli és követelésnek érzékeli. A szexet inkább a fizikai kielégülésért keresi, közben tehát fenntartja az érzelmi távolságot. Az elkerülés dinamikája az anyai elutasítás hatására alakul ki, s a későbbiekben az egyén ezt éli át újra és úja a szexuális életében.
A bizonytalan elkerülő személyek ezekből adódóan gyakran keresik az alkalmi, érzelmi kapcsolat nélküli szexualitást, valamint túlértékelik a szex technikai elemeit (extrém pózok és helyszínek). Szexuális életük jellemző forgatókönyve: rövid előjáték, „lényegre térés” – összebújás nélkül.
A bizonytalanul kötődő személyek tehát, a szakértő elmondása szerint, komoly önértékelési problémákkal küzdenek, melyek miatt a szexuális életükben is jellemző, hogy
a saját szorongásaikra összpontosítanak.
Az elhagyástól, az egyedülléttől való félelmük körüllengi a szexuális életüket is, ezért a beteljesülés élménye elérhetetlen számukra. Mindkét típusú bizonytalan kötődő nehezen fejezi ki a saját vágyait, és képtelen igazán odafigyelni a másik szükségleteire. Mindezek miatt társuk gyakran érzi magát egyedül a szexben. Ez a fajta szexuális élet unalomhoz, rutinhoz és eltávolodáshoz vezet. Gyakran kerül elő a pornográfia és maszturbáció, melyek erősen kiölik az egészséges párkapcsolati szexvágyat az érintettekből. A tartós érzelemmentes rutinszex csökkenti ugyan a szorongást, de idővel az elégedetlenség, az érzelmi bizonytalanság kerekedik felül.
„A biztonságos kötődés az optimális párkapcsolati szexualitás alapja”
– jelentette ki Barát.
A biztonságosan kötődő személyek egészséges önértékeléssel rendelkeznek: nyitottak, nem félnek a szexuális vágyaik kifejezésétől. Érzékenyek a másik fél nonverbális jeleire; emellett rugalmasság jellemzi őket, valamint jól tolerálják a partnerük válaszkülönbségeit. A biztonságosan kötődők képesek a másikkal való összehangolódásra érzelmi és fizikai síkon egyaránt. Kapcsolatukban jól működik az érintés-erotika-szenvedély körforgása.
A kötődési stílusok találkozása
Két elkerülő kötődésű személy esetén a szex személytelen, kevés érzelmi intimitást tartalmaz. Mindkét fél kizárólag a saját szükségleteinek kielégítésére fókuszál.
Két ambivalens kötődésű személy kapcsolatában a félelem csillapítása érdekében intenzív a szexuális élet, de mindkét fél a saját félelmeivel van elfoglalva: „Kívánatos vagyok?”; „Mi van, ha mégis elhagy?”
A szorongó-elkerülő páros esetén a szorongó követeli a szexet, az elkerülő pedig kevésbé igényli. Ez viszonylag kevés szexet és kevés megelégedést eredményez.
A biztonságos-bizonytalan kapcsolatban gyakrabban a biztonságos irányba mozdul el a szexuális élet, ami mindenképp bizakodásra ad okot.
Az előadónő kiemelte, hogy a hagyományos párterápiás felfogásmód szerint a szexuális diszfunkciók a megoldatlan párkapcsolati problémákban gyökereznek, s ezek feloldásával a libidócsökkenés is elmúlik. Ez azonban nem helytálló, mert
„A párkapcsolat javulása önmagában nem hozza a szexuális élet javulását!”
Baráték a terápia során a modern EFT módszerét alkalmazzák, melynek lényege a párhuzamosság. A biztonságos kötődés helyreállítása és a szexuális zavarok kezelése együttesen zajlik.
A tartós javulás érdekében fontos tehát, hogy a párterápia keretein belül, a szexterápiás intervenciók mellett, a biztonságos kötődés helyreállítását célzó technikákat is alkalmazzanak a szakemberek.
