„Mi az érzelmi intelligencia? Az, hogy nem leszek azonnal depressziós önmagamtól. Képes vagyok szemügyre venni magam és az engem körülvevő világot, és a mások szemével is képes vagyok látni, nem csak a sajátommal” – így összegzi Vekerdy Tamás pszichológus azt az összetett, mégis kicsit megfoghatatlan készséget, ami azt befolyásolja, hogyan kezeljük viselkedésünket, hogyan navigáljuk magunkat a társas helyzetekben, és milyen személyes döntéseket hozunk a pozitív eredményekért.

Érzelmi intelligenciánk egész életünk során változik, kontrollálható, szinten tartható és egyaránt fejleszthető pozitív vagy negatív irányba. Magától értetődő, hogy fejlett érzelmi képességű, érzelmileg rátermettebb egyéneknek jóval nagyobb az esélye a sikeres, megelégedett életre, mert elsajátították azokat a lelki szokásokat, amelyek segítségével teljesítőképességük növelhető, ezáltal kevésbé stresszesek, jobb az egészségük, boldogabbak, így munkájukra is jobban tudnak koncentrálni.

Az EQ-t alkotó tényezők csírái mindenkiben megvannak, de a nők általánosan az érzelmi intelligencia tekintetében magasabb értékeket érnek el, mint a férfiak. Ennek evolúciós okai lehetnek: a nők jobban önmonitorozzák saját és mások érzelmeit is. Az érzelmi intelligencia legjobban a művészetekben fejlődik. Kutatások kimutatták, hogy azok az iskolák, amelyek a „gyerekekből indulnak ki” (és nem a tantárgyakból), nagy helyet adnak a művészeteknek, és ezzel érzelmet is nevelnek, nem csak értelmet. A kilencvenes évek elején végeztek egy felmérést, amelyben azt vizsgálták, milyen tényezők befolyásolják azt, hogy megálljuk-e helyünket az életben felnőttként. A kutatásból kiderült, hogy az iskolában megszerzett ismeretek, az értelmi intelligencia, vagyis az IQ korántsem az egész életre szóló boldogulás záloga. (Fontos megjegyezni, hogy az iskolában megtanult tananyag csupán 20 százalékban befolyásolja az életben való helytállást, a többi 80 százalék lényeges eleme az érzelmi intelligencia, amire sajnos egyre kevesebb hangsúlyt fektetnek az intézményekben.)

EQ a kapcsolatainkban

Felnőttkori érzelmi intelligenciánk nagymértékben gyermekkorunk, neveltetésünk hozadéka. A családnak nagyon fontos szerepe és felelőssége van abban, hogyan formálja érzelmileg a gyereket. Lényeges, hogy a gyermekeknél mielőbb megkezdjék a szülők az EQ-fejlesztést, mert ők is kerülhetnek naponta olyan szokatlan vagy számukra váratlan élethelyzetbe, ahol nagy hasznát vehetik. A szülők válása, egy kistestvér érkezése, az óvoda elkezdése vagy az egyik nagyszülő halála megviselheti a kicsi lelkivilágát. Persze mindenre nem lehet őket felkészíteni, de az érzelmi intelligencia fejlesztésével sokat tehetünk azért, hogy minél jobban fogadják ezeket a helyzeteket.

Az, ha a gyereket születése után gyakran kézbe veszik, illetve ha az anyával tudja tölteni első napjait, nagyban segíti a korai anya-gyermek kötődés kialakulását. Ez a szoros kapcsolat alapozza meg a későbbi érzelmi fejlődést, így a kreativitás fejlődését is. A kreativitás arról szól, hogy a gyermek mennyire meri a járt utat a járatlanra felcserélni. Ahhoz azonban, hogy kellő bátorsággal rendelkezzen már, csecsemőkorban meg kell tapasztalnia, hogy „adnak a szavára”, azaz reagálnak a jelzéseire. Nemcsak a kreativitás, hanem az empátiás készség is erre a meleg anya-gyermek kapcsolatra vezethető vissza.

A tinédzserekben előbb-utóbb akaratlanul is felmerül a boldogság kérdése, de ha nem fejlődik az érzelmi intelligencia, a belső bizonytalanságok az idő múlásával egyre fokozódnak. Ennek egyik összetevője az, hogy nem tudjuk kezelni az érzelmi szituációkat, a kudarcok halmozódnak, emiatt az önértékelés csökken, és nagyobb lesz a szeretetéhség. Ha alacsony érzelmi intelligenciáról beszélünk, akkor az érzelmek megélése, kimondása, majd felvállalása elől való menekülésre gondolunk.

Hogyan fejlesztheted?

Manapság az emberek mindent megtesznek jó fizikai közérzetükért, nem sajnálják a pénzt és az időt testi állapotuk karbantartására, szívesen elmennek egy-egy wellnesskúrára, ugyanakkor a belső harmóniáért, a kapcsolatok ápolásáért csak keveset tesznek.

Pedig környezeteden, családodon kívül te magad is nagy hatással lehetsz arra, hogy érzelmi intelligenciád milyen irányba fejlődik. Biztosan hallottál már arról, hogyan fejlesztheted az érzelmi tisztánlátásodat, csak maximum nem tudtál róla, hogy ezekkel a módszerekkel egy nagyon fontos készséget gyakorolsz. De mik is ezek a módszerek?

  1. Ismerd meg magad!

Érdemes fejlesztened a tudatosságotad. Válaszolj őszintén: Miért viselkedsz úgy, ahogy szoktál? Tudod erre a választ? Nem árt elmélyülni néha a lelked bugyraiban, hogy kellően fejleszthesd az érzelmi intelligenciádat, és ezáltal talán sikeresebb, de mindenképpen öntudatosabb életet élhess.

2.Tudd kezelni az érzelmeket!

Vizsgáld meg az érzelmi állapotodat különböző szituációkban, valamint kérdezz meg másokat, ők hogy érzik magukat, majd figyelj értően a válaszokra. Amikor másokat hallgatsz, legyél jelen, valóban figyelj, jegyezz meg részleteket, kérdezz vissza, hiszen ezáltal jobban rá tudsz másokra hangolódni.

De kérdezted már meg te saját magadtól, hogy VALÓJÁBAN hogy érzed magad? A magas EQ egyik előfeltétele, hogy ismerd az érzéseid, és tudj velük bánni, mindig tudd azonosítani a szituációnak megfelelő érzelmet.

Ismerd fel, hogy milyen érzelmek vezérelnek!

  1. Fejleszd az empátiád!

Lépj bele mások cipőjébe, és érezd át azokat a dolgokat, amiket ők; amik számukra fontosak! Ne csak a saját szemszögedből értelmezd a világot, hiszen a világ annál sokkal színesebb, hogy csak egyetlen egy nézőpont zárná sablonba.

  1. Figyelj a kommunikációdra!

Kommunikálj körültekintően, és figyelj a gesztusaidra is, ne csak a szavaid tartalmára. Legyél nyitott másokra és mások véleményére, valamint építkezz a kritikáikból! A problémákat igyekezz konszenzussal megoldani, és lásd minden helyzetben a lehetőséget egy jobb megoldásra, valamint másokat is bátoríts erre.

Minden embernek joga van ahhoz, hogy eldöntse, milyen irányban fejleszti érzelmi intelligenciáját, de tudnunk kell, hogy mindig annyi szeretetet, megbecsülést és tiszteletet kapunk másoktól, amennyit önmagunknak adunk.

Felhasznált irodalom: Kerner T. (2011): Sziklaszilárd önbecsülés. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest. Matthews, A. (2002): Hallgass a szívedre. Varázsládika kiadó, Budapest.

•••

Modern kori önsorsrontás: az önbizalomhiány

A Mindset december 5-én különleges konferenciaestet szervez. A rendezvényen első előadóként szakújságírónkat, Illés Eszter szexuálpszichológust hallhatjuk az önbizalom és szexualitás kapcsolatáról. Ezt követi dr. Almási Kitti előadása az önbizalomhiány mögött meghúzódó pszichológiai tényezőkről, majd pedig Budapest egyetlen állandó pszichológiai kerekasztala (Orvos-Tóth Noémi, Kozma-Vízkeleti Dániel, Forgács Attila, Kun Ágota) is bekapcsolódik, akik értékes gondolataikkal teszik teljessé az estét.  Az esemény Facebook eventje itt található. Jegyvásárlás az online közvetítésre ezen a linken érhető el.