Abban egyetérthetünk, hogy számos tulajdonságtól lehet valaki jó ember az ismerősei, a családja vagy a barátai szemében. Lehet ez az empátia, a türelem, a nyílt kommunikáció, az asszertivitás, de akár a hevesség, sőt sok esetben a nehézségeket okozó egyediség is. De mi a helyzet akkor, ha nem szubjektív szempontokat nézünk, hanem univerzálisan szeretnénk definiálni a „jó ember” fogalmát? Egyáltalán lehetséges ez? Nos, egy idei kutatás szerint igen! 

Mégpedig három, könnyen leírható jellemzőn keresztül. Mivel azt már tudjuk, mi a bűvös hármas a rossz tulajdonságok terén, a pennsylvaniai egyetem pszichológuscsapata most arra volt kíváncsi, hogy milyen erényei vannak azoknak, akiket a környezetük a legjobbnak ítél. Ehhez egy 1518 fős kutatást végeztek el különböző személyiségtesztek segítségével, a végeredmény pedig okozott némi meglepetést. Ugyanis

egyértelműen kimutatták, hogy nem egy, nem kettő, hanem három személyiségvonás áll szoros kapcsolatban azzal, hogy valaki jó ember-e a környezete szemében.

Emberség

Az első ilyen tulajdonság az emberség lett (angolul „humanism”-ként szerepel a leírásban). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kutatásban szereplő „legjobb emberek” értékelték és tisztelték leginkább a körülöttük lévőket. Ezek a vizsgálati személyek nem ítélkeztek (még magukban sem), nem sorolták magukat hierarchikus viszonyba az őket körülvevőkkel és egyenlőként kezeltek mindenkit.

Kölcsönösség

A második tulajdonság a kölcsönösség lett (angolul kantism), vagyis az, hogy másokkal milyen céllal barátkozunk, ismerkedünk. A kísérlet szerint az igazán jó emberek a kapcsolataikért vannak együtt és törődnek másokkal, nem pedig eszközként használják őket a saját céljaik elérésére. Ezt korrektségnek, kölcsönös tiszteletadásnak is nevezhetjük.

Emberiségbe vetett hit

A harmadik tulajdonság a hit (faith) lett, de nem a klasszikus vallásos értelemben. Sokkal inkább az emberiségbe vetett, nem naiv hitről van szó. E szerint akkor leszünk igazán jók mások szemében (és a sajátunkban), ha elhisszük, hogy mindenkiben van valami pozitív – még akkor is, ha nehéz ilyen perspektívából szemlélnünk a dolgokat. És ami ennél is fontosabb: ha meggyőződésünk, hogy minden egyes embernek van elég befolyása és ereje, hogy változtasson a környezetén.

Hogy kik rendelkeztek a leginkább ezekkel a tulajdonságokkal? A vizsgálat szerint a nők, a spirituális beállítottságú résztvevők és azok, akiknek boldog gyermekkoruk volt, taroltak a kísérletben. A pszichológusok arra is rájöttek, hogy az élen járó „jó emberek” többnyire tudatosak, autonómok és nagyon is életrevalók. Természetesen a legjobb tulajdonságok közé bekerült még az empátia, a kedvesség és a nyitottság is.

Azok, akik rendelkeznek a kutatásban bemutatott tulajdonságokkal, bizonyítottan elégedettebbek az életükkel. Kiegyensúlyozottabb egyéniségek, nincs szükségük annyi külső megerősítésre, mint másoknak.

Abban, hogy valakit jónak látunk-e, kulcstényező az empátia.

A jóság árnyoldala 

De nem minden arany, ami fénylik! Akármennyire is örömteli birtokolni ezeket a tulajdonságokat, jónak lenni nem egyenlő a tökéletes élettel, sőt! A kutatás arról is beszámolt, hogy az ilyen emberek több bűntudatot élnek meg, és kevésbé hiszik el, hogy megérdemlik a boldogságot vagy a sikereket. Ami pedig még jobban beárnyékolja a képet, az a kutatók által mindenható felelősségtudatnak (omnipotent responsibility) elnevezett tényező. A jó emberek ugyanis hajlamosak túlzottan aggódni a körülöttük lévőkért, és túl sok gondot vesznek a vállukra akkor is, amikor erre semmi szükség – ez pedig sebezhetőséghez vezethet.

A vizsgálatban résztvevő pszichológusok megjegyezték, hogy a Light Triadot, tehát a jóság hármasát birtokló személyek erősebben tudnak szeretni és kötődni, így könnyebben kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyben ők sérülnek. Ez sajnos nem meglepő.

Nincs fekete-fehér

Természetesen ez közel sem jelenti azt, hogy aki jó, az a végén törvényszerűen rosszul jár! Egy személyiség ennél sokkal összetettebb, hiszen mindenkiben ott a rossz és a jó is. Önismereti szempontból azonban mindenképpen pozitív, ha tudjuk, milyen mértékben van meg bennünk ez a hármas tulajdonságcsoport. Ezért (is) javasolt kitölteni a Light Triad-tesztet, és gondolkodni magunkon, valamint az énünk és a környezetünk kölcsönhatásain.

 

Felhasznált irodalom:  Kaufman, S. B. et. Al. (2019) The Light vs. Dark Triad of Personality: Contrasting Two Very Different Profiles of Human Nature. Front. Psychol; 10:467. Paulhus, D. & Williams, K. M. (2002) The Dark Triad of Personality: Narcissism, Machiavellianism, and Psychopathy. Journal of Research in Personality; 36(6): 556-563.