Miért fontos megérteni az érzelmeinket?

Huszonnégy óra leforgása alatt az érzelmek széles skáláját élhetjük meg: érezhetünk szeretetet, hálát, elégedettséget, érdeklődést, majd egyik pillanatról a másikra a harmónia aggodalommá, a jóllét csalódottsággá, az izgatottság pedig kiüresedéssé válhat. Mitől függ, hogyan befolyásolható és mit jelez, amit aktuálisan érzünk? Cikkünkből kiderül.

Első lépés: Fekete-fehér helyett gondolkodjunk színesben

Az érzelmek elősegítik, hogy egy adott helyzetben adaptívan reagáljunk. Ha megtanuljuk megfelelően értelmezni ezeket az impulzusokat, könnyebben megérthetjük a bennünk, illetve a körülöttünk zajló eseményeket is. Elsőként az arckifejezés-felismerést kutató amerikai pszichológus, Paul Ekman bizonyította be, hogy a hét alapérzelem, melyek az öröm, a harag, a meglepetés, az undor, a szomorúság, a félelem és a megvetés, kultúrától függetlenül a világ minden táján jelen vannak. Ezeken túl azonban rengeteg további érzelmet azonosítottak azóta. Ennek ellenére a hétköznapokban a „Hogy vagy?” kérdésre leggyakrabban a „Jól” vagy a „Rosszul” válasszal felelünk. Érzelmeink azonban ennél sokkal szélesebb palettán helyezkednek el.

Az önreflexiós képesség fontos eleme érzelmi szókincsünk bővítése.

Kiszámíthatatlan helyzetek, kiszámítható érzelmek

Vannak olyan szituációk, például krízishelyzetek, amelyek során jelentősen megváltozhat a viselkedésünk. Ilyenkor általában olyan érzelmek irányítanak bennünket, amelyek hirtelen, váratlanul jelentkeznek, és egyébként nem jellemzőek ránk: előfordulhat például, hogy egy tragikus hír hallatán ingerlékenyebbé, érzékenyebbé, impulzívabbá válunk. Mindezek természetes reakciók egy félelmet keltő, fenyegető helyzetben. Másrészt azonban a bizonytalan helyzetek felerősíthetik azokat a lelki működésmódokat, amelyek egyébként is jellemzőek ránk, viszont a hétköznapokban kevésbé érhetők tetten.

A rajzvizsgálati szakértők előszeretettel alkalmazzák az úgynevezett Projektív Grafomotoros Rajztesztet, melynek lényege, hogy a vizsgálati személynek becsukott szemmel kell öt percig szabadon firkálnia a lapra. Miután letelt az öt perc, további instrukciók következnek. A teszt elméleti alapfeltevése,

hogy a vizuális csatorna kizárásával hangsúlyosabbá és nyilvánvalóbbá válhatnak azok a belső folyamatok, amelyek eleve jellemzik a személyt, és ezek fognak felerősödve megjelenni a rajzlapon.

Ha valaki szorong, akkor a vonalvezetésén is bizonytalanság fog tükröződni, ha elfojtott düh van benne, akkor az ábrázolásmódjában is agresszió fog megjelenni, és így tovább. Ily módon a ki nem mondott, tudattalan érzelmek is hatással vannak ránk.

„Test nélkül nincs lélek.”

Antonio Damasio szomatikus marker hipotézise alapján bizonyos másodlagos érzelmeink korábbi emlékeink alapján zsigeri érzetekkel jeleznek nekünk arról, hogy egy adott cselekvés a múltban pozitív vagy negatív következménnyel járt-e. Ezekről sokszor nem tudunk tudatosan beszámolni, mégis olyan hasznos információról tájékoztatnak bennünket, melyek a védelmünket szolgálják.

Hasonlóképp működnek a különféle szerepeink is. Egyes helyzetek bizonyos korábbi eseményekre emlékeztetnek bennünket, ezért fogunk hasonlóan viselkedni, mint ahogyan azt akkor tettük, például áldozatként, vagy épp megmentőként. Vannak olyan húzóingerek, amelyek azt a működésmódot hívják elő, amelyet korábban egy hasonló helyzetben alkalmaztunk. Az automatikus reakciók hátterében általában valamilyen tudattalan késztetés vagy érzelem áll.

A tudatalatti mintáink felszínre hozásával képesek vagyunk tudatosan változtatni reakcióinkon, és adaptívabb megoldási stratégiákat dolgozhatunk ki azokra a helyzetekre, melyekben korábban kevésbé hatékonyan működtünk.