Bár az emberek minden életkorban hajlamosak az optimizmusra, a Journal of Experimental Psychology: General tanulmánya arról számol be, hogy ez különösen igaz a gyermekekre és egyre csökken a serdülőkor felé haladva. Ahogy idősebbek lesznek, a gyerekek többet tanulnak a negatív eredményekből, elveszítik hiperoptimizmusukat, és egyre realistábbá válnak.
A tanulmány vezető szerzője, Johanna Habicht, a Max Planck UCL Számítógépes Pszichiátriai és Öregedéskutató Központ és Wellcome Humán Képalkotó Eljárás Központ, UCL Queen Square Neurológiai Intézet munkatársa elmondta: "Megkértük a vizsgálatban résztvevőket, hogy játsszanak egy játékot, amiben különböző bolygókról kell kincseket gyűjteniük. Ehhez meg kellett tanulniuk a bolygók jó tulajdonságait, valamint azt is meg kellett becsülniük, hogy mennyi kincset fognak összegyűjteni a játék során."
"Az eredmények azt mutatták, hogy a kisgyerekek sokkal optimistábbak voltak, mint a serdülők. A fiatalok minden csoportjában jellemző volt az optimista torzítás, amit az mutat, hogy minden csoportban túlbecsülték, hogy végül mennyi kincset fognak keresni. A fiatalabb gyerekek azonban különösen hiperoptimisták voltak, mert úgy gondolták, hogy ők fogják a legtöbb kincset összegyűjteni." - mondta.
A vizsgálatban 108-an vettek részt: 8-9 éves gyerekek és 12-13, illetve 16-17 éves serdülők.
Hogy megértsék azokat a mechanizmusokat, amelyek ezt a hiperoptimizmust okozták a legkisebbeknél, a kutatók számítógépes modellezés segítségével elemezték, hogyan tanultak a résztvevők a játék során.
Dr. Hauser elmondta: "Matematikai modelleket alkalmaztunk, hogy elemezzük a résztvevők tanulását – ezek olyan algoritmusok, amik azt imitálják, hogy hogyan tanul az agy. Ezeket már sikeresen alkalmazzák ma a gépek tanulási algoritmusaiban. Ezeknek a módszereknek a segítségével kimutatható volt, hogy a gyerekek azért hiperoptimisták, mert sokkal kevesebbet tanulnak a rossz eredményekből.
Míg a kisebb gyerekek ugyanannyit tanulnak, mint a serdülők abból, ha valami jó történik, addig hajlamosak figyelmen kívül hagyni, ha a dolgok nem olyan jól alakulnak, mint remélték."
Dr. Hauser szerint ezek a mechanizmusok és az ebből fakadó hiperoptimizmus hasznos lehet a gyermekek számára, hogy ambiciózus célokat kövessenek és leküzdjék az útjuk során felmerülő akadályokat.
A hiperoptimizmus hiánya akár a depresszióhoz is hozzájárulhat. A korábbi tanulmányok szerint az optimizmus jótékony hatással lehet a mentális és fizikai egészségre, valamint a szakmai fejlődésre is.
"Tudjuk, hogy a depresszió gyakran serdülőkorban jelenik meg, pontosan abban az időszakban, amikor a rózsaszínű szemüveg elhalványul. Reméljük, hogy a jövőbeli kutatások fényt derítenek arra, hogy a hiperoptimizmus elvesztésében megfigyelhető fejlődési különbségek, összefüggésben lehetnek-e a mentális zavar megjelenésének kockázatával" – magyarázta Dr. Hauser.
Azért, hogy minél többen részt vehessenek az idegtudományi kutatásban, a tudósok kifejlesztettek egy Brain Explorer nevű okostelefonos alkalmazást, ami hasonló játékokat tartalmaz, mint amit a kutatásukban használtak. A játékokkal játszva bárki hozzájárulhat a mentális zavarok kialakulásának kutatásához.
Dr. Tobias Hauser a Max Planck UCL Számítógépes Pszichiátriai és Öregedéskutató Központ és Wellcome Humán Képalkotó Eljárás Központ, UCL Queen Square Neurológiai Intézet vezető kutatója kifejtette: "A Brain Explorer lehetővé teszi, hogy mindenki hozzájárulhasson a tudományos kutatáshoz úgy, hogy közben szórakoztató játékokat játszik a telefonján. Ez segít jobban megértenünk a mentális zavarok okait. Az alkalmazást bárki letöltheti és közreműködhet a kutatásban".
(A Brain Explorer angol nyelven letölthető az Apple vagy az Android app store-ból, illetve a brainexplorer.net oldalról.)
Forrás: neurosciencenews.com
