Miért nem tapossuk laposra? – A környezetvédelem, és ami mögötte van

„Mától külön gyűjtöm a PET palackokat és a narancslé dobozát. Holnap biciklivel megyek dolgozni. Hétvégén autó helyett vonattal látogatom meg a nagymamát.” Ismerős mondatok? Be is tartod őket? Utánajártunk, mit adhat hozzá a pszichológia a környezetvédelemhez. Neked mekkora az öko(pszicho)lógiai lábnyomod?

Mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, barátja vagy rokona, aki „bio”-nak vagy „zöld”-nek vallja magát, esetleg az egyre népszerűbb „vegán”-ok közé tartozik. Úgy tűnik, divatos lett a környezetünkkel és önmagunkkal foglalkozni, egészségesnek lenni kívül-belül. Ugyanakkor ha környezetünket figyeljük, nem látjuk ennek kézzel fogható eredményét. A gazdaság sok pénzt fordít a szelektív hulladékgyűjtésre, az újrahasznosításra, a szemétfeldolgozó üzemek installálására, valamint arra, hogy mozgásra buzdítsa az embereket. Egyre több bicikliút épül, ezzel is motiválva az autósokat a környezetbarát közlekedésre. Mégis szmogriadó szmogriadót követ, miközben üresek a bicikliutak, a szelektív kukák, a parkokban pedig emberek helyett csikkhegyeket találunk. Hogyan magyarázhatjuk ezt a pszichológia szemüvegén keresztül?

Tekintsünk a tágan értelmezett környezetvédelem fogalmára úgy, mint egy társadalmi normára. Norma alatt értjük a szabályok és elvárások olyan íratlan rendszerét, amely a csoporttagok interakciójából jön létre. Mit is jelent ez? Norma, ha átadjuk az idősebbeknek a helyünket a buszon, mert a testvérünktől így láttuk vagy a szüleink így tanították. Nincs írásban rögzítve, elmulasztásáért nem jár szankció vagy büntetés, mégis igyekszünk betartani.

Miért?

A csoport szabályrendszerének alkalmazása erősíti bennünk a csoporthoz tartozás érzését, kongruens lesz személyiségünkkel. Tehát ha átadod a helyed a buszon egy idősebb utasnak, a helyesen cselekvés érzése megerősíti benned az „udvarias” viselkedésedet, ezáltal énképed is pozitívabb lesz.

Ilyen értelemben a környezetvédelem cselekvéses megnyilvánulása ─ például a szelektív hulladékgyűjtés ─

egy norma viselkedésbeli tükröződéseként értelmezhető.

Tudatos környezetvédő vagy, ha szétválogatod a műanyagot és a papírt, ha kulacsban viszed a napi teádat és nem eldobható PET palackban, vagy ha a mosdóban csak egy papírtörlőbe törlöd a kezedet.

Ha nemcsak társadalmilag hasznos, de belülről is pozitív hatású, miért nem tudatosítjuk és alkalmazzuk minden nap?

A társadalmi normák két főbb módon alakulhatnak ki. Egyrészt létrejöhetnek a csoport vezetője által, tehát ha például az állam ösztönöz minket rá. Másrészt eredhetnek a csoport előtörténetéből is, mint egy szokás. Azokban az országokban, ahol a környezetvédelemnek hagyománya és gyökerei vannak, jobban működik az íratlan rendszer, nincs szükség büntetésekre, bírságokra ennek elmulasztásáért. Ezzel ellentétben az olyan országokban, mint Magyarország, ahol se hagyomány, se szankció nem áll mögötte, nehezebben épül be a köztudatba ez a norma.

Társas serkentés – Társas lazsálás (Ringelmann, 1913)

Érdemes megfigyelnünk a környezetvédelem társas aspektusait is. Persze mindenki egyénileg dönt, de nem mindegy milyen példákat hoz magával, milyen környezetben éli mindennapjait. A társas serkentés és lazsálás fogalma azt magyarázza,

miként hat mások jelenléte az egyéni teljesítményünkre.

Ringelmann modellje szerint mások jelenléte megnövelheti, de le is csökkentheti az izgalmi szintünket, annak függvényében, hogy egyéni teljesítményünket értékelik-e vagy sem. Az elmélet szerint az egyszerű feladatoknál mások jelenléte növeli az izgalmi szintünket és a teljesítményünket is.

Együtt könnyebb

Ha a modellkövetés pozitív hatását félretesszük, mások jelenléte önmagában is segíthet a „zöldebb” szokások elsajátításában. Gondoljunk csak arra: amikor egy társasházban élők közösen gyűjtik szelektíven a hulladékot, esetleg egy autóval járnak munkába az a legtöbb lakót hasonló életformára sarkallja, ezzel szemben, ha mások sem használják a szelektív hulladékgyűjtőt felvetődik bennünk: mi minek tegyük, ugye?

A közös célok esetén ─ például egy fenntarthatóbb élettér kialakítása ─ gyakran megfigyelhetjük a felelősség megoszlását. Minél többen tartozunk a csoportba, a célért való törekvés felelőssége annál több személyre hárul. Különösen érvényes ez, ha egy egyetemes célt tűzünk ki magunk elé, ami minden embert érint. Gyakran hallani, hogy egy eldobott zacskó nem számít, vagy egy ember pazarlása semmi, ha a világ összes lakóját nézzük. Ilyenkor nem érezzük egyéni felelősségünket, mert a cél távoli és beláthatatlan méretű.

Hol lehet itt a pszichológiai csavar?

Ha az emberek közösségére egy jól működő és hatékony csapatként gondolunk, ahol a tagok távoli víziója egy élhető környezet, az oda vezető út pedig a környezetvédelem projektje, beszélnünk kell a megosztott mentális modell fogalmáról. (Cannon-Bowers és Salas, 1999)

A megosztott mentális modell magába foglalja a tagok közös tudását a körülményekről, az elvárásokról, a feladatokról, azok lépéseiről, az egyes csoporttagok szerepéről, a felelősségéről.

Egyfajta kollektív tudásbázist biztosít a tagok számára.

Közös kiindulópontként funkcionál, segítségével a csoport közös elvárásokat fogalmazhat meg, koordinált működésre, gyorsabb információfeldolgozásra képes, és cselekvését a feladat elvárásaihoz igazíthatja.

Ha tehát nem látjuk a fontosságát a feladatnak, nem érezzük a felelősség súlyát a saját vállunkon, ráadásul nem tudjuk a következményeket sem azonosítani, nem fogunk tudni hatékony csoportként együttműködni.

És itt kaphat nagy szerepet az oktatás. Az iskolarendszerben olyan alapvető normákat sajátítunk el, szokásokat teszünk magunkévá, melyek egész életünkben meghatározóak lesznek. Ha már gyermekként tudatosan működünk, még ha szabályok mentén és büntetések elkerülésével motiválva is, később egy-egy ilyen cselekvés szokásunkká alakulhat. Társadalmi szinten pedig beépülhet a normáink közé.

Amíg pedig a fiatal nemzedék jobb útra nem terel minket, hagyatkozhatnánk a szankciók motiváló hatására.

Nem véletlen, hogy az olaszok boldogan gyűjtenek szelektíven!

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://youtu.be/z-htXgkYeeE