Sok olyan helyzet alakul ki az úton, ahol egyébként civilizált emberek esnek egymásnak apróságnak tűnő vétségekért. A mutogatástól könnyen az ordibálásig, sőt, néha a verekedésig fajul egy-egy nézeteltérés. Olyan dolgokat teszünk, amiket korábban nem hittünk volna magunkról. Mi történik velünk a volán mögött? Kétrészes cikkünkben erről olvashatnak. Szekeres-Gaál Bence pszichológus írása.
Ha már vezetésről és pszichológiáról van szó, elég gyorsan előkerül az agresszió kérdésköre. Mivel a forgalmi dugók, a sürgető határidők és a néha nem túl empatikus sofőrtársak a vezetés velejárói, ezért meglehetősen könnyű kijönni a sodrunkból a volán mögött. Elég hozzá egy elénk bevágó autó, egy nagy fékezés, és máris borítékolva van a megemelkedett pulzusszám, dühvel fűszerezve. Nem kell hirtelenharagúnak lenni ahhoz, hogy egy ilyen helyzetben átkiabáljunk a másik sofőrhöz, vagy más módon tudtára adjuk érzéseinket. A volán mögött még
a legnyugodtabb emberből is előtörhet agresszív oldala.
Országúti őrjöngés
Hogy a dühöngve vezetés mennyire régi, és látványos jelenség, azt remekül érzékeleti, hogy a Disney már 1950-ben megörökítette Motor Mania címen. A pár perces rövidfilm főszereplője Goofy, akinek szabályosan kettéhasad az énje a volán mögé ülve. Gyalogosként egy végtelenül kedves és törvénytisztelő polgár, ám amint vezetni kezd, félelmetes átalakuláson megy keresztül: goromba, önző és meggondolatlan lesz.
Nagy valószínűséggel senkinek a személyisége nem fog ekkorát változni a vezetéstől, viszont maga a Road Rage-nek (Országúti Őrjöngés) keresztelt jelenség nagyon is valóságos. Road Rage kategóriába tartoznak azok az esetek, amikor egy közúti vitából verekedés lesz, amikor szándékosan elgázolnak valakit, vagy amikor fegyvert használnak egy másik sofőr ellen. Utóbbi már erős túlzásnak tűnhet, azonban az USA-ban elég sok precedens van rá, hogy valaki egy elmérgesedő vita közben előhúzta a kesztyűtartójában tárolt fegyverét és használta azt.
Szerencsére Road Rage-esetek aránylag ritkán fordulnak elő, és leginkább extremitásuk és médiavisszhangjuk miatt kapnak nagy figyelmet. Ezzel szemben az erőszak enyhébb formáit tartalmazó agresszív vezetés szinte mindennaposnak számít, viszont ugyanúgy lehet halálos kimenetelű is. Agresszív vezetésnek számít például valakinek közvetlenül a sarkában haladni, jelzés nélkül sávot váltani vagy bevágni valaki elé előzés közben. Azon túl, hogy ezek a manőverek már önmagukban rendkívül veszélyesek lehetnek,
hatalmas indulatot válthatnak ki a többi vezetőből,
ami aztán őket is meggondolatlan cselekvésre ösztönzi. Ez utóbbi tényt egy vizsgálat támasztja alá, mely során egész egyszerűen megkérdezték a sofőröket miért viselkednek erőszakosan az úton. A vezetők saját bevallásuk szerint akkor lettek agresszívak, ha úgy érezték vétettek ellenük, például bevágtak eléjük. Ez után vagy azért akarták megbüntetni a tettest, hogy az legközelebb ne tegyen ilyet, vagy csak meg akarták torolni az őket ért sérelmeket. Az összkép ennél azonban egy kicsit összetettebb.
Mi történik velünk a volán mögött?
Az elmúlt pár évtizedben a kutatók remekül elfoglalták magukat azzal, hogy megpróbálják kibogozni az agresszív vezetés mögött álló szálakat. Számos különböző tényezőt azonosítottak, melyek közül most a legfontosabb hatot mutatjuk be:
1. Személyiségjegyek: Igen, kézenfekvő, unalmas, de fontos megemlíteni, hiszen nem mindegy mennyire jellemző valakire mondjuk az impulzivitás általánosságban. Akire inkább, az várhatóan a volán mögött is impulzívabb lesz. A személyiségjegyek azonban nem magyarázzák meg teljes mértékben a jelenséget, mert aki impulzív az sem dühöng folyamatosan, és aki nyugodt az is elveszti a fejét időnként.
2. Külső események: Az sem meglepő, hogy kedélyállapotunkra jelentős hatást gyakorolnak olyan nem elhanyagolható külső körülmények, mint egy csigalassúsággal kecmergő kocsisor, melyekből meglehetősen sokkal találkozhatunk az úton. A vezetés közben felbukkanó indulatokban azonban az az egyik legérdekesebb szempont, hogy intenzitásukban nem igazán hasonlíthatók más közterületen produkált viselkedésekhez. Valóban gyakrabban futhatunk bele stresszorokba az úton, de ez még mindig nem magyarázat arra, hogy miért adunk ilyen erős reakciókat rájuk.
3. Kommunikáció: Ezen a területen végre közelebb kerülhetünk a kérdés megválaszolásához. Mint arra több szakember rámutat, vezetés közben meglehetősen kevés lehetőségünk van a többi sofőrrel kommunikálni. Hangszigetelt üvegbúrákban utazva
csak a legprimitívebb módokon tudunk üzenni egymásnak:
mutogatással, villogással és dudálással. Ezek pedig sokkal inkább alkalmasak az indulatok kifejezésére mint a bocsánatkérésre.
Cikkünk második részéből megtudhatják milyen tényezők miatt veszítjük még el könnyen a hidegvérünket a volán mögött. Ezen túl pár egyszerű ötletet is bemutatunk, mellyel több esélyünk van elkerülni az indulatkitöréseket.
•••
Belevágnál a jogsi megszerzésébe? Mi megtaláltuk Budapest egyik legjobb autósiskoláját, ahol most a Mindset Pszichológiára hivatkozva 20% kedvezményt kapsz a jogsid árára! Az Atilos Autósiskolánál családias környezetben, színvonalas oktatás mellett, korrekt oktatók várnak. Ha jelentkeznél vagy csak érdeklődsz, írj a részletekért e-mail címünkre: mindset@mindsetpszichologia.hu
