Stanley Milgram magyar származású amerikai szociálpszichológus legismertebb kísérlete – ami egyben a pszichológia ezen ágának egyik legfontosabb kísérlete is – a második világháború borzalmainak megfejtését tűzte ki célul maga elé. A Yale Egyetemen folytatott vizsgálatok eredményei – melyek 1963-ban láttak napvilágot – nem csak a tudományos körökben okoztak felfordulást. Azóta a kutatást több ízben megismételték, közép-európai mintán azonban csak most reprodukálták a kísérletet.

Milgram doktori tanulmányai során Solomon Asch kísérleteiben is részt vett asszisztensként, innen eredeztethető érdeklődése az emberi engedelmesség vizsgálata iránt. Tanára és saját korábbi eredményeit kívánta részletesebben tesztelni, így született meg a Milgram-kísérletként elhíresült vizsgálat terve, melynek fókuszában az emberi viselkedés változása állt.

Az Eichmann-per egyik legnagyobb visszhangot kiváltó részlete az elítélt náci háborús bűnös magyarázkodása volt, miszerint a szörnyűségeket parancsra tette, így nem tehető érte felelőssé sem. Ennek okán szükségessé vált megvizsgálni komolyabban az átlagember, a hatalom és az engedelmesség viszonyát.

A később komoly etikai kérdéseket felvető kísérlet hivatalosan a büntetés és tanulás viszonyát próbálta feltérképezni, valójában a hatalommal szembeni engedelmességet vizsgálta abban a szituációban, amikor a résztvevőktől olyat kérnek – hibás válasz esetén mérjen áramütést a beépített személyre –, ami morálisan elítélhető, és lelkiismeretükkel szögesen ellenkezik. Kollégái és ő maga is azt feltételezte, hogy csupán néhány esetben lesznek túlkapások, a szadizmusra alapvetően hajlamos személyek mérnek csak halálos áramütést a hibásan válaszoló másikra.

Tévedtek. A kísérleti személyek 65%-a büntetett a halálos, 450 voltos áramütéssel.

Megdőlni látszott tehát a feltételezés, miszerint csak az ideológiáktól vezérelt náci katonák lehettek képesek embertelen módon büntetni ártatlanokat, az amerikai átlagember is képes volt közvetlen hatalmi nyomásra ilyen cselekedetre.

De mi a helyzet a kommunista diktatúrák alól felszabadult poszt-szocialista országok polgáraival? A közép-európai helyzetet vizsgálták meg lengyel kutatók, akik hasonlóan szélsőséges eredménnyel zárták kísérletüket. A másik helységben lévő, de kivetítőn élő adásban jajveszékelő „tanulónak″ a kísérleti alanyaik 90%-a

halálos áramütést is hajlandó volt adni.

A meghátrálók háromszor gyakrabban tagadták meg a kísérletvezető utasításait, ha a szenvedő fél nő volt.

Úgy néz ki, hogy hiába telt el több mint 50 év az eredeti kísérlet óta, még mindig tud meglepetéssel szolgálni az emberi engedelmesség vizsgálata. Jelentős kérdéseket vet fel továbbra is maga a jelenség, miért és hogyan követjük a hatalom jelenlétében az utasításokat, hogyan befolyásolja történelmi múltunk tetteinket, továbbá hogy van-e valóban különbség a nemeket illetően. A kutatók további vizsgálatokat ígértek.

Dolinski, D., Grzyb, T., Folwarczny, M.,Grzybała, P., Krzyszycha, K.,  Martynowska, K., Trojanowski, J. (2017): Would You Deliver an Electric Shock in 2015? Obedience in the Experimental Paradigm Developed by Stanley Milgram in the 50 Years Following the Original Studies. Social Psychological and Personality Science, 1-7.