Nézed? Persze, hogy nézed! 2007-es debütálása óta az Agymenők sorozat az egyik legnépszerűbb sitcommá nőtte ki magát. Hétről hétre nézzük, ahogyan a zseniális Sheldon Cooper megtanul boldogulni a való világban, s próbál együtt élni azzal, hogy nem mindenki úgy gondolkozik, ahogyan ő. Az őrült tudós, aki másodpercek törtrésze alatt megold egy bonyolult matematikai problémát, de nem képes felismerni egy szarkasztikus megjegyzést. Szótárból sajátítja el a mandarin nyelvet, szárazföldön tanul úszni, ám már attól is kiborul, ha valaki az ő helyére ül a kanapén (akkor is, ha ő ott sincs). De vajon miért rajongunk az ilyen karakterekért? Mi az, amire a forgatókönyv írók építenek? Cikkünkből megtudhatjátok!
„Nem vagyok bolond. Édesanyám kivizsgáltatott.”
Túllépve Doctor Faustuson és Frankensteinen új zseni ideált kapott a hálás nézőközönség: a rendkívül intelligens, különc ember karakterét. Hiába okosabbak mindenkinél, megfizetik az árát, hiszen a hétköznapi élet során számos akadályba ütköznek. Felnézünk rájuk az eszük miatt, nevetünk rajtuk a különcségük miatt, miközben sajnáljuk is őket, mert nehezen tudnak beilleszkedni. Gondoljunk csak Dr. House-ra, Adrian Monkra vagy Sherlock Holmesra.
Mitől olyan különc Sheldon karaktere?
Christine Winston (2016) szerint ennek számos összetevője van:
Regresszív hajlama miatt gyakran érezhetjük azt, hogy egy férfi testébe bújt kisgyermekként viselkedik. Gondoljunk csak arra, miként toporzékol, amikor nem kapja meg, amit akar; hogyan játszik a kisvonatokkal, és mennyire ki kell szolgálni, amikor beteg. Egyedül az tud parancsolni neki, aki „anyáskodik” felette, máskülönben csak saját magára hallgat.
Christine szerint a karakter fontos összetevője az egocentrizmus és a nárcizmus. Mindenkinek el kell fogadnia, amit ő akar, állításait puszta tényként közli. Lenézi a legtöbb embert, s elvárja, hogy kiszolgálják, betartsák a szabályait. Úgy gondolja:
az intelligenciája isteni adomány,
s ebből fakadóan ez a típusú viselkedés teljesen természetes és elfogadható a részéről.
Az obszesszív-kompulzív hajlamai is szembetűnőek, számos kényszeres szokása van. Mindig háromszor kell kopognia, ha becsenget valahová, ugyanúgy kell felkerülniük a fára a karácsonyi díszeknek minden évben, s csak akkor hajlandó meginni egy csésze teát, amennyiben az az ő előírásainak megfelelően készült.
Mindezeken felül fóbiák és mentális problémák tárházára utaló jeleket láthatunk: ornitofóbia (kóros félelem a madaraktól), hypochondria (kóros félelem a betegségektől, s gyakori, téves betegségérzet), germofóbia (kóros félelem a bacilusoktól), aspergeres tünetek (mások iránti érdektelenség, zárkózottság, a szociális válaszkészség hiánya, a változások elfogadásának nehézsége). Problémás számára az érzelmek közlése és értelmezése, mind saját magán, mind egy másik emberen. Elhatárolódik a szexuális élettől, s azt is nehezen viseli el, ha valaki hozzáér.
Kreativitás
A kutatás szerint Sheldon személyiségének kulcsa a kreativitásban keresendő. Kaufman és Beghetto négy különböző típusú kreativitást különböztetett meg:
- Mini-C / experimentális kreativitás: új ötletek megalkotása és a tanulás folyamata során aktiválódik. A számunkra különleges és jelentőségteljes élmények, tapasztalatok, események, cselekedetek során jellemző.
- Little-C / hétköznapi kreativitás: olyan típusú kreativitás, amit a mindennapokban használunk, s amely a legtöbb emberben megvan. Képesek vagyunk a segítségével új ötleteket létrehozni. Nem ezekkel váltjuk meg a világot, csupán könnyebbé tesszük velük a magunk, valamint a környezetünk életét.
- Pro-C / professzionális kreativitás: olyan típusú kreativitás, melyet az emberek idő- és energia befektetéssel érnek el, s ezáltal képesek az érdeklődési körüknek megfelelő területhez érdemben hozzájárulni (pl.: zenészek, írók, tudósok).
- Big-C / rendkívüli kreativitás: olyan típusú kreativitás, amikor valaki korszakalkotó művet tud létrehozni az adott szakterületén belül (pl.: Beethoven, Dickens, Darwin).
Christine tanulmánya szerint Sheldon Cooper karakterében mind a négy típusú kreativitás fellelhető. Játszik a tereminen, feltalálta a három személyes sakkot, miközben egy önmaga által létrehozott ismeretterjesztő műsort vezet. Nem is beszélve arról, hogy fotografikus a memóriája, s fiatal kora ellenére szakmájának elismert tudósa.
Nem sok emberre jellemző a rendkívüli kreativitás, erre születni kell. Ám a karakterben a páratlan intelligencia esetlenséggel, segítségre szorulással párosul, s ez által belopja magát a szívünkbe. Szeretjük, hogy minden részben tanulhatunk tőle egy olyan szót vagy jelenséget, amitől elképednek a barátaink, ha ebédszünetben megemlítjük. Szeretjük, hogy annak ellenére, hogy számos negatív tulajdonsága, s szociális nehézsége van, képes barátokat gyűjteni maga mellé. S legfőképp, szeretjük, hogy azok a dolgok, melyeket mi unalmasnak, megszokottnak tartunk a hétköznapjainkban, egy olyan géniusznak, mint ő, fejtörést okoznak. Ez által mi is lehetőséget kapunk arra, hogy átkeretezzük a saját életünket, felértékeljük a mindennapjainkat, s egy időre mi is zseninek érezzük magunkat általa.
