Legtöbben emlékszünk gyermekkorunk legkedvesebb mesehőseire, és boldogan gondolunk vissza azokra az időkre, amikor mesével aludtunk el minden este. Cikkünk előző részében a meseolvasás gyerekekre gyakorolt jótékony hatásairól írtunk, most a mesék jelenkorba való átültetését helyezzük középpontba. Vajon hogyan fér bele felgyorsult napjainkba a mese? Bele kell-e, hogy férjen? Cikkünk második részéből kiderül.

Dr. Kádár Annamária elgondolásai alapján a mesék jótékony hatása, melyet a meseolvasással tudunk a gyermek fejlődési folyamataiban elérni, nem figyelhető meg, ha túl rövid az elbeszélés, illetve ha egyszerűen félbehagyjuk azt.

Minden mesei elemnek fontos rendeltetése van, melyet nem szabad felülírni

a saját hanyagságunkra hivatkozva. Hiszen a mesékben fellelhető szimbólumok is meghatározó szerepet töltenek be. A szimbólumok képekként csapódnak le, melyek által még jobban átélhetővé válnak a tapasztalandó érzelmek. Például a gonosz szereplők külsejének csúf ábrázolása a belső romlottságot testesíti meg. A félelmetes varázslények képviselik a gyermekek számára a szorongást, melyet le kell tudniuk győzni a belső jósággal, tiszta szívvel és kitartó elhatározással. Ezáltal

a mese teljesíti a hőn áhított katarzis bekövetkeztét a gyermeki szív számára.

Így maga a rege válik a közös öröm és élmény kiapadhatatlan forrásává. Hiszen a felolvasóhoz való érzelmi kötődést is erősíti, és ezáltal lelki táplálékot nyújt mindkettejük számára mind szépirodalmi, mind lelki szinten. Tehát kimondhatjuk, hogy inkább alkalmazzuk az „úgy jó, ahogy van” elvét.

Milyen jótékony hatása van még a mesehallgatásnak?

Azok a gyerekek például, akik gyakran részesülnek benne, inkább verbálisan vezetik le az agressziójukat. Míg akiket nem éri annyi mesei behatás, azokra inkább a tettleges agresszió választása a jellemző. Vagyis, az érzelmek verbális kifejezésének tanulásában is fontos szerepet tölt be ez a közös élmény.

Továbbá azok a gyermekek, akiknek sok mesét olvasnak, lényegesebben jobban teljesítenek társaiknál az iskolai tantárgyak tekintetében. Mivel ezen felolvasásból fakadó közös élmények lényeges kommunikációs folyamatok egységeiként tudnak funkcionálni, így a gyerekek számára a belső konfliktusok megoldásait is felkínálják az eltanult magatartásformák által. Tehát egy belső érzelmi válság szavakba öntéséhez is segítséget tud nyújtani, és szituációs gyakorlatként is definiálható a meseolvasás.

Mesés terápia vagy terápiás mese?

Vekerdy Tamás klinikai tapasztalatai is azt támasztják alá, hogy a korai gyermekkorban hallott fabulák még akár a késő kamaszkorig is elkísérik az utódot az életútján, és segíteni tudnak a felmerülő problémák feloldásában, valamint a külvilág felé történő közlési folyamatban. Milyen hasonló alapokra épül a meseterápia? A gyerekkori kedvenc mesék élethosszig kitartó hatásfokának tulajdonít megfejtendő mondanivalót. Az egyes emberek életének állomásai megegyeznek az általuk oly nagy becsben tartott mesehősök életének vagy történetének állomásaival. Ezáltal a kedvenc mese történetéből a felnőtt emberek társas konfliktusai is sokkal könnyebben feltárhatóak a terapeutai metaforikus boncolóasztalon.

Ha végigtekintünk a mesék jótékony hatásainak legördülő listáján, általánosságban azt vehetjük észre, hogy a felolvasóhoz való kötődés és a szereplők karakterei azok, amik a gyermeki szókincset és képzelőerőt segítik elő, továbbá az érzelmek verbális kimutatásának képességét tudják fejleszteni. Alapvetően megfigyelhető egy ösztönös mintakövetés minden egyes gyermek felcseperedése folyamán. A felnövésük során felbukkannak a tipikus maszkulin és feminin viselkedési formák eltanulásának szárnypróbálgatásai is. A kislányok például elkezdenek babázni, otthon felnőttesebb ruhadarabokban és körömcipőkben járkálni, ahogy az anyjuk is teszi. Ugyanilyen természetes folyamatként játszódik le a gyerekekben, hogy az előterjesztett mesei mintákat kövessék és leutánozzák. Évezredek óta bennünk él, hogy kövessük a normákat és ezáltal a társadalom fontos és megbecsült tagjai lehessünk, továbbá

teljesen tudattalanul átvesszük a szüleink és a példaképeink által előállított viselkedési mintákat.

S ki ne akarna gyerekként olyan lenni, mint a tökéletesség mintaoszlopai, vagyis a saját szülei.

A divat diktálhatja a gyermeknevelést?

Ne feledjük, hogy a mesék sem tekinthetők népi orvosságnak, hiszen bármennyi meseolvasás és közös játék ellenére is félrecsúszhat gyermekünk nevelése, ugyanakkor az olvasás teljes elhanyagolása mellett is cseperedhet a gyerek egészséges felnőtté. Nem ezen múlik minden, azonban egy erős lökést tud adni a gyermek fejlődési folyamataihoz és alapjainak rögzítéséhez, ezzel is megkönnyítve a későbbiek során a tanulási folyamatait, s ezáltal akár az életét is.

A meseolvasás sajnos már nem „divat”.  Hiába nem a divatot ajánlott követni, főképp a gyereknevelés terén, mégis ha az ötéves gyerek a kedvenc rajzfilmjével szeretné indítani a napot, akkor a szülő hajlamos neki nem ellentmondani. S mivel a rutinszerű rituálé kiveszni látszik a legtöbb családnál,

nagyon ajánlott megszűrni azon mesék tömkelegét, melyet a jövő generációja elé teszünk.

Bátran mondhatjuk, hogy a felsorolt elvek figyelembevételével kell, követve a modern kor vívmányait, animációs mesét is választani a gyerek számára. Ugyanis a gyermeki fejlődési fázisok slendrián módú elmismásolása végül úgyis meghozz az eredményét, és fordítva.

 

Felhasznált szakirodalom A mese pszichológiája: Mitől retteg a gyermek? Interjú dr. Kádár Annamária, pszichológus és egyetemi adjunktussal (2016). Lelki egyensúly a családban - boldog gyerek. Letöltve: 2018. február 1-én: http://netbutik.blog.hu/2016/05/11/a_mese_pszichologiaja_mitol_retteg_a_gyermek_interju_dr_kadar_annamaria_pszichologus_es_egyetemi_adj_566 Bene Nikolett (2016). Mese nélkül felnőni – Mikolasek Zsófia előadása Bakonysárkányon. Komárom-Esztergom Megye könyvtárosainak lapja, 6(4), 5. Győrffy László Jánosné (2013). A mese szerepe a gyerekek lelki fejlődésében. Tanító módszertani folyóirat, 51(4),16-18. Tóthné Erdei Gyöngyi (2006). A mese életfogytig tartó hatása. A Heves megyei könyvtárosok lapja,15 (4), 1-2.