Modern lehetőségeink a mentális zavarok kezelésére

A mentális zavarok száma világszerte növekvő tendenciát mutat, ami nagy terhet ró az egészségügyi, a szociális és a gazdasági ellátó rendszerekre egyaránt. A mentális zavarokkal küzdők ellátásának nehézségei Magyarországon is komoly kihívások elé állítják a szakma képviselőit és felhívják a figyelmet a modern korhoz igazodó, újabb megoldási lehetőségek szükségességére. 

Világszerte, így hazánkban is folyamatosan emelkedik a mentális zavarokkal küzdők száma, miközben a szakszerű pszichoterápiás és szakpszichológusi ellátás csak korlátozott mértékben elérhető. Polyák Katalin és Vizin Gabriella (az ELTE PPK Pszichológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszékének munkatársai) által 2021-ben publikált összefoglaló tanulmánya mentén utánajártunk, milyen előremutató lehetőségeink vannak a helyzet kezelésére.

Sok esetben nincs lehetőség teljeskörű, egyénre szabott, komplex pszichoterápás ellátásra, illetve a legtöbb intézményben, gyakran a magánellátásban dolgozó szakembereknél is hosszú várólistákkal szembesülünk. Ezért elengedhetetlen az előremutató szemléletmódok, modellek és konkrét stratégiák fejlesztése és alkalmazása. 

Ezt a célt hivatott szolgálni a lépcsőzetes ellátási modell, amelynek:

1. első fokát az edukáció, az ismeretek széles körű átadása, a hatékony orvosi és szakmai kommunikáció képviseli

2. ezt követi az alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók alkalmazása, amelyekkel hatékonyan kezelhető az enyhe és közepesen súlyos szorongás és depresszió, valamint a testi betegségeket kísérő lelki problémák nagy része.

3. A következő szintet a rövid pszichoterápiás folyamatok

4. a legfelső szintet pedig a mély, feltáró pszichoterápiák képviselik.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A pszichés problémákkal küzdők és a lelki folyamatok iránt érdeklődők számára napjainkban már számos, viszonylag könnyen elérhető információforrás áll rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik az alapvető ismeretek elsajátítását, a testi és lelki egészség fejlesztését segítő szemléletmódokat, technikákat.

Mire érdemes figyelni az ismeretszerzés során?

Fontos, hogy hiteles forrásokat használjunk, megfontoltan, szükség szerint szakemberrel egyeztetve alkalmazzuk a számunkra hasznosnak tűnő ajánlásokat. Az ismeretek bővítését, illetve az edukációt lehetővé tevő források a pszichológiai témájú önsegítő könyvek, nyomtatott és online formában megjelenő szaklapok, szakmai kiadványok, előadások, workshopok.

A testi és lelki zavarok és betegségek egyedi jellege mellett számos közös sajátosság is igazolt, a közös jellemzők mentén pedig az orvostudomány és a pszichológia tudománya is kidolgozott különböző protokollokat, amelyek alapjai könnyen elsajátíthatók.

Az alacsony intenzitás nem a szolgáltatás minőségére és hatékonyságra utal, hanem arra, hogy az ajánlott módszerek, technikák és gyakorlatok átadásához és megtanulásához nincs szükség hosszabb tanácsadói vagy pszichoterápiás folyamatra. Néhány alkalmas, rövidebb konzultáció után is sikerrel alkalmazhatóak, és jelentős mértékben hozzájárulnak a krónikus betegséggel, enyhe vagy középsúlyos depresszióval és szorongásos zavarokkal küzdő személyek állapotjavulásához.

Az alacsony intenzitású intervenciók során a terapeuta végig bátorító, támogató szerepben marad, a hangsúly az önsegítésen alapuló technikákon van, ezért a szolgáltatást – a pszichoterapeutákon és szakpszichológusokon kívül – háziorvosok és más egészségügyi vagy szociális területen dolgozó szakemberek is végezhetik.

A leggyakrabban alkalmazott, kognitív viselkedésterápián alapuló alacsony intenzitású pszichológiai beavatkozások az alábbi fő elemekből állnak: 

• Állapotfelmérés.
• Tájékoztatás, ismeretek átadása az érintett személy számára a problémáiról, azok hátteréről, a kezelés lehetőségeiről.
• A diszfunkcionális gondolatok, hiedelmek és elvárások kezelése (például átkeretezéssel, nézőpontváltással, átalakítással).
• Az elkerülő magatartásformák kiküszöbölése.
• Feszültségcsökkentő technikák (légzőgyakorlatok, relaxációs gyakorlatok) alkalmazása.
• A visszaesés megelőzését szolgáló stratégiák kialakítása.

A segítő szakember nyitott kérdésekkel segíti a klienst abban, hogy tudatosítsa a gondolatait, a rá jellemző gondolkodási hibákat és torzításokat (úgymint a túláltalánosítást, a katasztrófizálást, a mindent vagy semmit típusú gondolkodást). Illetve segíti a klienst abban is, hogy megértse a negatív gondolatai, a testi tünetei és az érzelmei közötti összefüggéséket, valamint segítséget nyújt a reálisabb gondolatok megfogalmazásában is.

Az internetalapú pszichológiai beavatkozások szintén jótékony hatásúak lehetnek az enyhe vagy közepesen erős pszichés problémák (pl.: depresszió) esetében. Videó alapú, online ülések, e-mail, chat, interaktív önsegítő feladatok, virtuális valóság nyújtotta lehetőségek és számítógépes játékok használatával számos megküzdést segítő pszichológiai stratégiát el lehet elsajátítani.

Emlékeztető, visszajelző, megerősítő funkciót betöltő applikációk alkalmazásával, bátorító, biztató üzenetekkel, valamint a tünetek megfigyelését, a feladatok végzését és annak hatásait rögzítő érzékelőkkel lehet segíteni az előremutató fejlődést, a pozitív irányú változások beépülését.

Fontos azonban e módszerek korlátaira, az esetleges veszélyeire is fokozott figyelemmel lenni, hiszen nem helyettesítik és nem tudják kiváltani a súlyosabb esetek hatékony kezeléséhez elengedhetetlenül szükséges, megfelelő szakmai színvonalú diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat.

Összességében elmondható, hogy érdemes törekedni az alacsony intenzitású pszichológiai beavatkozások minél szélesebb körű elérhetővé tételére, mivel kisebb költséggel járnak és csökkentik a magasan képzett szakemberek leterheltségét. Jótékony hatásuk igazolt az enyhébb és közepesen erős pszichés tünetek, valamint a testi betegségekhez társuló pszichés zavarok kezelése terén.