Mosoly és nevetés – avagy vitalitásunk fejlesztői

Emberi létezésünk egyik legősibb és elválaszthatatlan jelensége a nevetés. Egyéni különbségeket láthatunk a jókedv és az öröm kifejezésében, azonban abban mindannyian egyetérthetünk, hogy egy nevetés sokszor gyógyító erővel bír. Hogyan hat testünkre és elménkre a nevetés? Mi a nevetés leglényegesebb aspektusa? Cikkünkből kiderül.

A pszichológusok jelenleg az emberi érzelmek világáról úgy vélekednek, mint egy nem teljes mértékben kiismerhető univerzumról. Természetesen megkülönböztetünk alapérzelmeket, azonban azokon túltekintve érzelmeink árnyalatai és megnyilvánulási formái mind a kiváltó ingertől, személyiségünktől, környezetünktől és még számos egyéb tényezőtől is függnek. Paul Ekman, amerikai pszichológus munkássága alapján a következő hét alapérzelmet különböztetjük meg: öröm, szomorúság, félelem, harag, meglepődés, undor és megvetés.

A pozitív érzelmek életminőségünkre, testi és mentális egészségünkre gyakorolt jótékony hatása megkérdőjelezhetetlen. Továbbá már számos kutatás által bizonyított, hogy azok az emberek, akik tartós, magas szintű szubjektív jóllétről, mint pozitív lelki egészségről, vitalitásról számolnak be, jobb testi egészségi állapottal rendelkeznek, ritkábban betegek és magasabb életkort élnek meg.

A nevetés ereje

Vitalitásgenerátoroknak olyan képességeinket tekintjük, amelyek hozzájárulnak életerőnk fokozódásához, életkedvünk erősödéséhez, ezáltal pozitív lelki egészségünk megőrzéséhez. A generátorok sokaságából egyet kiragadva, az életderűt ismertetjük részletesebben cikkünkben. Az életderű megjelenéséhez több ingerforrást is köthetünk, ezek többek között a mosoly, a nevetés, a vicc, a humor és az optimizmus.

A mosoly és a nevetés genetikailag kódolt, mélyen ösztöngerjedésű emberi érzelemkifejező és kommunikációs jelenség. A nevetés megnyilvánulását tekintve szaggatott légzésforma, a gégefőben kialakuló peremhangok kiáramlása, mely áttöri a hangszalagok zárlatát. Artikulált hangjai magukban hordozzák a magánhangzók sokaságát, a kitörő hangok pedig változatos, egyénenként eltérő mintázatot vehetnek fel. Mindössze a hangkiadás jellegzetességei alapján is egyértelművé válik számunkra, hogy a nevetés feszültséglevezető csatorna. A mosolyt és a nevetést az egyéni fejlődés szempontjából a legösztönösebb és egyben legkülönlegesebb jelenségnek tekinthetjük, hiszen

az újszülött már az élete első 24 órájában képes a mosoly mimikai imitációjára, valamint a veleszületetten megjelenő érzelemkifejező arcmozgásainak bemutatására.

Már biztosan mindannyian átéltük az „érzelmi ragály” élményét. Ez a jelenség gyermekkortól van jelen életünkben, azonban nagyon hasonlít a korai anya-gyermek közötti érzelemkifejező interakciókra. Ez a jelenség egyrészt öntudatlan, spontán létrejövő szinkronizáció, másrészt a létrejött érzelmi kifejezések visszacsatolásai. A nevetés ragályos, de ez kizárólag emberi fenomén.

Mit kelt életre bennünk a nevetés?

A szervezetben a nevetés hatására bekövetkező változásokat két irányból közelíthetjük meg: egyrészt a nevetés folyamata mint cselekvés által létrejövő változások felől, másrészt a nevetéssel együtt járó érzelmi folyamat élettani változásai szempontjából.

A nevetés kulcsfontosságú vonása a légzésben rejlik.

Kedvező hatásának élettani magyarázatául szolgál, hogy a kilégzési szakaszban a légzés sokkal kedvezőbb, mint a zihálás esetében: a nyújtott kilégzés szívritmus-csökkentő, szorongásoldó hatással bír. Nevetés során az egész test izomzata működésbe lép valamilyen szinten, ezért a vérkeringésben is változás zajlik le. A vérkeringés intenzitásának fokozódása és a pozitív érzelmi állapot a vér összetételében is változásokat idéz elő: a stresszhormonok mennyisége csökken, míg az immunitást biztosító sejtek száma növekszik. Ennek köszönhetően a nevetésnek testi, és ezáltal mentális állapotunkra vonatkozóan is pozitív hatást tulajdoníthatunk.