Most megmondjuk, miért a spanyol a legegészségesebb nemzet 2019-ben!

A spanyolok lettek a világ legegészségesebb nemzete 2019-ben. A Bloomberg Healthiest Country Index felmérésében olyan tényezők szerepeltek, mint a várható életkor, a halálozási okok, az egészségi kockázatok, a környezeti hatások, valamint a mentális egészség. Vajon mi állhat a spanyolok első helyezése mögött? Miért élnek tovább, mint a legtöbb nemzet? A felmerülő kérdések lehetséges válaszairól, pszichológiai vonatkoztatásairól beszélgetett a Mindset Pszichológia újságírója Pilar García Fernándezzel, aki több mint harminc év pszichológusi tapasztalattal rendelkezik a spanyol fővárosban.

Spanyolország már az elmúlt években is elöl járt a világranglistán az egészséget, a várható életkort tekintve. Számos cikk íródott a témában, melyek közül néhány a pozitív eredmények mögötti okokat kutatja, mások pedig a kiemelkedő helyezés ellenére fennálló negatívumokat tárják fel. Mit gondol Ön, mi állhat a spanyolok 2019-es eredménye mögött?

Ahhoz, hogy lássuk, hogyan jutottunk el oda, ahol most vagyunk, a közelmúlt történelmét is érdemes figyelembe vennünk. Az 1975-ben véget érő diktatúra, illetve a katolikus egyház mélyreható befolyásának enyhülése óta rendkívüli fejlődésen ment keresztül Spanyolország. Jelentős eredményeket értünk el a nők egyenjogúságát illetően például. Míg én személyesen is tapasztaltam a lányokat és a nőket érintő, harminc évvel ezelőtti eltérő bánásmódot, napjainkra ez már csökkent. Ugyan Spanyolországban a családszerkezet még mindig kissé tradicionális, manapság ez már inkább egy támogató családi hátteret jelent. Ez abban is segít, hogy megfelelő szociális hálót építhessünk ki.

Mi, spanyolok rettentő sokat beszélgetünk barátokkal. Megbeszéljük az életünket, a problémáinkat, sok kapcsolatot építünk, ami óriási terhet vehet le a vállunkról, megkímélhet minket a túlzott stressztől.

A kiemelkedő eredmény mögött azonban nem pusztán a családi és a szociális háló bújik meg.

Miket említene még a szociális háló mellett, amik szintén pozitívan hatnak a mentális, illetve fizikai egészségi állapotra?

Itt említhetjük a kedvező klímát, a napsütéses órák számát. Azt, hogy a spanyolok közül sokan tartanak két-három órás szünetet a munkában délután, majd estefelé folytatják azt, így egy nyugodtabb, kevésbé sietős munkanapban lehet részük. A kiemelkedően működő egészségügy szintén az egyik oka annak, hogy ilyen helyezést értünk el a világranglistán.

A spanyol egészségügyben dolgozók nem csupán munkának, de hivatásnak is tekintik a betegek ellátását,

ami a betegek betegséghez, kezeléshez való hozzáállását is nagyban javítja. Sokszor látni akár idős néniket, bácsikat is hosszan, akár órákig sétálni az autópálya melletti járdákon, két település között. Ez is azért történik, mert az orvosok sok esetben a fizikai aktivitást, a gyaloglást javasolják az egészség fejlesztésére.

Tehát a mediterrán éghajlat, a nyugodtabb munkanap, a jól működő egészségügyi rendszer mind-mind hozzájárulhat a spanyolok egészségi állapotához. A La Voz de Galicia online spanyol hírlap egyik cikkében kiemeli a mediterrán étrend kardiovaszkuláris betegségeket csökkentő hatását is. Mit gondol Ön a mediterrán étrend szerepéről?

A mediterrán étrend valóban az egyik legegészségesebb a világon. A magas gyümölcs- és zöldségfogyasztás, olívaolaj, halak és más tengeri ételek, mint például a rák, a polip fogyasztása, a rendszeres tojásfogyasztás, a korlátozott vörös hús, illetve általánosságban a kisebb adagok fogyasztása sokat segítenek a megfelelő testsúly kialakításában is.

Ugyanakkor a korábban említett cikk azt is megemlíti, hogy manapság már csak a lakosság körülbelül negyvenöt százaléka fogyaszt mediterrán ételeket, ami aggodalomra adhat okot. Főleg a fiatalság miatti aggodalmát fejezi ki a cikk, hiszen az ő körükben gyakoribb a nem mediterrán étrend követése, valamint a dohányzás, az alkoholfogyasztás. Ön szerint van ok az aggodalomra, és „fordulhat a kocka”?

A fiatalság miatti aggodalom nem véletlen. Beszélhetünk itt akár az iskolai menzákon kapott ételekről, akár arról, hogy a szülőknek kevesebb ideje van az egészséges étrendre való odafigyelésre, vagy akár úgy általánosságban a gyerekre. Sok gyermek már 3-4 évesen iPaddel, iPhone-nal rohangál. A szülők olyankor félnek határokat meghúzni, attól tartva, hogy az traumatizálja a gyereket. Pedig az, hogy megmondom egy gyereknek, hogy „Nézd, itt játszhatsz, itt pedig nem!”, valójában nem traumatizáló hatású. Épp ellenkezőleg, kijelöli az egészséges határokat, amikre a gyereknek szüksége van.

A szülők már-már túlzott engedékenysége tehát vezethet ahhoz, hogy a gyermekek maguk sem tudják kijelölni a határaikat.

Természetesen ez nem csupán Spanyolországban jelenik meg, hanem máshol is. Az tehát, hogy a nevelésben nem a jövőre gondolunk, hanem csak a mostra, a máról holnapra, a spanyol állam politikájára is jellemző. Ahhoz, hogy ezt a kiemelkedő egészségi megtartsuk, ezen a politikán változtatni kell. A nevelésben nagyon fontos lenne időben cselekedni, a korai években kijelölni a határokat, és nem akkor, amikor már úgymond „késő”, és sokkal nehezebb változtatni, mint például tinédzser korban.

Ön tehát úgy tapasztalja a munkájában, hogy a szülők sokszor akkor fordulnak Önhöz, amikor már nehezebb a gyermek viselkedését, gondolkodásmódját változtatni?

Sokszor kérdezi a szülő tőlem, hogy „Most akkor mit csináljak ezzel a gyerekkel?”, és ilyenkor persze nincsen rá varázsszó, varázslat, ami azonnal hatna, amit talán ők várnak, főleg egy pszichológustól. Ha a gyermek már tizenhét éves, sokkal nehezebb nevelni, mint kisgyermek korában. Nem mondom, hogy lehetetlen, de mindenképp sokkal nagyobb erőfeszítéseket igényel, hogy változást érjünk el a viselkedésében.

Ha kisgyermek korában kijelöljük a határokat, akkor odafigyelünk a megfelelő, egészséges szokások kialakítására, és persze a minőségi együtt töltött időre, akkor később sok fejfájástól kímélhetjük meg magunkat szülőként.

A várható életkor már a 84 évet közelíti, 2040-re pedig azt jósolják, hogy Spanyolország lesz az élen, a 86 évet is megközelítve. Az El Diario hírlapban Ignacio Rosell preventív és közegészségügyi szakértőt idézik: „A várható élettartam azt takarja, hogy sok évet élünk, de azt nem feltétlenül jelenti, hogy jól élünk. Spanyolországban sok évet élünk, de az életünk utolsó évei nem igazán minőségi évek.” Ön mit gondol erről, valóban kevésbé tartalmasak az idősebb kori évek Spanyolországban?

Sajnos igen, az idősebbek, 65 év felettiek körében gyakori az életminőség csökkenése. Pszichológiai szempontól a magány és az egyedüllét konfúzióját említeném. Az emberek félnek az egyedülléttől, félnek attól, hogy egyedül maradnak, egyedül kell élniük. Pedig az egyedüllét nem feltétlenül jelent magányt. Főként, ha a kiterjedt szociális hálónkat is említjük. Attól, hogy egyedül kell élnünk, még nem feltétlenül leszünk magányosak is. Tudunk tartalmas életet élni annak ellenére, hogy egyedül is kell töltenünk időt. Az emberek nincsenek hozzászokva az egyedülléthez, és negatív jelentéssel párosítják.

Az egyedülléthez hozzá kell szokni, azt el kell fogadni, hogy mellette boldogan és tartalmasan élhessünk.

Persze ezen kívül az idős emberekre való odafigyelés, vigyázás, a megfelelő ellátásuk is lényeges nézőpont. Mivel Spanyolországban elöregedő társadalomban élünk, hangsúlyt kell fektetni az idősekre való odafigyelésre – hiszen mi is azok leszünk egyszer. Itt megint visszakanyarodtunk a jövőtervezésre, ami egy hiányosságunk nekünk, spanyoloknak, amit már korábban is említettem.

Ön szerint tehát a jövő tervezése, az évek tartalommal való megtöltése jelentené pszichológiai szempontból a sikert?

Nem is feltétlenül csak pszichológiai szempontból. Az, hogy nem csupán az „itt és most”-ra figyelünk, hanem a jövőre is, a gyermekeinket nem utólag próbáljuk nevelni, valamint megtanulunk egyedül lenni (anélkül hogy magányosak lennénk), alapvetően nemcsak pszichológiai, hanem természetesen fizikai egészségünkre is kihat. Nem lehet szétválasztani okokat, amik kizárólag testi vagy kizárólag mentális tüneteket okoznak. A fizikai és mentális egészségünk összefügg, így mindkettőre alaposan oda kell figyelnünk.