Előző cikkünkből megtudhattuk, hogyan gazdálkodjunk okosan az időnkkel, milyen szakaszokra bontható egy nap, mit jelent a „csúcs”, a „völgy” és a „feléledés” időszaka, és arra is fény derült, hogy a nap különböző szakaszai hogyan hatnak teljesítőképességünkre, kreativitásunkra, hangulatunkra és általános jóllétünkre. Mi a helyzet a sporttal? Változik-e a mozgás hatása az idő függvényében? A reggeli vagy a délutáni edzést válasszuk inkább? Cikkünkből kiderül.
Mielőtt kiválasztanánk, hogy a nap mely szakaszára is tervezzük be az edzést, elevenítsük fel a nap három szakaszát. Az első szakasz a „csúcs”, mely a délelőtti időszakot jelenti, körülbelül délig. Ilyenkor a legjobb a kognitív teljesítőképesség. Majd ezt követi a kora délutáni „völgy”, amikor csökken a hatékonyság és a motiváció, végül pedig késő délután egy újabb felemelkedés következik: nő a kreativitás, nyitottabbak leszünk új dolgokra és a hangulatunk is javul. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, milyen az életritmusunk, hiszen ez is befolyásolhatja, hogy ki mikor él át nagyobb flow-t tevékenység közben, vagy éppen mikor tud jobban teljesíteni. A korán kelők és az éjszakai baglyok között egy igen markáns különbség, hogy a „csúcs” és a „feléledés” időszaka felcserélődik. Természetesen mozgás esetén a mentális folyamatok mellett
figyelembe kell venni a test jelzéseit is, és alkalmazkodni kell azokhoz.
Korán reggel például még a szervezet is ébredezik, így hosszabb bemelegítés szükséges ahhoz, hogy az edzés ne végződjön sérüléssel. Az sem mindegy, mi a célunk az edzéssel. Nézzük tehát, hogy mi szól a reggeli edzés mellett és miért válasszuk a késő délutáni testmozgást.
Ki az ágyból! Induljon a nap egy jó kis edzéssel!
A reggeli edzést nekünk találták ki, ha szeretnénk:
- Fogyni. Reggel, felkelés után vércukorszintünk alacsonyabb, a mozgáshoz pedig energia, vércukor szükséges. Ha reggeli előtt edzünk, akkor az elraktározott zsírsejtek bontásából fogja a szervezet felhasználni az energiát. Természetesen érdemes némi energiát bevinni a reggeli edzés előtt is, elkerülve a rosszullétet.
- Javítani a hangulatunkon. Szinte minden mozgásforma, a nap bármely szakaszában javítja a hangulatot. Ha reggel végezzük, akkor viszont hatása egész napunkra kiterjed, és így élvezhetjük annak pozitív következményeit.
- Napi rutint kialakítani. A reggeli edzéssel könnyebben tudjuk magunkat tartani a rendszeres testmozgáshoz, mint a délutáni edzésekkel, így ha a cél a rendszeres testmozgás kialakítása, akkor a reggeli edzések segíthetnek ebben.
Zárjuk a napot mozgással!
A késő délutáni, esti edzést akkor válasszuk, ha szeretnénk:
- Elkerülni a sérüléseket. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a délutáni mozgás kevesebb sérüléssel jár, mint a reggeli. Ez azzal magyarázható, hogy délutánra a szervezet, az izmok és ízületek bemelegednek, rugalmasabbak, mint a reggeli órákban.
- Kihozni magunkból a legtöbbet. Elise Facer-Childs és Ronald Brandstaetter a Birmingham Egyetemről 121 sportolót vizsgálva azt találták, hogy a legjobb teljesítmény ébredés után tíz-tizenkét órával jelentkezik. Ebben az időintervallumban gyorsabban futnak, a tüdőkapacitásuk is nagyobb, a keringési rendszerük is jobban funkcionál, így több oxigént és tápanyagot képes mobilizálni. A szervezet gyorsabban regenerálódik, jobb a sportolók koordinációs képessége. Sőt a legtöbb sportrekord is késő délutáni/esti órákban született.
- Élvezni az edzést. Sokan arról számolnak be, hogy a délutáni edzések jobb hangulatban telnek. Ahogy fentebb is említettük, a „feléledés” időszaka délután van, amikor nő a kreativitás, a hangulat, nyitottabbak vagyunk új dolgokra. Ha a mozgás első számú célja az, hogy jól érezzük magunk, új mozgásformákat tanuljunk meg, kísérletezzünk, és csak egyszerűen élvezzük a tevékenységet, akkor a délutáni edzést válasszuk!
Pihenjünk mozgással!
Előző cikkünkben említettük a szünetek fontosságát és azt is, hogyan és miért érdemes tudatosan beépíteni a napi feladatok közé. Számos formában megvalósítható a pihenés, mégis amikor valakitől megkapjuk: „Pihenj egy kicsit, rád fér”, akkor a legtöbb esetben valamilyen statikus tevékenység jut eszünkbe: olvasás, alvás, filmnézés egy nagyon kényelmes kanapéból stb. Pedig a szomorú igazság az, hogy legtöbbünk a napi nyolc óra munka után nem fizikailag van kimerülve, hanem szellemileg, és
valójában a szervezet egyáltalán nem a passzív pihenést igényelné.
Ilyenkor az egész napi aktív kognitív munka után az agy az, ami elfárad, de a test még nem kapta meg, ami neki jár. Folyamatos mozgásban van szervezetünk, belső szerveink, szívünk, és a napi nyolc óra ülő munka nem kedvez a szervezet optimális működésének. Tehát a mozgás alapelemünk. Segít a szervezeti folyamatok egészséges fenntartásában, sőt az egész napos mentális túlterhelésből való fellélegzésre is egy jó gyógymód a mozgás. Használjuk hát bátran a mozgást pihenésre!
Láthatjuk tehát, hogy mind a reggeli, mind a délutáni edzésnek megvannak a maga előnyei. A nap bármely szakaszában is edzünk, mindenképp pozitívan hat hangulatunkra és szervezetünkre. Mégis, ha szeretnénk finomhangolni a napunkat, vegyük figyelembe napi rutinunkat, és ahhoz időzítsük az edzést. Ezen felül fogalmazzuk meg, mi a célunk az edzéssel, hiszen más jótékony hatásait élvezhetjük egy reggeli és egy esti edzésnek. Végezetül pedig ne feledkezzünk el a mozgásról mint lehetséges alternatív aktív pihenésről sem!
