Budapest után Szegeden is teltházas érdeklődés fogadta a József Attiláról szóló előadást. Dr Németh Attila pszichiáter a költő művein és életrajzi vonatkozásain keresztül értelmezte a magyar költő pszichéjét. Tudósításunk a szegedi Pszicho-Kávéházról.
„Önökben milyen József Attila kép él?” kezdte meg előadását gondolatébresztő kérdésével a szeptemberi Pszicho-Kávéház előadója, Dr. Németh Attila, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója. A Mindset Pszichológia közössége Budapesten már élvezhette ezt az előadást, most pedig a szegedi közönség előtt tárta fel a költő pszichéjének rejtélyeit a szakértő. József Attila munkássága és pszichiátriai zavarai a 21. században is élénken kutatott terület, hiszen feltételezhető problémája, a Borderline-személyiségzavar saját korában még nem volt adható diagnózisként rögzítve. Erre a zavarra az előadó szavaival élve az „instabilitásban való stabilitás” a jellemző, melyről korábbi cikkünkben olvashatnak részletesebben. Az azonban egyértelmű − emelte ki Dr. Németh Attila −, hogy hangulatzavara már gyermekkorában megjelent. A személyiségzavarra ágyazódott depresszió pedig felnőttkorában is sújtotta a művészt. Az országos elismertség ellenére
kisebbrendűség-érzést, sok sírást és beszűkültséget élt meg élete mélypontjain.
Összességében hétszer kísérelt meg öngyilkosságot, de családjához kapcsolódó sorozatos veszteségeit is ismerhetjük már.
A Pszicho-Kávéház első felében az előadó kitért még József Attila pszichoanalízisére is. Akkoriban a pszichológia ezen területe még csak kialakulóban volt, a kognitív viselkedésterápia pedig még évtizedeket váratott magára. József Attila gyomorproblémái miatt fordult a kor legnevesebb magyar analitikusához, Rapaport Samuhoz. Később Gyömörei Edithez járt, aki iránt szélsőséges viszonzatlan szerelmet táplált. Miután Gyömörei Edittel is megszakította a kapcsolatot, Bak Róbert vette át kezelését, aki diagnózisként a szkizofréniát vetette fel. A kezdetleges pszichoanalízis nem tudott mit kezdeni József Attila szélsőségesen pozitív és negatív érzelmeivel, melyeket a terapeutáira vetített ki.
Borderline a kerekasztalban
A kerekasztal-beszélgetés azzal a fantáziával indult, hogy mi lenne, ha híres költőnk a mai modern pszichiátria idejébe született volna. Ebben az esetben talán egy kiegyensúlyozottabb személyiség-szerkezetet alakíthatott volna ki, hiszen a pszichológia már ismer eszközöket az ilyen személyiségszerkezet segítésére. József Attila esetét tekintve az analízis helyett inkább egy úgynevezett szupportív, a jelenben történő problémákra fókuszáló terápiát javasolnának a Mindet Szeged kerekasztalosai. Gyógyulásról nem, de életminőség-javulásról és öngyilkos hajlamának kontrollálásáról lehetne szó a 21. században.
Ma már a terápia menete is jobban definiált József Attila korához képest. A keretek fontosságát hangsúlyozzák, melyet a terápiás szerződés ad meg a legjobban. Ebben a terapeuta és a kliens megegyeznek a terápia hosszában, az ülések számában és időpontjában, mely mind modelláló helyzet a kliens számára. A terapeuták kompetenciahatárai is sokkal egyértelműbbek. A kezdő terapeutáknak nem javasolt ezen esetek elvállalása, mert az áttételek és viszontáttételek kezelése komoly tapasztalatot igénylő feladat (ha többet szeretnél erről olvasni). A kliensek nagyon szélsőségesen és ambivalensen kötődnek terapeutáikhoz. Ez a gyengéd érzelmek kialakulására is vonatkozik, melyet ma már a pszichológus etika szigorúan kizár a felek között. A borderline személyiséggel való belső munka általában egész életen át tart, de legtöbbször egy terapeuta nem képes végig a kliens mellett állni. A lezárást alaposan elő kell készíteni, hiszen a borderline személyek nehezen viselik a nem saját szándékkal történő elválást. Kakuszi Szilvia a beszélgetésben felhívta a figyelmet a spektrumban való gondolkodásra is. A borderline-személyiségzavart sem lehet kategorikusan kezelni, átmenetei vannak,
de gyermek és serdülőpszichiátriai tapasztalatai alapján már gyermekkorban is azonosítható a sajátos személyiségfejlődés.
A Pszicho-Kávéház utolsó részében a közönségkérdések kapták a főszerepet. Többek között a megismerés módszertanára vonatkozóan is kapott a kerekasztal érdeklődő kérdést, vagyis, hogy mennyire lehet versekből a személyiségre következtetni, hiszen azok általában sok szerkesztésen esnek keresztül a megjelenés előtt. Dr. Németh Attila válaszában a hitelességre való törekvést emelte ki. A kapcsolat kölcsönös szerző és alkotása között. Minél jobban megismerjük a szerzőt, annál jobban megértjük műveinek mély tartalmait. Egy vers üzenete azonban tartalmazza írója lelkiállapotát is, szerzőjének tükre.
„Csak az tud igazi depressziós verset írni, aki volt valaha depressziós.”
A Mindset Szeged novemberben folytatja előadássorozatát, ahol Dr. Fliegauf Gergely börtönpszichológus lesz a vendégünk. A Mindset Szeged csapata ismét várja vendégeit.
A rendezvény támogatói:
Papír és Játék Áruház a Szeged Nagyáruházban
