Bár most tombol a nyári szünet, és senki nem akar az iskolára még gondolni sem. Mégis fontosnak érezzük, hogy írjunk erről a témáról, hiszen a társas zaklatás nem csak az iskolai falai között lehet jelen. Egy gyermekközösségben sajnos óhatatlanul felütheti a fejét egymás kigúnyolása, kiközösítése. De hol is válik el a gúnyolódás a zaklatástól? Mit is nevezünk iskolai zaklatásnak? Kik a résztvevői és milyen lépéseket tehetünk ellene? Cikkünkből kiderül.
A bullying az agresszív viselkedés egy olyan formája – erőszakoskodás, zaklatás, terrorizálás – amely
ismétlődő jelleggel irányul gyenge, magányos egyénre,
akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében.
A negatív cselekedet megvalósulhat testi érintkezés, szavak vagy bármi más segítségével, ilyen lehet például ha valakit szándékosan kizárnak egy csoportból. Bár a zaklatásban részt vevő gyerekek vagy fiatalok nagy valószínűséggel eltérően gondolkodnak arról, hogy a zaklatást hogyan érzékeli az áldozat, azt azonban legtöbbjük valószínűleg felismeri, hogy a viselkedés fájó vagy kellemetlen az áldozat számára.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezeket az esetek csak akkor lehet bullyingnak minősíteni, ha ismétlődően és hosszú időn keresztül történnek. Ezzel igyekszik a definíció azokat az eseteket kizárni, amikor egyszer egy személy, máskor pedig egy másik személy ellen irányul valamilyen nem komoly negatív cselekedet. A zaklatás szó használatához feltétel még a hatalmi egyensúly hiánya, vagyis az
aszimmetrikus hatalmi kapcsolat is.
Ahogy a definícióban is szerepel, a negatív cselekedetnek kitett diák nehezen tudja megvédeni magát, és – legalábbis valamennyire – tehetetlenül áll a molesztáló diákkal, diákokkal szemben. Fontos megkülönböztetni a közvetlen zaklatást, ahol az áldozatot viszonylag nyílt támadás éri, valamint a közvetett zaklatást, ahol az áldozatot kiközösítik, és szándékosan kizárják a csoportból.
Kik vesznek részt benne?
A bullying során a résztvevők különböző szerepeket töltenek be: a zaklató – vagy másnéven a bully –, a zaklató segítője, a zaklató megerősítője, a kívülállók, az áldozat és az áldozat védője. Tekintsük át, mi is jellemzi általánosságban a zaklatót és az áldozatot.
A zaklatók általában olyan személyek, akik jó szociális készségekkel, viszont alacsony empátiával rendelkeznek. Erősnek érzik magukat, és alapvetően kevésbé kötődnek az iskolához. Emellett a jó kapcsolatteremtő készségüknek köszönhetően serdülőkortól kezdve népszerűek.
Az áldozatok ezzel szemben alacsonyabb szociális státuszúak, legtöbbször visszahúzódóak, magányosabbak. Ám sokszor épp ellenkezőleg, provokatív megnyilvánulásaikkal, viselkedésükkel „vívják ki” maguknak a zaklató figyelmét.
Bántalmazás az iskola falain kívül: cyberbullying
Az internet térhódítása az iskola falain kívül is lehetőséget ad a gyerekeknek egymás bántalmazására. Cyberbullyingnak vagy online zaklatásnak nevezzük az agressziónak azt a formáját, amely – az iskolai zaklatás más formáihoz hasonlóan –
szándékosan, ismétlődően, de valamilyen elektronikus kontextusban történik.
Kutatások alapján a cyberbullying kapcsolatot mutat a szorongással, a depresszióval, a szerhasználattal, az alvási problémákkal, az alacsony iskolai teljesítménnyel és az öngyilkosság magatartással is. Emellett a kutatások azt is kimutatták, hogy a serdülőkorú lányok gyakrabban használják a közösségi médiát kommunikáció céljából, így ők sokkal inkább ki vannak téve az online térben történő zaklatásnak.
Kowalski (2014) a cyberbullying alábbi típusait különbözteti meg: flaming (online harc), zaklatás (ismétlődő, támadó üzenetek küldése a célpontnak), outing és trickery (személyes információk megszerzése és terjesztése a személy tudomása és beleegyezése nélkül, az áldozat nevében történő negatív vagy illetlen információk kommunikálása), cyber-stalking (zaklató üzenetek küldése), sexting (az áldozat tudta nélküli intim fotók megosztása másokkal).
Mit tehetünk zaklatás ellen?
Van néhány általános érvényű tanács, melyek szem előtt tartása csökkentheti a zaklatás kialakulását. Ha iskolai zaklatásról beszélünk, elsődleges a megelőzés. Alapvetően a pozitív intézményi légkör csökkentheti a bullying kialakulását, így a szociális közeg szerepe kiemelten fontos. Kulcsfontosságú, hogy az iskolák olyan irányelveket alakítsanak ki a bullyinggal kapcsolatban, amely az egész iskolára kiterjeszthető. Emellett elengedhetetlen a felügyelet növelése a szünetekben, valamint a tanárok és az igazgató elkötelezettsége a megelőzés iránt.
Kiemelt fontosságú még a diákok és a szülők edukálása is a témában.
Így még azelőtt meg tudjuk állítani a zaklatást, mielőtt elkezdődne!
Beszélgessünk erről a gyerekekkel! Lehetséges, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy amit a másikkal tesznek, az neki bántó. Arra is fel kell hívni a gyerekek figyelmét, hogy ha másokat bántalmaznak, annak jogi következményei is lehetnek.
Fontos emellett, hogy szülőként tegyük az otthonunkat is zaklatásmentessé. A gyerekek legtöbbször a helyes viselkedést a szüleik példáján keresztül tanulják meg. Ha otthon túlságosan agresszív a légkör, vagy túl szigorú környezetben nevelkednek, ez iskolai agressziót eredményezhet náluk. Szülőként pozitív modellként kell szolgálni és megmutatni, mi a helyes viselkedés másokkal szemben.
Az önbecsülés is nagyon fontos szerepet tölt be a témában. Azok a gyerekek, akik alacsony önértékeléssel rendelkeznek, gyakran bántják a többieket azért, hogy ezáltal „többnek” érezzék magukat. Mindamellett azok a gyerekek is lehetnek gonoszak a többiekkel, akik népszerűek. Fontos, hogy a gyermekünk egy egészséges és reális önértékeléssel rendelkezzen.
Jelentsük, ha zaklatnak!
Nagyon jelentős, hogy a diákok jelentsék egy olyan felnőttnek, akiben megbíznak, ha zaklatás áldozatai. A cyberbullying esetében gyakran azért nem szólnak a gyerekek, mert félnek, hogy a szülők elveszik tőlük mobiltelefonjaikat, számítógépeiket. A szülőknek ebben a helyzetben nem ez a dolguk, hanem hogy támogassák a gyermeket. Emlékeztessük őket, hogy a zaklatás rossz és a kezeléséhez szükség van a felnőttekre is.
Ne menjen bele a gyerek a csúfolódásba! Automatikus reakció, hogy ha bántanak bennünket, visszatámadunk. Ez azonban nem ér célt ebben az esetben. Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy nem szégyen ezekben az esetekben segítséget kérni egy felnőttől, hiszen ez nem árulkodás, csak a konfliktus tisztázása.
Ahogy cikkünk elején is említettük, sajnos egy közösségben nem könnyű biztosítani, hogy ne kerüljön sor a bántalmazás, zaklatás valamilyen formájára, de a megelőző lépések betartásával csökkenthetjük ennek valószínűségét.
Ha Téged is zaklatnak az interneten, az alábbi oldalon tudod jelenteni: www.biztonsagosinternet.hu.
