Az olimpiai ciklusok dinamikája olyan komplex folyamat, amely a sportolók, sportvezetők és a társadalom számára is jelentős kihívásokat rejt. Az MCC nyíregyházi képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetés Négy Év Alatt a Nap Körül – Egy Olimpiai Ciklus Belülről címmel kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy a résztvevők megvitassák az olimpia utáni hónapokban záruló és a mostanában újrakezdődő folyamat legfontosabb állomásait.

A rendezvényen olyan neves szakemberek osztották meg gondolataikat, mint dr. Szabó Tünde sportpolitikai szakértő, Helebrandt Máté hosszútávgyalogló sportoló és Fülöp Ákos sportszakpszichológus. A kérdések középpontjában az olimpiai ciklusok strukturális és mentális vonatkozásai, valamint a globalizált sportvilág gazdasági és társadalmi hatásai álltak.

A kerekasztal-beszélgetés célja és jelentősége

A kerekasztal-beszélgetés azzal a céllal jött létre, hogy feltárja, miként lehet hatékonyan értelmezni és kezelni az olimpiai ciklusok jelentette kihívásokat a sportolók, sportszakemberek és sportpolitikusok nézőpontjából. Az esemény fókuszában a párizsi olimpia tapasztalatai álltak, ugyanakkor előretekintést is nyújtottak a következő ciklus, a 2028-as Los Angeles-i olimpia irányába.

Dr. Szabó Tünde kiemelte, hogy az olimpiai ciklusok nem csupán a sportolók és edzők felkészüléséről szólnak, hanem olyan összetett folyamatokról, amelyek magukban foglalják a nemzeti sportpolitika, a gazdasági stratégiák és a társadalmi elvárások összehangolását. Helebrandt Máté, a párizsi olimpián részt vevő hosszútávgyalogló sportoló a sportolók mindennapos kihívásait és a négyéves ciklus mentális terheit emelte ki, míg Fülöp Ákos sportszakpszichológus a mentális felkészítés tudományos alapjait és gyakorlati jelentőségét hangsúlyozta.

Az olimpiai ciklus szerkezete és kihívásai

A modern olimpiák négyéves ciklusai a kezdetektől fogva meghatározzák a nemzetközi sportélet ritmusát. Ez az időintervallum egyszerre biztosít felkészülési lehetőséget és jelent nagy kihívást a sportolók számára. Helebrandt Máté így fogalmazott:

„Egy négyéves olimpiai ciklus végigcsinálása rengeteg megterhelést jelent, különösen akkor, amikor az edzések gyakran az utcán zajlanak. A támogató háttér – legyen az család, egyesület vagy város – elengedhetetlen a sikerhez."

Az esemény során kiemelték, hogy a ciklus strukturális elemei – mint például a versenynaptár kialakítása, az edzésprogramok optimalizálása és a finanszírozási kérdések – jelentős hatással vannak a sportolók teljesítményére. A beszélgetés egyik fontos pontja volt, hogy miként lehet a párizsi olimpia tanulságait beépíteni a következő ciklus tervezésébe.

Elméleti hátteret nyújtva a sportolók felkészüléséhez, Bompa és Carrera (2005) periodizációs modellje segíthet megérteni, hogy a hosszú távú sportteljesítmény milyen edzéselméleti alapokon nyugszik. A modell szerint az edzésciklusok tervezése és optimalizálása kulcsfontosságú a sérülések elkerülése és a csúcsteljesítmény elérése érdekében.

Mentális felkészülés: a siker kulcsa

A sportolók mentális felkészülése a modern sportpszichológia egyik legfontosabb kutatási területe. Fülöp Ákos sportszakpszichológus rávilágított, hogy a stresszkezelés, a versenyek előtti szorongás enyhítése és a hosszú távú motiváció fenntartása kulcsfontosságúak egy olimpiai ciklus során.

„A mentális felkészülés nem csupán a teljesítménynöveléshez szükséges, hanem ahhoz is, hogy a sportoló hosszú távon képes legyen fenntartani a motivációját, miközben kezelni tudja a rá nehezedő stresszt" – hangsúlyozta a beszélgetés során.

Az előadás közben kiemelte a kognitív viselkedésterápiás (CBT) technikák szerepét, amelyek segítségével a sportolók hatékonyan kezelhetik a teljesítményszorongást. A pozitív pszichológia területéről Csíkszentmihályi Mihály flow-elmélete került előtérbe, amely a csúcsteljesítmény elérésének egyik kulcsfontosságú tényezője. Seligman kutatásai a reziliencia és az optimizmus szerepét emelték ki, amelyek segíthetnek a sportolóknak megküzdeni a kudarcokkal és fenntartani a motivációt.

Társadalmi és gazdasági vonatkozások

Az olimpiák hatásának értékelésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a globális és helyi gazdaságra gyakorolt hatásokat. A barcelonai olimpia következményei jó példát szolgáltatnak arra, hogy a sportesemények miként járulhatnak hozzá egy város fejlődéséhez. Dr. Szabó Tünde hangsúlyozta:

„Az olimpiai rendezés nemcsak sportági, hanem nemzetgazdasági szempontból is fantasztikus eredményeket hozhat."

A kerekasztal-beszélgetés során külön figyelmet fordítottak arra, hogy miként lehet a fenntarthatósági szempontokat érvényesíteni az olimpiai projektekben. Preuss (2004) és Chappelet & Kubler-Mabbott (2008) kutatásai rávilágítanak arra, hogy az olimpiai beruházások hosszú távú megtérülése nagymértékben függ az utólagos hasznosítástól és a gondos tervezéstől. A résztvevők szerint a Los Angeles-i olimpia előtt álló legnagyobb kihívás az, hogy miként lehet minimalizálni a költségeket, miközben maximalizálják a társadalmi és gazdasági előnyöket.

A sportolói identitás kérdésköre

A sportolói identitás meghatározása különösen fontos egy olimpiai ciklus során. Brewer, Van Raalte és Linder (1993) vizsgálatai azt mutatják, hogy a sportolói énkép és a teljesítés szorosan összefüggnek, és jelentős hatással vannak a hosszútávú sikerességre. Az identitás szerepe különösen fontos a visszavonulás utáni életben, amikor a sportolók új célokat keresnek.

A beszélgetés során Helebrandt Máté személyes tapasztalatait osztotta meg arról, hogy miként segíthet a sportolói identitás a mentális akadályok leküzdésében. Kiemelte, hogy a sportolói karrier során kialakított kapcsolatok és támogató hálózatok az élsportot követő időszakban is meghatározóak lehetnek.


Az olimpiai ciklusok értékelése során világossá válik, hogy ezek a periódusok nem csupán a sportolók felkészülésének, hanem a sportpolitikának, a gazdaságnak és a társadalomnak is kiemelkedő kihívásokat és lehetőségeket hordoznak. A kerekasztal-beszélgetés során megfogalmazott gondolatok – a mentális felkészülés, a fenntarthatóság és az identitás kérdéskörei – mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az olimpiai játékok hatása messze túlmutasson a sport világán. Ahogyan a párizsi olimpia lezárt egy ciklust, úgy a Los Angeles-i játékok már most új távlatokat nyitnak meg, nemcsak a sportolók, hanem az egész világ számára.


A szerző az MCC–Mindset Pszichológia Iskola hallgatója.

Bompa, T. O., & Carrera, M. (2005). Periodization training for sports. Human Kinetics.

Brewer, B. W., Van Raalte, J. L., & Linder, D. E. (1993). Athletic identity: Hercules' muscles or Achilles' heel? International Journal of Sport Psychology, 24(2), 237-254.

Chappelet, J.-L., & Kubler-Mabbott, B. (2008). The International Olympic Committee and the Olympic System: The governance of world sport. Routledge.

Csíkszentmihályi, M. (1990). Flow: The psychology of optimal experience. Harper & Row.

Preuss, H. (2004). The economics of staging the Olympics: A comparison of the games 1972–2008. Edward Elgar Publishing.

Seligman, M. E. P. (2006). Learned optimism: How to change your mind and your life. Vintage.

Szabó, G. (2025, január 10). Olimpia – Kerekasztal-beszélgetést tartottak az MCC nyíregyházi képzési központjában. Nyíregyháza.hu. Letöltve: https://www.nyiregyhaza.hu/post/olimpia-kerekasztal-beszelgetest-tartottak-az-mcc-nyiregyhazi-kepzesi-kozpontjaban-2025-01-10