A kamaszkori lázadás és szexualitás gyakori témái a hasonló korú nézőket megcélzó sorozatoknak. Első pillantásra a Baby című olasz sorozat – amelynek harmadik évada 2020-ban debütált a Netflixen – sem tűnik kivételnek ez alól. A  sorozat különlegessége azonban abban rejlik, hogy alapját egy, a cselekmény szálával több ponton hasonló jelenség adta: a „Baby Squillo” botrány. Cikkünkben a botrány történéseit, és a kamaszkori prostitúció jelenségét járjuk körbe.

2014-ben egy aggódó szülő jelentése miatt került felszínre egy 14 és egy 15 éves lány esete. (Fedőneveiken) Angela és Agnese akkor már egy éve foglalkoztak prostitúcióval, a befolyt pénzből pedig designer ruhákat és elektronikai eszközöket vásároltak maguknak. A lehetőségre az internetes találatok között bukkantak rá a „könnyű pénzkereseti lehetőségek” beütésekor. Naponta általában 500-600 eurót kerestek a szexuális szolgáltatásokkal. A két lány azonban nem egyedül volt mindennek a részese: az őket a kliensekkel összekötő férfi több más lányt is „foglalkoztatott”. A nyomozás alatt nagyjából 50 férfi kliens neve merült föl, 9-et szabadságvesztésre ítéltek. A büntetés alól Agnese édesanyja sem volt kivétel, aki támogatta lányát a pénzkereseti lehetőség fenntartásában, illetve kerítőként segítette őt.

Bár a Netflixen megjelent sorozat a valós eseményeket legtöbbször jól lefestette, számos kritika is érte. A National Center on Sexual Exploitation kritikájában úgy fogalmaz, hogy a sorozat felmagasztaja a kiskorúak prostituálttá válását, illetve a pénzért végzett szexuális tevékenységeket; így az elsősorban serdülőknek szóló sorozat olyan hatást kelthet nézőikben, ami pozitív fényben tünteti fel a prostitúciót, esetleg motivációs erőként is hathat a kockázatosabb szexuális viselkedések folytatására. A kritika mentén felmerülhet a prostitúció mögött húzódó motivációs tényezők, illetve az előzmények és következmények kérdése is.

A közismert stigmatizáción és előítéleteken túl kevés olyan tudományos írással találkozhatunk, ami a fiatalkorúak prostitúciójával foglalkozik, arra magyarázatokat keres. Ez köszönhető egyrészt a fennálló tabuknak is, másrészt nehéz elérni azokat, akikkel a kérdések foglalkoznak – a kamasz prostituáltakat. Azonban emögött nem a prostitúcióban résztvevő lányok száma áll, ugyanis ez az elmúlt években meredeken megemelkedett:

nagyjából 2 és 10 millió közötti értékre tehető.

A jelenség hátterében legtöbbször diszfunkcionális családi működések és mintázatok elsajátítása áll, amit a sorozat is pontosan bemutat a két főszereplő lány esetében: bár Chiara és Ludovica közül az egyikőjük kifejezetten a római elit tagja, a szülők megromló kapcsolata, illetve a magas elvárások mind súlyként nehezednek rá. Ezzel szemben Ludovica családja pénzügyi problémákkal küszködik, apja elhagyta őket, és ezek mind az iskolai teljesítményében is problémát okoznak.

Ehhez kapcsolódhat a kutatás, melyben fiatalkorú prostituáltakkal készült interjúkat elemeztek: a jelenség többnyire a szegényebb rétegekben fordult elő, így egyrészt fakadt anyagi problémákból; de sokszor említésre került a szülők közötti rossz kapcsolatot, illetve maguk a prostituált lányok is szegényesebb kapcsolatról számoltak be a szüleikkel szemben. A kamaszkor során a gyermekek természetes módon el kezdenek leválni szüleikről, és egy minőségileg új kapcsolatot építenek ki – azonban ez a kérdezett lányoknál sokszor a teljes elszakadáshoz vezetett, illetve akár a családból való kitagadáshoz a lányok tevékenységének kiderülésekor. 

A sorozatban nyomon követhettük Ludovica és Chiara családjában is húzódó konfliktusokat és ki nem mondott problémákat.

A korai szexuális tapasztalatok is jelentős formáló erővel bírhatnak ebben a kérdésben: sok esetben a prostituált lányok korábban szexuális traumák áldozatai lettek idegenek vagy családtagok által, ami akár a szégyen és bűntudat érzésein túl egyfajta tárgyiasítást is okozhat az elszenvedőben a saját testével szemben. Így a korai szexuális abúzust elszenvedők egy érzelmektől mentes tevékenységnek láthatja a szexuális viselkedést. Mindennek azonban ennek a másik pólusa is gyakorta megjelenhet előzményként: több kérdezett lány beszámolt róla az interjúk során, hogy bár egészen korán szereztek szexuális tapasztalatokat (akár 12 éves kor előtt), azok többnyire pozitív élmények voltak a számukra, esetleg megerősítéssel, jutalmazással jártak együtt. Ezek a megerősítések kialakíthattak egy olyan képet a lányokban, ami a szexuális viselkedést nem mint önmagáért való tevékenységet tüntet fel a szemükben,

hanem a kiérdemelt jutalomért válik fontossá.

Ez a motivációs vonal szintén megjelenik a sorozatban: azon túl, hogy Ludovica számára a nehezebb anyagi körülményekből való kitörést és drágább holmikat is jelentheti a prostitúció,  a kitüntetett figyelem, illetve bánásmód is egy pozitív benyomást is kelt benne, ezek pedig többnyire a kerítőjétől, Fiore-tól érkeztek, akitől később Ludovica már menekülni sem tud. A kerítővel való függő kapcsolat és az ezekből fakadó problémák szintén gyakran visszaránthatják a prostitúció világába a szabadulni akaró fiatal lányokat. 

Sok fiatal lány számol be az identitásához kapcsolódó bizonytalanságról, az önbizalom csökkenéséről, amik mind tekinthetőek a kamaszkor velejáróinak. Azonban extrém esetekben a kamasz lányok énképe teljes mértékben függhet a különböző szociális megerősítésektől (social rewards-októl): ezek segítenek nekik egy – minden bizonnyal hamis, de – pozitív képet felépíteni önmagukról. A pozitív visszajelzések mögött állhatnak a kliensek, a kliensektől kapott ajándékok és pénz, azonban sokszor maga a kerítő. Ezek a férfiak hamis érzelmekkel képesek manipulálni a lányokat, akik többnyire nem rendelkeznek mély és intimebb kapcsolatokkal, így a kerítők bűvkörébe kerülve nehezen szabadulnak onnan. A dependes kötődés kialakítása után a lányok úgy érezhetik, hogy egyetlen támaszuk a kerítő, hiszen a prostitúció körébe bekerülve legtöbbször a társadalom peremére szorulnak.

A prostituált fiatal lányok sokszor nem tudnak egyedül kitörni a kerítő bűvköréből, ahogy ezt a sorozatban is láthattuk Ludovica és Fiore kapcsolatában.

Bár az utcalányok számára anyagi forrást jelenthet „munkájuk”, számos komoly következménnyel járhat az hosszú távon: ezek a lányok és nők többször tapasztalnak meg a szexuális aktusok közben erőszakot, fizikai bántalmazást. Magasabb fokú stressznek vannak kitéve (akár a munkájuk lehetséges következményei miatt, akár az anyagi és szociális hátterük miatt), ami legtöbbször valamilyen pszichés zavarhoz is vezethet, így nagyobb eséllyel fordul elő esetükben depresszió, szorongásos zavar, illetve poszttraumás stressz szindróma. A szégyenérzet akár súlyos zavarokat is okozhat

– a prostituáltak körében 6,8-szor magasabb arányban történik öngyilkossági kísérlet.

A stresszel való megküzdés esetében is általában negatív mechanizmusokat fedezhetünk fel: ezek legtöbbször az alkohol és drog használat, amely sűrűn fajul addikcióig (melyre szintén láthattunk példát a sorozatban), illetve az önsértés. Pozitív esetekben, ahol van rá lehetőség a lányok a családi és kortársi kapcsolatokból meríthetnek erőt a megküzdéshez, illetve több taktikát is bevetnek az egészségük és biztonságuk megőrzésének érdekében: pontosan igyekeznek informálódni a kliensekről, a szexuális aktus alatt valamilyen módon védekeznek, illetve a kerítők is adhatnak nekik egyfajta fizikális védelmet a kliensekkel szemben. A sorozat szereplői főleg egymástól merítettek erőt a problémák leküzdéséhez, illetve a kerítő is fontos szerephez jutott Ludovica esetében.

Gray vizsgálatában az elkészített interjúk alapján két fő utat fogalmazott meg, amely megtörheti a prostitúció körét a résztvevő lányok esetében: az egyik az, hogy lehetőségük nyílik egy olyan személlyel mély kapcsolatot kialakítani, aki ellenzik a tevékenységet; a másik pedig magának a lehetőségnek a megszüntetése, ami általában rendőri intézkedést igényel, ahogy ezt a sorozatban is nyomon követhettük.

Összességében elmondható, hogy a Baby egy olyan jelenséget dolgoz fel, amely a tabutémák egyike, azonban egyre nagyobb súlyként nehezedhet a társadalomra. Sok család esetében kiutat jelenthet a prostitúció lehetősége, amely akár mintaként is szolgálhat a családban felnövő gyerekek számára, így a kör újra indulhat új szereplőkkel, de ugyanazokkal a megoldatlan problémákkal és következményekkel.

Felhasznált irodalom:

Caplan, G. M. (1984). The Facts of Life about Teenage Prostitution. Crime & Delinquency, 30(1), 69–74. https://doi.org/10.1177/0011128784030001003

Gray, D. (1973). TURNING-OUT: A Study of Teenage Prostitution. Urban Life and Culture, 1(4), 401–425. https://doi.org/10.1177/089124167300100404

Heilemann, T., & Santhiveeran, J. (2011). How Do Female Adolescents Cope and Survive the Hardships of Prostitution? A Content Analysis of Existing Literature. Journal of Ethnic & Cultural Diversity in Social Work, 20(1), 57–76. https://doi.org/10.1080/15313204.2011.545945

Widom, C. S., & Kuhns, J. B. (1996). Childhood victimization and subsequent risk for promiscuity, prostitution, and teenage pregnancy: a prospective study. American Journal of Public Health, 86(11), 1607–1612. https://doi.org/10.2105/AJPH.86.11.1607

Képek forrásai itt és itt