A rengeteg digitális inger mellett a gyermekeknél egyre inkább háttérbe szorul az olvasás, és így annak pozitív hatásai. Cikkünkben utánajárunk, hogy az irodalmi szövegek feldolgozása hogyan segítheti a gyermekek lelki egészségét és fejlődését. 

Az olvasásnak rengeteg olyan pozitív hatása ismert, amely a gyermekek gondolkodását serkenti. Ilyen például a szókincsük bővítése, a szövegértésük fejlődése, az analitikus, kritikus gondolkodás mélyítése. Azonban érdemes rá egy olyan tevékenységként is tekinteni, amely mentális fejlődésüket is segíti.

Feszültségoldás, önismeret mélyítése, empátiás készségek növelése.

Pár olyan terület, amelyben segíthet az, ha a gyermekek könyvekkel találkoznak.

Az irodalomterápia vagy biblioterápia könyvvel, írással támogatja az emberek pszichés működését egy segítő kapcsolat keretein belül. A szövegek élményszintű feldolgozásával az egyén mélyebb önismeretre tehet szert, fejlesztve a mentális egészségét és jóllétét. A módszert alkalmazzák csoportos és egyéni formában is, felnőttek és gyermekek körében egyaránt.

Az irodalomterápia során olyan szövegeket használunk, amelyek képesek saját élményt előhívni, és elindítanak egy terápiás, segítő beszélgetést vagy írásgyakorlatot. A foglalkozásokon a résztvevők megoszthatják egymással érzéseiket, gondolataikat, tapasztalataikat az adott szövegről, vagy az azzal kapcsolatos asszociációikról. Ilyen módon a használt anyagok projekciós felületként működnek, ahol kizárólag az jelenik meg, ami a kliens személyiségében eleve megvan. Ezen anyagok segítségével képesek lesznek közelebb kerülni önmagukhoz, problémáikat, elakadásaikat pedig új megvilágításba helyezni.

Fiatalok irodalomterápiája

Az irodalomterápia a gyerekeknél segíthet az úgynevezett externalizációs, vagyis kifelé irányuló és internalizációs, befelé irányuló problémák feloldásában. A kifelé irányuló problémák során a gyermek a megélt feszültséget kívül vezeti le és a helyzetre agresszióval, mások zavarásával, hiperaktivitással válaszol. A befelé irányuló problémák során pedig ezt a feszültséget belül éli meg, aggódik, szorong, elkerüli a helyzetet.

Az irodalomterápia során a nehézségek feloldása egy olyan biztos közegben történik, melyben nem kell félni a következményektől, és ahol kellő idő és odafigyelés jut egy-egy gyermekre.

A szövegek feldolgozása során a gyermekek azonosulhatnak olyan szereplőkkel, akik hasonló nehézségeken mennek keresztül, mint ők, és alternatívát adnak nekik a megfelelő viselkedéshez, viszonyuláshoz. Mindezt pedig egy bizonyos karakter biztonságos távolságából tehetik meg. Az irodalmi anyagok terápiás használata így segítheti a fiatalok érzelmi és társas fejlődését, ugyanakkor könnyítheti a gondolatok, érzelmek megfogalmazását, vagy a különböző helyzetekre adott viselkedéses válaszokat.

Az irodalom megoldási alternatívákat kínál a gyermekeknek

7 irodalomterápiás cél a gyermekek mentális jóllétéért

Doll és Doll (2011) a fent említett helyzetek mellett 7 olyan területet különböztetett meg, amelyben segíthet az irodalomterápia.

1. Érzelmek felismerése

Az olvasás és a szövegről való beszélgetés során az érzelmek felismerésével, beazonosításával mélyül a gyermekek önismerete. Egy-egy szereplő érzéseit, viselkedését vizsgálva saját magukat is nagyító alá teszik. Például az irodalomterapeuta ilyenkor megkérheti a gyerekeket, hogy keressenek hasonlóságot a saját életük és a szöveg között. A közös pontok segítenek azonosítani érzelmeiket, nehézségeiket.

2. Érzelmek kezelése

Az érzelmi katarzis során a pszichológiai feszültség feloldódik. A szöveggel való találkozás során a gyerekek megtisztulnak ettől a feszültségtől, és képesek lesznek magukra ismerni egy-egy szereplőben, érzelemben. A terapeuta felkérheti őket, hogy gondolkodjanak el azon, melyik szereplőt szerették a legjobban, és melyiket a legkevésbé. A beszélgetés során kitérhetnek arra, hogy az adott szereplő mely tulajdonsága hatott rájuk pozitívan és melyik negatívan. Ez nemcsak abban segít, hogy felismerjék és szavakba öntsék az érzelmeiket, hanem ezek kezelésére is kaphatnak alternatívát. 

3. Problémamegoldási minták

Az irodalomterápia segíthet abban is, hogy a gyermekek a mindennapi problémáikra találjanak lehetséges megoldásokat. Problémamegoldásuk fejlődik azáltal, hogy alaposan elemezhetnek egy-egy helyzetet és annak következményeit egy olyan biztonságos környezetben, amelyben nem kell félni elképzelt döntésük eredményétől. Például instrukció lehet, hogy egy valamilyen szempontból kudarcot szenvedő szereplőnek írjanak egy alternatív befejezést.

4. Viselkedés-változtatás

A gyerekek viselkedésének megváltoztatása is cél lehet az irodalomterápiás foglalkozások során. A belátás, a katarzis, az önismeret, a problémamegoldás fejlesztése mind eredményezheti azt, hogy a gyermekek és serdülők másképpen viselkedjenek társaikkal, máshogy viszonyuljanak más emberekhez.

5. Kapcsolatteremtés

A foglalkozások segíthetnek hatékony és kielégítő társas kapcsolatokat is létrehozni. A csoportban új nézőpontokat ismerhetnek meg, de rájöhetnek arra is, hogy nincsenek egyedül a nehézségeikkel.

6. Információforrás

Ugyanakkor az irodalomterápia információforrásként is szolgálhat bármilyen jelenséggel kapcsolatban. Például segíthet az olyan gyerekeknek vagy serdülőknek, akik bizonyos problémáik miatt elkülönülnek társaiktól, így jól működhet érzékenyítő foglalkozásoknál is.

7. Szórakoztatás

Az irodalomterápia utolsó, gyakran figyelmen kívül hagyott célja pedig maga a szórakoztatás. A gyerekek és serdülők azért is olvasnak, mert az olvasás élvezetes. A foglalkozások során pedig sokféle közös játékkal dolgozzák fel az adott szöveget.

Az irodalom feszültséget old, növeli az önismeretet, szórakoztat

A jó szöveg az, ami hasonló a gyermek világához

Az irodalomterápia hasznosításához fontos, hogy a gyermek azonosulni tudjon a szereplőkkel. A szerep-azonosulás azt jelenti, hogy a csoporttag képes elképzelni, milyen a főhős világában élni. Ez a képesség a késő kamaszkorig folyamatosan változik. Öt éves kor alatt a gyermeki egocentrizmus úgy gondolja, hogy mások is ugyanazt látják, hallják, érzik és tudják, mint ők. Még nem tudja megkülönböztetni a másikat saját magától. Azonban három-négy éves korban már képesek megérteni a hamis vélekedést, vagyis azt, hogy egy személynek a valóságtól eltérő gondolatai vannak. A mozgatórugók és egy-egy viselkedés szándékának felismerése a késői kamaszkorra alakul ki és ezek a  képességek folyamatosan, a felnőttkorban is, egyre komplexebbé válnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak kamaszok és felnőttek járhatnak irodalomterápiára. A gyermekek egy-egy szöveg értelmezése során abból indulnak ki, hogy ők maguk hogyan reagálnának az adott helyzetre.

A legjobban működő, leginkább azonosulásra alkalmas szövegek és szereplők azok, amelyek hasonlóak ahhoz a helyzethez, amiben a gyermek él.

Gondoljunk csak arra, milyen ritkán találkozunk olyan mesével, amelyben nem a királyfi és a királylány, hanem a felnőtt király életéről olvasunk! A gyermekek számára ismert helyzetek, problémák, kapcsolatok, szereplők könnyebben értelmezhetők, és iránymutatással szolgálhatnak.

A neurológiai kutatások és a képalkotó eljárások segítségével ma már tudjuk, hogy egy-egy könyv, ami érzelmileg megérint minket és saját élményt hív elő, hasonló agyi változásokat okoz, mintha az adott esemény ténylegesen megtörtént volna velünk. Erős érzelmeket élhetünk át egy biztonságos közegben. Az irodalomterápia során a gyermekek hasonló tapasztalatokat szerezhetnek: képesek lesznek új nézőpontból szemlélni egy problémát, empatikusan hozzáállni társaikhoz, érzelmi feszültséget oldani, ráadásul mindeközben szórakoznak is.

Felhasznált irodalom

Doll, B. - Doll, C. (2011): Fiatalok biblioterápiája. Könyvtárosok és mentálhigiénés szakemberek együttműködése. Ford. Magyar Krisztina, TÁMOP, Könyvtári Intézet, p. 16.

Béres J. (2017): „Azért olvasok, hogy éljek”: Az olvasásnépszerűsítéstől az irodalomterápiáig. Pécs, Kronosz, pp. 112-176.