Önmagukért beszélnek – mit lehet megtudni a szkizofrének beszédből?

Számítógépes módszerekkel elemezték tudósok szkizofréniában szenvedők beszédét. Kutatásukban azt vizsgálták, hogy mennyire összefüggő a betegek narratívája. Eredményeik sokat elárulnak a mentális zavar természetéről.

A pszichiátriai zavarok közül az egyik legismertebb a szkizofrénia. Ugyanakkor a médiában és a közbeszédben számos félreértés is övezi ezt az állapotot. Megannyi filmet, sorozatot, könyvet ismerünk – elég Alfred Hitchcock Psycho című művét említenünk –, amelyben az őrült gyilkossal azonosítják a szkizofréniával élőket. Azonban a valóság ettől nagyban különbözik.

A szkizofrénia jellegzetességei

Az ógörög szavakból alkotott szkizofrénia kifejezést az elme hasadásaként fordíthatjuk magyarra. Talán innen eredeztethető a szintén népszerű tévhit, miszerint a szkizofrének egynél több személyiséggel rendelkeznek. Az szkizofréniában szenvedők tudata nem ilyen értelemben, hanem elméjük funkcióit, működését tekintve hasadt.

Ez egy olyan zavar, amely akusztikus és vizuális hallucinációkkal járhat, tehát a betegek olyan hangokat hallhatnak és dolgokat láthatnak, amelyek a valóságban nincsenek jelen. Ugyancsak előfordulhatnak téveszmék vagy téveszmerendszerek is, amelyek legtöbbször összeesküvések, eltitkolt veszélyek köré szövődnek. A külső és a belső világ közötti kapcsolat meggyengül és bizonyos pontokban megszakad. Így a szkizofrénia az érzékelésen és a meggyőződéseken keresztül vezeti meg áldozatait. Tanulmányok igazolják, hogy

ebből a kiszolgáltatottságból adódóan a szkizofréniával élők valószínűbben erőszak áldozatai, semmint elkövetői.

Betegségbelátásuk legtöbbször nincs, nem ismerik el, hogy az egészségestől eltérő állapotban vannak és ellátásra szorulnak. Utóbbi nagyban megnehezíti a nekik való segítségnyújtást. Sok esetben a gondolkodás és az érzelmek egysége is megbomlik. Emiatt gyakori tünet, hogy a betegek narratívája – vagyis a velük történő dolgok értelmezése és összefüggésekbe rendezése – ellentmondásokkal tűzdelt vagy szétszórt.

Hogy beszél egy szkizofrén személy?

Ez az összefüggéstelenség, azaz inkoherencia a beszéden keresztül nyilvánul meg egy külső szemlélő számára. Ezért volt lehetséges az Ohiói Állami Egyetem munkatársainak, hogy a szkizofrénia természetét a betegek beszédén keresztül vizsgálják. A kutatócsoport szkizofréniában szenvedők és nem-szenvedők interjúinak szövegét vizsgálta számítógéppel. Ezáltal számos olyan tényezőt elemezhettek, melyeket manuálisan nem lettek volna képesek, valamint az emberi elfogultságot is kiküszöbölhették.

Az eredmények alapján a szkizofrén résztvevők beszéde kevésbé volt tiszta és összefüggő, azaz koherens. Emellett ritkábban használtak olyan szavakat, szókapcsolatokat, amelyek bizonyos dolgok okára vagy céljára vonatkoztak (pl. „mert”; „azért, hogy”). A kutatók szerint ez azzal állhat kapcsolatban, hogy

a szkizofréniában csökkent vagy széttagolt a tettek feletti irányítás érzete és a betegek úgy érzik, az események során csak elszenvedők, nem pedig cselekvők.

Az adatok alapján az is megállapítható volt, hogy a szkizofréniával élők többször használnak egyesszámú névmásokat (pl. „I” – „én”) és kevesebbszer többesszámúakat (pl. „we” – „mi”). Azonban a magyar nyelvre mindez korlátozottan ültethető át, tekintve, hogy a névmások használata jóval ritkább az angolhoz képest. A tudósok emiatt feltételezik, hogy a szkizofrén betegek egyedül önmagukat vélik élettörténetük szereplőjének, semmint hogy egy közösség tagjaként tekintenének magukra. Ebből kifolyólag hajlamosabbak nem tudomást venni arról, hogy más emberek is vannak körülöttük, ezáltal pedig nehezebben alakíthatnak ki, tarthatnak fenn kapcsolatokat. Ez valószínűleg a szkizofrénia egyik jellegzetes tünetével magyarázható: az alacsonyabb szintű szociális kötődéssel és izolációval.

Ez a vizsgálat hozzájárulhat a szkizofrénia hátterében álló bonyolult mentális és emocionális folyamatok megértéséhez. Ezáltal mélyebb betekintést nyerhetünk a zavarral együtt élő embertársaink szubjektív létélményébe, megismerhetjük egyedi nézőpontjukat. Így a szakemberek számára új távlatok nyílhatnak meg a szkizofrén betegekkel való bánásmódban.

A szerző az MCC-Mindset Pszichológia Iskola hallgatója.