Tisztázzuk a tényeket – a Gináról

A kábítószerpiac folyamatosan bővül. A kereslet nem csökken az illegális pszichoaktív szerek iránt, és a fogyasztók egyre veszélyesebb módot választanak az eufória megélésére vagy a depresszió csökkentésére. Jó néhány éve nagy port kavart a „Gina” néven elhíresült kábítószer megjelenése, amely arról vált ismertté, hogy előszeretettel csepegtették szórakozóhelyeken bulizó lányok italába. Cikkünkben utánajártunk a Gina történetének, és megpróbáljuk kicsit árnyalni a vele kapcsolatos mendemondákat.

Egy szer, amelytől évekig sok nő és férfi rettegett, s retteg még talán a mai napig is. Egy szer, amelyet számos legenda övez. Ez a GHB, vagy a hivatalos terminus technicus-szal élve a gamma-hidroxibutirát. Sokan csak „Ginaként” vagy „randi drogként” ismerik. A felhasználói berkeken belül pedig csak a „folyékony exstasy”-ként emlegetik.

Amit érdemes tudni

A GHB a hidroxi-vajsavakhoz tartozó szerves vegyület. A természetben és az emberi szervezetben is előfordul bizonyos mennyiségben, például borban, marhahúsban, de a központi idegrendszerben is megtalálható'. Henri Laborit francia sebész még évtizedekkel ezelőtt, 1961-ben szintetizálta azzal a céllal, hogy az aneszteziológiában hasznosítsák altatószerként az addig használt éter helyett. Injekció formájában, intravénásan adták be a pácienseknek, de mellékhatásai miatt mégsem terjedt el széles körben az orvostudományban. Ezzel szemben, az addiktológiában a mai napig használják a szakemberek az elvonási tünetek (főleg alkoholelvonási tünetekkel küzdőknél) és az alvászavarok kezelésére.

Kábítószerként csak később, a 90-es években terjedt el.

Magyarországon a „Gina” egy kis lemaradással, a 2000-es évek elején kezdett megjelenni, de nagyobb médiavisszhangot csak 2010 körül kapott. Pszichoaktív szerként 2004 óta tiltott mind a birtoklása, mind pedig a használata.

Nem minden fekete és fehér

A GHB-val kapcsolatban sok legenda és szóbeszéd született az évek során. Fontos leszögezni, hogy nemcsak a médiában hangoztatott elkábításra használják. Sokan tudatosan is élnek a szerrel. Nagyon kis mennyiségben, anabolikus szteroidokkal együtt használva testtömegnövelő hatása van, mégpedig úgy, hogy akár meg is duplázhatja a növekedési hormon szekrécióját. Ilyen célból azonban kevesen használják.

Lévén, hogy egy dózisfüggő szerről beszélünk, eltérő hatást válthat ki kisebb és nagyobb mennyiségben. Kisebb mennyiségben stimuláns hatása lehet. Kutatások azt találták, hogy ilyen mennyiségben főleg az eufória érzés elérésére, a szexuális vágy növelésére, valamint relaxációs célra használják, többnyire a húszas éveikben járó fiatalok. A kutatások is azt mutatják, hogy  leginkább úgynevezett relaxációs drogként terjedt el. A köztudatban mégis randi drogként él. Ez abból fakad, hogy az elmúlt években számos olyan esetről számolt be a média, amikor szerencsétlenül járt fiúk és lányok italába valamilyen „ismeretlen eredetű” folyadékot csepegtettek. Ehhez már nagyobb dózis szükséges, aminek pontos mértékében nincs konszenzus, de kb. 0,3-0,5 ml körül lehet ez a mennyiség. Ezt hívjuk depresszáns hatásnak. Az áldozatok elmondásaiban általában közös volt, hogy semmire sem emlékeztek az ominózus estével kapcsolatban. Valóban, alkoholba csepegtetve az amúgy keserű szer íze nem érezhető. Ennek hatására

a súlyos részegséghez hasonló állapotba kerülhet a fogyasztó.

Látszólag cselekvőképes, sőt, megnő a taktilis ingerekre az érzékenysége, de később nem emlékszik a történtekre, és képtelen kontrollálni a viselkedését. Ilyen esetben fordulhat elő, hogy valaki például szexuális abúzus áldozatává válik vagy kirabolják.

Sok más kábítószerhez hasonlóan, ezt a szert is meg lehet vásárolni az interneten és az utcai „árusoknál”. Előállítása általában valamilyen távol-keleti zuglaborban történik, ahonnan illegálisan kerül be az országba. A törvényi szabályozás alól sok készítő úgy bújik ki, hogy termékét az „emberi fogyasztásra nem alkalmas” vagy a „növényvédőszer” felirattal látja el. A toxikológusok és a különböző szakemberek munkáját nehezíti, hogy a GHB rendkívül gyorsan kiürül a szervezetből, így kimutatása egy esetleges bűncselekmény esetében rendkívül nehéz, és az áldozatok sem szívesen vállalják a procedúrát.

Újabb fejlemények

Az elmúlt években a kutatások árnyaltak a képet a GBH-ről mint randi drogról. Kapitány és mtsai. (2017) hangsúlyozzák, hogy a GHB szerepe a bűncselekményekben még kevéssé ismert mind az addiktológusok, mind pedig a toxikológusok számára. Kutatásukban egy 408 fős mintából mindösszesen tizenegy főnél állapítottak meg GHB okozta szexuális visszaélést. Az általuk találtak összhangban állnak a nemzetközi eredményekkel, miszerint

a GHB a droggal összefüggésbe hozható szexuális visszaélések csak 1-1,5%-ban mutatható ki.

Ez alátámasztotta a Németh, Kun és Demetrovics (2010) által talált eredményeket, miszerint a a GHB-t a szexuális támadások 0,2-4,4%-ban azonosították. Annyi bizonyos, hogy a szer pszichofarmakológiai hatásai lehetővé teszik ilyen bűncselekmények elkövetését. Ezzel tehát nem zárható ki annak a lehetősége, hogy ilyen célra való „alkalmazása” ne fordulna elő.

Mégis egy időben sok ilyen esetről olvashattunk az interneten, és a különböző híradások is felkapták a „ginát”. Akkor most hogy is van ez? Tulajdonképpen arról van szó, amit a szociálpszichológia elérhetőségi heurisztikának nevez. Az elmúlt években relatív sok olyan esetről számolt be a média, ahol a „gina” hatása kimutatható volt, míg azokról már kevésbé, ahol az alkoholé vagy más pszichoaktív szeré.

Jobb félni, mint megijedni

Az évek során több olyan kampány is indult, amelyek arra próbálták felhívni a figyelmet, hogy milyen veszélyek is leselkednek az önfeledten szórakozni és kikapcsolódni vágyó fiatal fiúkra és lányokra. A legfőbb cél annak tudatosítása, hogy ne hagyjuk őrizetlenül az italunkat, illetve hogy ne fogadjunk el idegenektől olyan italt, amelyről nem tudjuk, valójában mit tartalmaz (például egy olyan koktélt, amit nem a szemünk láttára kevertek)! Mindezeken túl léteznek manapság olyan körömlakklemosók és szívószálak, amelyek elszíneződnek, ha az adott folyadék „ginát” tartalmaz.

A GHB-vel kapcsolatos a médiavisszhang azért veszélyes, mert hatására sokan gondolják úgy, hogy ha csupán alkoholt fogyasztanak, akkor velük nem történhet semmi baj. Németh és mtsai. (2010) kutatásukban hangsúlyozzák, hogy a szexuális visszaélések áldozatainak 35-40%-nak szervezetében semmilyen drogot nem találtak. Fontos, hogy „egyszerűen csak” a magasabb alkoholtartalom és más pszichoaktív hatású szerek (pl. Xanax, Rivotril) miatt is kialakulhat egy kontrollvesztést, bénultságot vagy amnéziát okozó állapot, amely ugyanúgy helyzetet teremthet a szexuális visszaélésekre és a vagyonellenes bűncselekményekre.