Párkapcsolat a képernyőn – tudósításunk Treuer Tamás előadásáról

Treuer Tamás pszichiáter és pszichoterapeuta negyedik alkalommal tartott előadást Pszicho-Kávéházunkon. A Trónok harca pszichológiai kultúrtörténete, valamint a Pszichológus a filmvásznon témák után ezúttal a szerelem filmbeli megjelenését elemezte. Felvetődik a kérdés, hogy melyek azok a kapcsolatokról szóló fő kérdések, amelyek pszichológiailag megragadhatók a filmekben? Treuer Tamás válaszai következnek, érdemes velünk tartani!

Házasság a moziban

A házasságot mint témát négy fontos film dolgozza fel. Az első a Nem félünk a farkastól, ami 1966-ban készült. Izgalmas, mert ez az alkotás mutatja be először, hogy egy tartós kapcsolat vége felé milyen toxikussá válhatnak a viszonyok. A második ilyen film Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című filmje 1973-ból. Treuer szerint

„a párkapcsolati játszmák pszichológiai alapfilmje ez a mozi, amely könyörtelen pontossággal és végtelen empátiával beszél két ember kapcsolatának bonyolultságáról.”

Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a Werther-hatáshoz hasonló jelenségként megugrott a válások száma a film bemutatása után. Ez a mű inspirálta Woody Allen Husbands and Wives című, 1992-es filmjét. A Husbands and Wives hasonlít az előzőekre, mivel itt sincs megoldás a kapcsolatokra, de azért feltárja a konfliktust. Woody Allen kiélesíti a problémákat, ezáltal humorossá teszi őket. A negyedik házasságról szóló alapmű 2019-ben jelent meg, amely nem más, mint a Házassági történet című film. Itt már nem látjuk azt a részt, ahol jól működik a kapcsolat, hiszen egy válásnak vagyunk szemtanúi. A képernyőn egy szerelmes párt látunk, akik megmérgezik egymást. Sajnos itt sem kapunk megoldást arra, hogyan lehetett volna megelőzni a válást.

Jelenetek egy házasságból

A való életben mi segíthet a krízis megoldásában? John M. Gottman A jól működő házasság 7 alapelve című könyvében ajánl különböző megoldási javaslatokat. A szerelemtérkép ezek közül egy olyan technika, amelynek segítségével meg lehet ismerni a másikat. Egy kapcsolatban ugyanis érdemes tudni, hogy a másiknak kivel van konfliktusa, mi foglalkoztatja nap mint nap, mivé szeretne válni. Ezenkívül megkérhetjük a másikat arra, hogy tegyen meg értünk valamit. Egy bevett párterápiás eljárás például, hogy mindkét fél soroljon fel három dolgot, amit a másik megtehetne és mondja el, miért szeretné ezt. Ha sikerül, ha nem, a végiggondolás folyamata elindít valamit, fejlődik a kapcsolat. Ugyanakkor vannak olyan problémák, melyeket nem lehet megoldani. A másik családja, barátai nem lecserélhetők, és ezt meg kell tanulni elfogadni, kezelni.

Összességében, amennyiben a kapcsolatnak van egy közös célja, értelme, addig van kitartás. Ez Treuer szerint egy spirituális dimenzió, amely túlmutat a kezdeti szenvedélyen és túlmutat a szexualitáson is.

„Megrakják a tüzet, mégis elaluszik.”

Érdemes tovább boncolgatni, hogy miért mennek tönkre a hosszú távú monogám kapcsolatok. Az emberek különböző irányba fejlődhetnek, különböző igényeik lehetnek az idő múlásával. Egy tartós kapcsolat alapköve lehet tehát, ha figyelünk arra, hogy a másik fejlődik mellettünk, és ösztönözzük is őt erre. A másik ösztönzése mellett nem árt, ha tudjuk, hogy le kell számolni a folyamatos romantikával, nem lehet mindig tűzben égni. Treuer úgy véli, „a kapcsolat első időszakának mézeshetei után vágyik mindenki, ez jelenti majd a kapcsolatból való kilépések elsődleges mozgatórugóját is”.

A Bizalom című magyar film egy kapcsolat történetét meséli el, melyben Szabó István filmrendező a bizalom törékenységét jeleníti meg. Nagyon sértőnek érezzük ugyanis, ha a párunk félrelép. Treuer gondolatmenete alapján érdekes, hogy a barátainkra nem haragszunk, amiért lefekszenek másokkal, hiszen nemcsak hogy intim, de jóval intimebb kapcsolatba is kerülhetnek velük ezáltal.

Esther Perel pszichoterapeuta szerint nem azért lépünk ki a kapcsolatból, mert nem érezzük jól magunkat, és nem a másik ember miatt lépünk félre, hanem magunkat nem fogadjunk el olyannak, amilyenné abban a kapcsolatban válunk.

„Azért megyünk máshová, mert egy másik ént, önmagunk egy másik verzióját keressük"

– mondja Perel. Tehát a hűtlenség mindig a hűtlen félről szól.

Perel Szeretkezés fogságában című könyvében továbbá arról beszél, hogy az erotika megszűnik a biztonságban. Már nem kell harcolni a másikért, amikor megjelenik a biztonság, elmúlik a vágy. Az állatok nyílt téren párosodnak, figyelmük megoszlik a  veszély (hogy megtámadják-e őket) és a szexuális aktus között, így a veszély összekapcsolódik a gyönyörrel. Ebből adódik, hogy az evolucionista elméletek alapján abban a pillanatban, amint eltűnik a veszély a kapcsolatból, akkor eltűnik a szexualitás is, ezért próbálhatja például úgy feldobni a kapcsolatát egy pár, hogy a liftben szeretkeznek.

Monogámia = börtön?

Vannak olyan moziélmények is, amelyek nem a monogám szerelmi viszonyulást jelenítik meg. Ilyen A kommuna, egy nosztalgikus finn film, amely a szexuális forradalom után játszódik. A film poliamoriáról, vagyis több emberrel való kapcsolattartásról szól. A kommuna természetesen épül fel, a néző elhiszi, hogy működhet. Ám mégsem működik, mivel férfiközpontú. Felmerül a kérdés, hogy más feltételek között működhet a poligámia a való életben? „Aki kettőt, hármat szeret, sosincs arra jó világ” – mondja a népdal. Ez kétértelmű:

lehet, hogy nem jó dolog, de lehet, hogy a világ nem érett meg rá.

Treuer szerint a hétköznapokban az a jelenség, hogy kapcsolatból kapcsolatba lépünk át, nem áll messze ettől, ezt szekvenciális poligámiának hívjuk.

Túlcsorduló szexualitás

Noha a nimfománia csak a köznyelvben létezik, a szexualitás egyes esetekben viselkedéses addikció formájában, szenvedésként jelenhet meg egy személy életében. A Shame című filmben például láthatunk egy férfit, aki minden nővel szexuális kapcsolatba lép, nem tud kötődni. Ezen kívül pornófüggőség is gyötri. Amint megtetszik neki belülről is egy nő, merevedési zavara lesz. Ez a film a kötődési képtelenség filmje.

Michael Fassbender kiüresedett tekintete mindent elárul a Shame hangulatáról

Noha a Pszicho-Kávéházon nem esett szó róla, de érdemes még megemlíteni Lars von Trier A nimfomániás című kétrészes filmjét, amely egy függő szemszögéből mutatja be a szexualitás útvesztőjét. Az egyik kiemelkedő jelenetben Joe, a főszereplő, egy csoportterápián kijelenti, hogy ő nem függő, és büszke arra, hogy nimfomániás. A film azon kívül, hogy segít belelátni egy függő gondolat- és érzésvilágába, a nők szexualitása köré épített falat is próbálja lebontani a nézőben.

Hogyan sodor el valakit a szex, vagy egy nem kívánt kapcsolat? Tisztában kell lennünk azzal, hogy hogyan szerettek, hogyan nem szerettek, és hogyan szerettük volna, hogy szeressenek, tehát hogy hogyan kötődünk. Ha nem vagyunk tisztában ezzel, könnyen bekerülhetünk egy olyan kapcsolatba, amely elsodor.

Kerekasztal-beszélgetés

Az előadás után Kacsur Adrienn szexuál-szakpszichológus jelölttel és Füredi Krisztián szexuálpszichológussal beszélgetett Treuer Tamás előadónk.

A beszélgetés során felmerült, hogy nemcsak a szerelemtérképet, de a szexuális térképet is lehetne bővíteni egy párkapcsolatban, tehát hogy mire vágyik a másik az ágyban. Adrienn tapasztalata az, hogy a kliens általában nem tudja, hogy mi a kedvenc testrésze a párjának rajta, és fordítva.

Továbbá arról is szó volt, hogy mi van akkor, ha egy párkapcsolatban megtetszik valaki más is? Ha engedi az illető, hogy hasson a fantázia, bűntudata lesz. Krisztián gyakran találkozik ezzel és úgy véli, hogy a fantáziánkat nem tudjuk uralni. Azt kell megvizsgálni, hogy milyen vágy húzódik meg a fantázia mögött. Fontos az is, hogy tudunk-e bízni abban, hogy nem adunk megvalósulási lehetőséget a fantáziának. Krisztián szerint a pornófilmek sok mindent elszemélytelenítenek, viszont a szomszéd lányra vágyni bűntudatot okoz. Mivel a pornófilmek távoliak, a bűntudat ezért máshogy jelenik meg, minden kapcsolati szorongást levesz erről a témáról.

A konkrét személlyel való fantáziálás nagyobb bűntudattal járhat, mivel az meg is történhet.

Adrienn szerint viszont sokkal jobb a fantáziálás – mivel egyre gyakoribb a videónézés –, ami veszélyeket rejt magában. Treuer úgy véli, hogy a pornófüggés olyan, mint a kokain, fenntart egy tartós dopaminszintet, ami csökkenti az érzékenységet, ezért nehéz lesz később erekciót elérni. A szeretkezés előtti napokban ezért jobb, ha lemondunk ezekről a filmekről.

A beszélgetés végén szó esett még a pornó hatásáról a jövőre nézve. A felgyorsult világban ugyanis, ahol bármilyen tartalom nagyon hamar elérhető, a szakemberek aggályai végtelenek. Az ingeráradat csökkenti a szexuális aktivitást. A párok ma ritkábban élnek szexuális életet, mint régen, mert szexuális túlingerlés éri őket. Mindezek alapján előfordulhat, hogy a túlszexualizált világ fordítva hat majd a következő a generációkra.

  Források: A borítókép forrása itt található.