Még ha nem is osztunk meg naponta valamilyen online tartalmat magunkról, a legtöbben nyomon követjük ismerőseink, valamint különböző hírességek képeit és életét az interneten. Éppen ezért került az utóbbi időben a pszichológiai kutatások célkeresztjébe, hogy miként befolyásolja az önmagunkról alkotott képünket a közösségi média. Különösképpen fontos kérdés azoknak a serdülőknek és fiatal felnőtteknek az esetében, akiknek énképük még alakulóban van. Rontja vagy javítja önértékelésünket az Instagram, a Facebook és társai? Hogyan befolyásolják a posztok testképünket?

Valószínűleg senkit nem lep meg a tény, hogy az utóbbi tíz évben drámaian megnövekedett a közösségi média használata, és jelenleg is folyamatosan növekszik mind a felhasználók száma, mind pedig az egyéni időráfordítás. Használjuk kapcsolattartásra, szórakozásra, inspiráció gyűjtésére vagy ha épp csak unatkozunk. Mindeközben pedig nap mint nap ismerős és idegen emberek képeinek sokasága jön velünk szembe – akik általában szebbnek, tökéletesebbnek, de legalábbis boldogabbnak tűnnek nálunk. Milyen hatással van mindez a személyiségünkre?

A filterek árnyékában

A Facebook mellett az Instagram az egyik legnépszerűbb közösségi oldal, főleg a fiatalabb felhasználók körében. Segítségével bárki megoszthatja követőivel hétköznapi pillanatait egy-egy jól sikerült kép formájában, amit különböző filterekkel könnyűszerrel hangulatosabbá tehet. Úgy tűnik azonban, hogy ez akár a visszájára is fordulhat. A „fitspiration” mozgalom eredetileg például az egészséges életmód népszerűsítésére jött létre, főleg étel, valamint mozgási gyakorlatokat ábrázoló fényképeket takar. A jó szándék ellenére a kutatók azt találták, hogy az ilyen hashtaggel ellátott fotók nézegetése gyakran éppen egészségtelen étkezéshez és a mozgás hiányához vezet.

Még az ételekről készült képek is járhatnak néha az inspirációval ellentétes hatással.
A kísérletben középiskolás lányokkal nézettek semleges vagy „fitspiration” képeket. Meglepő módon az utóbbiakat néző lányoknak csökkent az önértékelésük, romlott a testképük, illetve rosszabb hangulatba kerültek. Hasonló eredményeket találtak fiatal nőknél is, gyakori Facebook-használat esetén. A kutatók szerint a jelenség hátterében a társas összehasonlításnak van fokozott szerepe. Mindenki igyekszik a lehető legvonzóbb képet festeni önmagáról a közösségi médiában. Még ha el is tekintünk a Photoshoppal és filterekkel feljavított képektől, ez a tendencia akkor is

csak a valóság egyik oldalát mutatja be.

Másokból a legelőnyösebb pillanatokat látjuk, kimarad az álmos, nyűgős vagy egyszerűen fáradt arc, ami a tükörből viszont gyakran visszanéz ránk. Ez pedig könnyen hamis és torz testképideálhoz vezethet.

Több szelfi, alacsonyabb önértékelés?

Természetesen számos előnyünk is származhat a közösségi oldalak rutinszerű használatából, ami testi-lelki egészségünknek jót tehet. A témában zajló kutatások a jótékony hatások közé sorolják többek között, hogy emelkedik a társas kapcsolataink száma, több információ ér minket (például egészségügyi témákban is), miközben könnyebben jutunk általuk érzelmi, valamint társas támaszhoz. Ugyanakkor főleg a képalapú oldalak használata könnyen nemkívánatos mellékhatásokkal járhat.

Főleg a képmegosztó oldalak árthatnak könnyen az önértékelésünknek.
Egy másik népszerű képmegosztó oldal, a Pinterest hatásait vizsgálva a kutatók további paradox jelenségeket figyeltek meg. Azoknál a lányoknál és fiatal nőknél, akik fitness témájú gyűjteményeket követtek az oldalon, nagyobb eséllyel találtak szélsőséges edzésterveket és egészségügyi szempontból veszélyesen radikális súlycsökkenést. Ehhez hasonlóan hetedikesekkel végzett vizsgálatokban azt találták, hogy azok,

akik több szelfit osztottak meg, kevésbé voltak megelégedve a megjelenésükkel,

ráadásul nagyobb kockázatot is mutattak az étkezési zavarokkal szemben. A közösségi média népszerűsége egyelőre töretlen, éppen ezért nem lehet nem észrevenni a hétköznapjainkra gyakorolt befolyásoló erejét. Az előnyök mellett nem szabad szemet hunyni az esetleges negatív hatások felett. A kutatási eredmények alapján úgy tűnik, hogy erősen ronthatja az önbizalmunkat, az általános testképideálunkat és a saját testünkhöz, valamint énképünkhöz való viszonyunkat. Ez persze nem jelenti, hogy teljesen tartózkodni kellene a Facebooktól, Instagramtól vagy a Pinteresttől, de érdemes odafigyelni önmagunkra böngészés közben!  

Felhasznált szakirodalom Kim, J. W., & Chock, T. M. (2015). Body image 2.0: Associations between social grooming on Facebook and body image concerns. Computers in Human Behavior, 48, 331-339. Lenhart, A. (2015, April 9). Teens, social Media & technology overview 2015. Lewallen, J., & Behm-Morawitz, E. (2016). Pinterest or thinterest?: Social comparison and  body image on social media.  Social Media+ Society, 2, 1-9. McLean, S. A., Paxton, S. J., Wertheim, E. H., & Masters, J. (2015). Photoshopping the selfie: Self photo editing and photo investment are associated with body dissatisfaction in adolescent girls. International Journal of Eating Disorders, 48, 1132-1140. Moorhead, S. A., Hazlett, D. E., Harrison, L., Carroll, J. K., Irwin, A., & Hoving, C. (2013). A new dimension of health care: systematic review of the uses, benefits, and limitations of social media for health communication. Journal of medical Internet research, 15(4). Tiggemann, M., & Zaccardo, M. (2016). ‘Strong is the new skinny’: A content analysis of #fitspiration images on Instagram. Journal of Health Psychology. Tiggemann, M., & Slater, A. (2013). NetGirls: The Internet, Facebook, and body image concern in adolescent girls. International Journal of Eating Disorders, 46, 630-633.